- Belföld
- kiegészítő pótmagánvád
- korrupció
- korrupció elleni intézkedések
- büntetőeljárási törvény
- alkotmánybíróság
- varga judit
Ezentúl bárki felléphet a közpénzek védelme érdekében

További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor: Hogyha elüt a villamos, a gépezet, ami az országot működteti, ugyanúgy működne, mint velem
- Csaknem nyolc évtizedes melegrekord dőlt meg csütörtökön
- Szemeteszsákba csomagolt betegek fotói robbantották ki a politikai vitát, összecsapott a Tisza és a kormány
- Alig láttunk ilyet az elmúlt harminc évben a magyar politikában, de még minden borulhat
- Telkekkel trükközött Újbuda volt főépítésze, több 10 milliós kár miatt tettek feljelentést
November 14-én este megjelent a Magyar Közlöny idei 186. számában a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása. Az új szabályozás önálló fejezetben határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.
Az Európai Bizottsággal karöltve
A kormány még júliusban terjesztette be a parlament elé – az Európai Bizottsággal egyeztetett módon – a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kívánt bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.
A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viselte, amit az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető „A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról” címet kapta.
Kiegészítő pótmagánvádas eljárás
A november 15-én hatályba lépett 2022. évi XLI. törvény alapján
az eljárás kulcsszereplője az érintett korrupciós jellegű bűncselekményben közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély,
akinek az új szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozóhatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson. Vagyis a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandóak, vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.
Az új eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál, amelyet kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is nevezhetünk, emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében
- az érintett személyek adatait védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
- az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva biztosítják a „megvádolható” személyek védelmét is, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.
Alkotmánybírósági kitérő
Miután az Országgyűlés október 3-án elfogadta a törvénymódosítást, még annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amelynek gyakorlatilag arra kellett válaszolnia, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt.
Nos, az alkotmánybírák határozott igennel feleltek a kérdésre. Mint kifejtették, a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
a szabályozás nem vonja el az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként azt csak kiegészíti.
A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja.
Az Alkotmánybíróság pozitív döntése pedig azt jelentette, hogy az Országgyűlés elnöke ezt követően aláírhatta a törvényt, és megküldhette azt jóváhagyásra az államfőnek.
(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)