Novembertől alapjaiban alakul át a különleges jogrend Magyarországon

D KOS20220524015
2022.10.19. 11:50
November 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerül ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. És már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely alapján novembertől – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható lesz a veszélyhelyzet.

A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését. Az elmúlt két és fél évben bőven volt részünk rendkívüli időszakokból, hiszen a koronavírus-világjárvány mellett a szomszédos Ukrajnában kitört háború is beleszólt a mindennapi életünkbe.

Állami keretrendszer 

Csink Lóránt egyetemi tanár a Mikor legyen a jogrend különleges? című tanulmánya szerint

a különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti.

Az Alaptörvény eddig hat különleges jogrendi időszakot különböztetett meg:

  1. a rendkívüli állapotot (nemzetközi konfliktus esetén),
  2. a szükségállapotot (országon belüli lázongás vagy polgárháború esetén),
  3. a megelőző védelmi helyzetet (rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély esetén),
  4. a terrorveszélyhelyzetet,
  5. a váratlan külső támadást (amelyet természeténél fogva nem kell kihirdetni), valamint
  6. a veszélyhelyzetet (természeti vagy ipari katasztrófa esetén).

Az Alaptörvény kilencedik – a különleges jogrendre vonatkozó – módosítása, amely eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de a tizedik módosítás ezt 2022. november 1-jére hozta előre, a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkentette a különleges jogrendi helyzetek esetkörét. Vagyis november 1-jétől kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép.

Tehát két hét múlva a következő különleges jogrendi helyzetek lehetnek:

  1. hadiállapot,
  2. szükségállapot, valamint
  3. veszélyhelyzet.

Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a módosítás célja, hogy

a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

A hadiállapot

A hadiállapotról az Alaptörvény 49. cikke szól, amely a korábbi rendkívüli állapot elemeit ötvözi az eddigi megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival, továbbá a változó biztonsági környezet követelményeivel.

Az Országgyűlés

  1. háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély,
  2. külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy
  3. kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hadiállapotot hirdethet ki.

Új szabályozásként jelenik meg, hogy hadiállapot idején – a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó korábbi felhatalmazáshoz hasonlóan – az Alaptörvény a kormány számára teszi lehetővé az Országgyűlés által rá átruházott jogkörök gyakorlását és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy 

katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé.

Az Országgyűlés döntései között a hadiállapot kinyilvánításának helyét a békekötésről való döntéshozatallal összekapcsolva a háborús helyzet kinyilvánítása veszi át. Ezzel együtt az Alaptörvény kizárólag fogalmi változtatást vezet be annak kapcsán, hogy a parlament a korábbi „hadiállapot kinyilvánítása” helyett a „háborús helyzet kinyilvánítása” esetén hirdethet ki hadiállapotot. Az új szabályozás mindamellett változatlanul hagyja a szavazati arányt, azaz továbbra is az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell ehhez a döntéshez.

A szükségállapot

Az Alaptörvény 50. cikke a szükségállapot új szabályait tartalmazza. Ebben jelentős változás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak

  1. az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén hirdetheti ki, hanem
  2. az alkotmányos rend felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve
  3. az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is.

Varga Judit igazságügyi miniszter indoklása szerint ezeket a módosításokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások és ezek felforgató, ártó, támadó célra való alkalmazhatóságának nemzetközi példái és potenciális jövőbeli megvalósulásai indokolják.

A veszélyhelyzet

Az Alaptörvény 51. cikke tartalmazza a veszélyhelyzet új szabályait. E szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Ez a megfogalmazás lényegében megegyezik a hatályos szöveggel azzal az eltéréssel, hogy az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal a veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé teszi a jelenleg előre nem látható más indokolt esetekben is.

Igen ám, de az új különleges jogrend november 1-jei hatálybalépéséhez képest a kormány már május 25-étől – az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára tekintettel – egész Magyarország területére úgynevezett háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Ez a lépés úgy vált lehetségessé, hogy az Országgyűlés május 24-én elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely május 25-étől beiktatta a veszélyhelyzet új esetkörét:

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Ezzel a kormány alkotmányos felhatalmazást kapott arra, hogy többek közt háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén veszélyhelyzetet hirdethessen ki és a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethessen be.

A veszélyhelyzet kihirdetéséhez a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának Magyarország területén kívül, de Magyarországgal szomszédos államban kell fennállnia.

A háborús helyzet fogalmát pedig a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni. Az új alkotmányos rendelkezés indoklása szerint a különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

180 nappal meghosszabbítható

Kormánypárti elképzelések szerint szintén november 1-jén lép majd hatályba a 2021. évi XCIII. törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítása, amelynek részletes vitáját október 12-én zárta le az Országgyűlés. A végszavazást várhatóan a jövő héten tartják.

A törvénymódosítás értelmében november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet 30 napon túli meghosszabbítására az Országgyűlés felhatalmazását alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti, mégpedig úgy, hogy a felhatalmazás akár egymás után többször is megadható. Vagyis az Országgyűlés 180 nappal újból és újból meghosszabbíthatja majd a veszélyhelyzetet „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében”.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [k], Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes [első sor, b] és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője [első sor, j] szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)



  • Hírek
  • Hírek