További Belföld cikkek
- Sürgős ráncfelvarrásra szorul Magyarországon a gondnokság intézménye
- Súlyos baleset történt Vácnál, a forgalmat megállították
- Videón a TEK akciója: maszkos, fegyveres rablókon ütöttek rajta
- Schadl Györgyék tárgyalásán egy titokzatos tanú szóba hozta a volt igazságügyi minisztert is
- Egy halott nagymamát és egy 116 éve született férfit is értesítettek arról, hogy mehet szavazni
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. paragrafusa szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és dolgozott legalább 20 évet – írja az Adó Online.
A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorukat nem figyelembe véve, a nők negyven év munka után nyugdíjba vonulhatnak, ha szeretnének.
Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg a következőképp néz ki:
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2023-ban az 1958-ban születettek kerülnek ebbe a helyzetbe, és 65. születésnapjuktól kezdve igénybe vehetik majd az öregségi nyugdíjat, ha rendelkeznek az előírt hosszúságú szolgálati idővel, valamint a 65. életév betöltése – amennyiben erre szükség lenne – az öregségi résznyugdíj igénylésére is módot fog adni ennek a korosztálynak is.
Mik a feltételek?
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Amire még érdemes figyelni az időpontoknál, hogy ha 2022-ben vonul valaki nyugdíjba, a nyugellátás összege az idei szabályok szerint kerül kiszámításra, ezért az érintett részesül a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésből. Ezzel a lehetőséggel viszont csak az 1957-ben vagy azelőtt születettek tudnak élni. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset évenként történő növekedésén alapul, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős hatással lesznek a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik majd.
Megéri később nyugdíjba vonulni
Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki legalább húsz éve dolgozik, valamint a nyugdíjkorhatárt is betöltötte, az nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százalékával növekszik. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja akár a havi átlagkeresetet is.
(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)