Alkotmánybíróság: Nem sérti az ügyészségi vádmonopóliumot a korrupcióellenes törvény

2022.11.09. 09:24
Már a Magyar Közlönyben is megjelent az az alkotmánybírósági határozat, amely kimondja, hogy a kormány által benyújtott korrupcióellenes törvény nem Alaptörvény-ellenes. Mutatjuk a részleteket.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés kormánypárti többsége a zárószavazás előtt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz azt a korrupcióellenes törvényt, amelyet a kormány terjesztett be, miután megállapodott a szabályozás főbb kérdéseiben az Európai Bizottsággal.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, a büntetőeljárásról szóló 2017-es törvényt módosító, még ki nem hirdetett törvény nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét, tehát nem Alaptörvény-ellenes – derült ki az alkotmánybírósági határozatból, amelyet most a Magyar Közlönyben is közzétettek.

Eszerint az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény alapján indult büntetőeljárás lefolytatását elutasító vagy megszüntető nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen eljárási eszközökkel annak érdekében, hogy a nyomozás a megfelelő irányban tudjon tovább folytatódni.

Ilyen felülvizsgálati indítványt bármely természetes vagy nem természetes személy benyújthat.

A szabályozás másik része ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személynek azt a lehetőséget, hogy a közösséget érintő kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében állást foglaljon.

Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék.