Ezentúl bárki felléphet a közpénzek védelme érdekében

D KOS20220510022
2022.11.15. 07:16
November 15-én hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. Az Európai Bizottsággal is egyeztetett új szabályozásra már az Alkotmánybíróság is rábólintott.

November 14-én este megjelent a Magyar Közlöny idei 186. számában a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása. Az új szabályozás önálló fejezetben határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.

Az Európai Bizottsággal karöltve

A kormány még júliusban terjesztette be a parlament elé – az Európai Bizottsággal egyeztetett módon – a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kívánt bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.

A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viselte, amit az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető „A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról” címet kapta.

Kiegészítő pótmagánvádas eljárás

A november 15-én hatályba lépett 2022. évi XLI. törvény alapján

az eljárás kulcsszereplője az érintett korrupciós jellegű bűncselekményben közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély,

akinek az új szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozóhatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson. Vagyis a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandóak, vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.

Az új eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál, amelyet kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is nevezhetünk, emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében

  1. az érintett személyek adatait védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
  2. az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva biztosítják a „megvádolható” személyek védelmét is, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.

Alkotmánybírósági kitérő

Miután az Országgyűlés október 3-án elfogadta a törvénymódosítást, még annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amelynek gyakorlatilag arra kellett válaszolnia, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt.

Nos, az alkotmánybírák határozott igennel feleltek a kérdésre. Mint kifejtették, a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint 

a szabályozás nem vonja el az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként azt csak kiegészíti.

A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja.

Az Alkotmánybíróság pozitív döntése pedig azt jelentette, hogy az Országgyűlés elnöke ezt követően aláírhatta a törvényt, és megküldhette azt jóváhagyásra az államfőnek.

(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)



  • Tippek
  • Hírek