A szociális törvény korrekcióját kéri a szombathelyi megyéspüspök

D  AS20210921015
2022.11.05. 10:49
Székely János azt javasolja a parlament döntéshozóinak, hogy a részletszabályozás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket az állam biztosít, hogy a családok, az önkormányzatok, a karitatív szervezetek megfelelhessenek a törvénytervezetben leírt kötelességüknek.

Egy társadalom embersége... – ezzel a címmel fejtette ki gondolatait közösségi oldalán Székely János szombathelyi megyéspüspök a szociális törvény közelmúltbeli módosításáról. A változtatás lényege, hogy az egyén elsősorban maga felelős a szociális biztonságáért, ha ezt önhibáján kívül nem tudja garantálni, akkor a hozzátartozó kötelessége lesz, ha ő sem tud helytállni, akkor belép az önkormányzat, illetve az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek, és csak a sor legvégén, szükség esetén lép be az állam.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) társadalmi kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke elsőként XVI. Benedek pápa szavait idézte:

Egy társadalom embersége leginkább azon lemérhető, hogyan bánik az időssel, a szegénnyel, a gyöngével, a beteggel.

A katolikus vezető a vonatkozó bibliai helyekre hivatkozva elismerte, hogy az egyén, a család, a település és a karitatív szervezetek is kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a beteg, bajba jutott vagy idős emberért. A katolikus társadalmi tanítás a szubszidiaritás elvével pontosan azt fogalmazza meg, hogy amit a társadalomban egy alsóbb szint meg tud tenni a közjó érdekében, azt ne emeljék felsőbb szintre, hanem hagyják meg az alsóbb szint hatáskörében.

Székely János azonban hangsúlyozta, ezeknek az alapelveknek az életre váltása nagy körültekintést igényel. A szociális problémákat az egyén mentális helyzete, krízisállapot, szegénység vagy iskolázatlanság miatt igen gyakran nem tudja megoldani.

Gondoljunk csak a szegregátumokban, állami gondoskodásban, mélyszegénységben felnőtt gyerekekre, a fogyatékos személyekre, idősekre.

A legtöbb esetben csak akkor képes a család a rászoruló hozzátartozó rendszeres segítésére, ha kap olyan támogatást, hogy valaki otthon maradhasson a beteg, idős hozzátartozóval, vagy ha a család olyan jómódban él, hogy tudnak erre a célra ápoló személyzetet fizetni. Az egyházi vezető azt is jelezte, az önkormányzatok is csak abban a mértékben vonhatóak be ebbe a felelősségi körbe, amilyen mértékben az állampolgárok által befizetett adóból részesülnek. Székely János mindezekre tekintettel azt kéri a parlamenti képviselőktől, hogy 

a törvény vagy a részletszabályok szövegébe fogalmazzák bele azokat a feltételeket, amelyeket az állam biztosít, hogy a családok, az önkormányzatok, a karitatív szervezetek megfelelhessenek a törvénytervezetben leírt kötelességüknek.

Azt is szeretnék elérni, hogy az ágazati minisztérium egyeztessen a szociális szféra szakembereivel és a karitatív szervezetekkel továbbá, hogy a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott mondat – „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét” – ne sérüljön.

(Borítókép: Székely János püspök 2021. szeptember 21-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)