új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük olvasóink figyelmét!

  • Az élelmiszerárstop az M-es tojásra fog vonatkozni, a burgonyát illetően az újkrumpli és az édesburgonya valószínűleg nem tartozik az árstop hatálya alá, de a rendelet még pontosítja ezt.

  • Azzal kapcsolatban, hogy adathalász-támadás érte a Krétát, kérdésre Gulyás Gergely elmondta: néhány napon belül értesült az adatszivárgásról. Hibának tartja, hogy nem tájékoztatták a nyilvánosságot? Erre a miniszter azt mondta: vizsgálat folyik, meg kell várni az eredményét, és majd azt hozzák nyilvánosságra.

  • Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának delegációja két napot töltött Budapesten, és többek közt a sajtószabadságot és az oktatás helyzetét vizsgálták – írtuk korábbi cikkünkben. Gulyás Gergely szerint az Európai Parlamenttől nem lehet objektív, kiegyensúlyozott, korrekt jelentést várni, mert ott gyűlölet van Magyarországgal és többszörösen a magyar kormánnyal szemben.

  • A kormány elfogadja a jegybanki prognózist, vagyis az idei 13,5 százalékot. Gulyás Gergely hozzátette: magasabb lehet, de alatta nem lehet.

  • A DK-s Kálmán Olga tegnap azt kérte a parlamentben a kormánytól, hogy fizessenek az árnyékkormány rezsimentő alapjába. Gulyás Gergely erre válaszul elmondta, nem szeretnék, ha a DK-t kellene támogatniuk, ezzel szemben lényegesen több mint ezermilliárd forintot fizetnek a rezsicsökkentő alapba.

  • A finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjával kapcsolatban Gulyás Gergely ismét elmondta: először azokat a határozatokat fogadják el, amelyek az uniós megállapodásokkal, illetve az uniós forrásokkal vannak összefüggésben, csak utána ratifikálják a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szóló határozatot. Kérdésre a miniszter arról beszélt, hogy ez nem jelent nyomásgyakorlást.

  • Gulyás Gergely szerint először a jövő évi lakástámogatási rendszert kell kialakítani, és azokat a kereteket, amelyekben biztosított a kedvezményes lakáshoz jutás. Volt és van is ilyen szándékuk, de nincsenek olyan állapotban tervek, amelyek egy-két hónapon belül reálissá teszik egy pedagógus-lakásprogram elfogadását.

  • A hazai inflációt milyen mértékben befolyásolhatja az, ha az ország megkapja az uniós támogatásokat? Gulyás Gergely leszögezte: csekély mértékben, nincs összefüggés az uniós forrásokkal, az infláció mértéke az energiaárakkal van összefüggésben.

    Mikor csökkenhet az infláció? Erre a kérdésre a miniszter azt mondta: jövő év első negyedévében várják a csökkenést, a cél az, hogy jövő év végére megfeleződjön az infláció mértéke.

  • Az Európai Bizottság által kért igazságügyi változtatások része az OBT jogköreinek megerősítése. Gulyás Gergely kijelentette, az OBT és az OBH közti viszony a kormányt csak abból a szempontból érdekli, hogy jól működő, hatékony igazságszolgáltatás legyen. A miniszter leszögezte, olyan szándék a polgári kormány részéről soha nem volt, hogy bírósági ítéleteket befolyásoljon, a bírák függetlenek, az alkotmányos garanciák biztosítottak.

    Gulyás Gergely az amerikai nagykövet és az OBT két tagjának találkozójáról úgy fogalmazott, ez jól mutatja az ő hozzáállásukat a függetlenséghez, de azt aggasztóbbnak tartja, hogy a nyilatkozatból az derült ki, hogy az érintettek nem tudják, kik a választott és kik a kinevezett vezetők.

  • Miért pont a tojás és a krumpli lett árstopos? Gulyás Gergely kifejtette: azt nézték a kérdéses termékeknél, hogy legyen alapvető élelmiszer, és az ellátása is biztosított legyen, akkor is, ha rögzített áron adják.

  • Az áfabevételek mennyire nőttek meg az infláció miatt? Gulyás Gergely elmondta: a jelenlegi infláció sajátossága, hogy több kiadása van az államnak, mint bevétele. Volt ez már másképp a kilencvenes években, de most nem így van, például azért, mert az energiaárak nőttek. 1500-2000 milliárd forint között van az energiaárak miatt az állam többletkiadása, „nem pluszban, hanem jelentős mínuszban van az állam”.

  • Gulyás Gergely a Parlament belső felújításáról úgy fogalmazott, hogy az épület bizonyos műszaki berendezései, a fűtésrendszer bizonyos elemei 120 évesek, ezért rendkívül gazdaságtalan a működés. Hozzátette: egy ciklust majd rá kell szánni arra, hogy energetikai, gépészeti, elektromos hálózatot és biztonsági rendszereket érintő felújítás legyen, ez nem a mostani ciklus lesz, de a tervezéssel előrébb lesznek. Sokat lehetne spórolni azzal, ha sor kerül a felújításra.

  • Kérdésre Gulyás Gergely az Európai Bizottság által elfogadott közös agrárpolitikai stratégiáról elmondta: minden korábbinál nagyobb támogatásra számíthatnak a gazdák, ez egy komoly siker, hogy az országnak járó forrásokat megkaphassuk.

    A kilencedik szankciós csomaggal kapcsolatban, illetve arról, hogyan érintené az országot, ha az orosz atomipar is a szankciók alá kerülne, a miniszter azt mondta: negatívan érintené az országot, nem is támogatnának ilyen szankciót.

    Hadházy Ákos közmédia előtti tüntetéséről csak azt mondta, hogy Magyarországon az alkotmányos alapjogok keretében a törvényeket betartva, mindenkinek jogában áll tüntetni. De a törvényeket mindenkinek be kell tartania – hangsúlyozta a miniszter.

    Kérdésre azt is elmondta: az árstopok újabb kiterjesztését egyelőre nem tervezik, most a tojásról és a krumpliról döntöttek.

  • A Kréta-rendszert ért támadásról Gulyás Gergely elmondta: vizsgálat folyik, ennek eredményét még nem ismeri, valószínűleg még nincs is eredmény. Nem tudják, hol történt mulasztás, és azt sem, hogy elkerülhető lett volna-e, vagy sem.

  • Gulyás Gergely szerint a kisboltoknál azért nincs ilyen hatás, mert az emberek ott leginkább az alapvető élelmiszerekből vásárolnak, ezért kapnak külön támogatást a kisboltok. A nagyobb boltoknál árverseny van, ezért a miniszter nem hiszi, hogy teljesen át lehet hárítani az árstopot más termékeken keresztül a fogyasztókra. Azt nem zárja ki, hogy részben megkísérlik, akár meg is teszik, de teljes egészében nem tudják áthárítani.

  • A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom által kezdeményezett konzultációval kapcsolatban Gulyás Gergely megjegyezte:

    el kell még költeni azt a pénzt, ami az amerikai adományokból maradt.

  • Gulyás Gergely világossá tette, igent mondanak arra, hogy anyagilag támogassák Ukrajnát, de azt a részt, ami Magyarországra esik, kétoldalú alapon adják oda Ukrajnának. A közös hitelfelvételt korábban is ellenezték, szerintük ez olyan veszélyes lépése a mélyebb integrációnak, amibe nem érdemes belemenni, ez volt az elvi álláspontjuk, ahogy a németeknek is.

    Előzetesen nem támogatták a közös hitelfelvételt, de tettek egy szövetségesi gesztust egy alkalommal a helyreállítási alap kedvéért, a déli államok gyors támogatása érdekében, majd becsapták őket, és most meg azt kérik, hogy újra járuljanak hozzá. A miniszter leszögezte: nem vétóról van szó, hanem közös döntéshozatalról. A hitelfelvételt akkor sem fogják támogatni, ha megkapják a helyreállítási alap forrásait.

  • Kérdésre Gulyás Gergely a félidős amerikai választásokkal kapcsolatban elmondta: elsősorban a mindenkori amerikai kormányzattal keresik a kapcsolatot. Szerinte drámai változásokat nem fog jelenteni ez a választás az amerikai külpolitikában (akkor sem, ha a republikánusok a szenátusban és a képviselőházban is megszerzik a többséget), mert az elnöknek kifejezetten erős jogkörei vannak.

  • A tojás és a burgonya esetében készült-e a hatástanulmány? A kérdésre Gulyás Gergely elmondta: szeptember 30-i áron rögzítik a tojás és a burgonya árát, ez azt jelenti, hogy a tojás ára 25 százalékkal, a burgonya ára 10 százalékkal fog csökkenni. A miniszter hozzátette: ettől 0,1-0,2 százalékkal csökkenhet az infláció.

  • Gulyás Gergely a pedagógusok béremeléséről kifejtette: a kormány céljai és a bizottság által megfogalmazott elvárások egybeestek, mindenki egyetért abban, hogy radikálisan emelni kell a béreket. Ha nem tudnak megállapodni az uniós forrásokról, akkor nem tudnak ekkora béremelést sem vállalni, a költségvetésnek vannak keretei és korlátai, odáig tágítják, amíg lehet. A béremelés valamivel több mint felét fizetnék az uniós forrásokból, a többit a magyar költségvetés teszi hozzá, 2025 után csak a költségvetés vállalja ezeket a terheket.

  • Gulyás Gergely a gázárra vonatkozó kérdésre hangsúlyozta: bár mérsékeltebb, mint augusztusban, de most is magas, a hatszorosa annak, mint amennyiért éveken keresztül beszerezték a gázt. Az árak év végéig nem fognak változni.

  • Gulyás Gergely úgy látja, hogy az elszabadult energiaárakat kellene kezelni, ezeknek egyik oka a háború, a másik az erre adott, az energetikára is kiterjedő uniós szankciók, ezen kell változtatni. A miniszter hozzátette, az infláció mértéke függ a kitettségünktől, Magyarország nagymértékben kitett mind az olaj, mind a gáz esetén külföldi beszerzésnek, ráadásul Oroszországtól szerezzük be, így a szankciók vagy az azokkal való fenyegetés súlyosabb hatást gyakorol az árakra, mint más uniós országoknál.

  • Gulyás Gergely további részletként elmondta a tojás és a burgonya élelmiszerárstop alá kerüléséről, hogy a többi termékhez hasonlóan év végéig hozták meg ezt a döntést, hogy utána egységesen határozhassanak ezekről.

  • Az Index ismét több kérdést is feltett, amelyekre Gulyás Gergely válaszolt:

    Kívánnak valamilyen támogatást adni azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyeket érint az árstop?

    Nem – válaszolta először a miniszter.

    Nem tartanak az árstopok miatt áruhiánytól?

    Gulyás Gergely pontosította az előbbi válaszát: a cégeknek nem kívánnak támogatást adni, a kiskereskedelmi, vagyis a kistelepülési bolthálózatoknak fognak támogatást adni, erről hétfőn lesz bejelentés.

    Sajtóhírek szerint november 22-én, az EU-csúcson születhet döntés a helyreállítási alap forrásairól. Ez igaz?

    A következő néhány hétben ez el fog dőlni. December 6-ig még több különböző döntés lesz az uniós forrásokkal kapcsolatban.

    A Független Benzinkutasok Szövetsége keddi közleményében jelezte, hogy nem kapta meg mindenki a támogatást. Kívánnak ezzel kapcsolatosan reagálni?

    A miniszter elmondta: van egy kormányhatározat, amely világosan rögzíti, hogy a kis benzinkutak milyen támogatásra jogosultak.

    Terveznek-e ahhoz hasonló fejlesztési forráskeretet megnyitni, mint a Gyármentő Program?

    Pillanatnyilag a költségvetési korlátok ezt a mértéket engedték meg.

    Várhatóan mikor írja alá a magyar parlament a finn és a svéd NATO-tagságról szóló felvételi kérelmeket?

    Az Országgyűlésnek kell ratifikálnia. A kormány szándéka világos, még ebben az ülésszakban szeretnének dönteni róla.

  • Gulyás Gergely érdeklődéssel figyeli a kialakult vitát, ő egyébként úgy látja, ahhoz senkinek nincs joga a politikusok közül, hogy meghatározza, ki újságíró, és ki nem, de azt, hogy ki kinek válaszol, mindenki maga dönti el.

  • Gulyás Gergely szerint a rezsicsökkentést illetően a baloldal esetében többszörös pálfordulásról beszélünk, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az áram ára kétszeresére, a gázé háromszorosára emelkedett, majd a rezsicsökkentést is támadták, ezután érthetetlennek tartja, hogy mire akarnak gyűjteni, hacsak nem párttámogatásra, de ez még mindig jobb, mint ha idegen országoktól kapnák.

  • Szentkirályi Alexandra a nemzeti konzultációról elmondta, hogy az ívek kézbesítését még nem fejezték be. A Márki-Zay Péter által indított konzultációról úgy fogalmazott, kérdéseket vet fel a finanszírozása, hogy például amerikai pénzből finanszírozzák-e.

  • Kérdésre Gulyás Gergely az uniós szankciókkal kapcsolatban leszögezte: az energetika területén továbbra sem támogatják a szankciókat.

    A félidős amerikai választásokról azt mondta: még várják az eredményeket, de ahhoz, hogy ne demokrata többség legyen, a még nyitott államokban is nyerniük kell a republikánus szenátorjelölteknek. Az a valószínűbb, hogy a republikánusok nem szereznek többséget a szenátusban, viszont a képviselőházi többséget megszerzik. Magyarország tiszteletben tartja az amerikai választók döntését.

  • Gulyás Gergely az uniós ügyekről elmondta, sokat tettek azért, hogy hozzájussunk a forrásokhoz, tizenhét vállalásuk volt, ugyanakkor azt tapasztalták, hogy az EU a tárgyalások során újabb igényeket is támasztott, ezek közül azt tudják teljesíteni, ami nem ellentétes a korábbi vállalásokkal, és alapvetően nem ellentétes az ország érdekeivel.

    A miniszter az igazságszolgáltatási követelésekről úgy fogalmazott, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekben az igazságszolgáltatás független, ez szervezeti különállást és alkotmányos garanciákat is jelent. A különböző hatásköri kérdéseknek a pontosítása vagy változtatása lehetséges, ezt meg tudják tenni, de a bizottság aggályait egyébként alaptalannak tartják.

    Hangsúlyozta, hogy nem alapvető szervezeti változásokról van szó, hanem arról, hogy az igazságszolgáltatás intézményei közötti hatáskörmegoszlás hogyan alakul. Ebben fognak olyan módosításokat elfogadni, amelyek az EU által jelzett aggályokat orvosolják. Gulyás Gergely szerint ezzel az utolsó feltétel is teljesül, ami a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás létrejöttét eddig gátolta.