Jelentős tüdőbetegségről beszéltek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben

Minden év november harmadik szerdája a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egészségügyi világnapja. Ebből az alkalomból az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felhívja a figyelmet a betegség jelentőségére és kezelésének fontosságára. Ehhez kapcsolódóan az intézmény lakossági szűrést is szervezett, ahol lehetőség nyílt a betegség felismerésére.

A harmadik leggyakoribb halálozási ok

Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója az intézményben tartott rendezvényen elmondta, a COPD az egyik leggyakoribb betegség a világon. A WHO becslései szerint mintegy 64 millió ember szenved tőle napjainkban és 2030-ra várhatóan a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok világszerte, az agyvérzés és a szívinfarktus után. 

Ebben a betegségben többen halnak meg, mint emlőrákban és tüdőrákban összesen

– mondta a főigazgató.

A COPD – a köznapi nyelvben tüdőtágulat -krónikus légúti betegség, mely nem gyógyítható, de idejében felismerve jól kezelhető, a betegek megfelelő kezelés mellett teljes életet élhetnek – magyarázta a főigazgató. Sokan azonban csak későn fordulnak orvoshoz, mert azt gondolják, hogy a gyakori köhögés, szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, a váladék felköhögése korral járó, természetes tünetek.

Az Országos Korányi Pulmonológia Intézet az élen jár a betegség szűrésében, felismerésében, kezelésében, rehabilitációjában, valamint fontos kiemelni a COPD-hez köthető kutatásokat és a szakmai együttműködést, melyekben szintén vezető szerepet vállal. Az előrejelzések szerint a betegségben szenvedők számának emelkedése várható, ezért különös jelentőséggel bír a társadalmi szintű figyelemfelhívás és a betegséggel kapcsolatos tájékoztatás, valamint a szervezett lakossági szűrővizsgálat – tette hozzá Dr. Bogos Krisztina.

Sunyi és alattomos

A COPD sunyi és alattomos, ráadásul könyörtelen. Ha túl késő ismerik diagnosztizálják, akkor a tüdőkárosodás visszafordíthatatlan, az elhalálozás elkerülhetetlen. 

Gyakran nem is a COPD a közvetlen oka az elhalálozásnak, de a közvetítői szerep elvitathatatlan sok esetben. Ezt már Prof. Dr. Horváth Ildikó tudományos és oktatási igazgató mondta.

Hozzátette, a COPD-t a negyven éven felüli dohányos férfiak betegségének szokták tartani. Ez elsősorban azokra a kutatási adatokra vonatkoznak, amelyeket brit orvosok végeztek egymáson. 

Miután 25 év alatt ritkán lesz valaki orvos, ezért zömmel csak az ettől idősebb dohányzó orvosokon végeztek vizsgálatokat és ebből származott ez a következtetés.

Tény, a negyven éven felüli dohányos férfiak esetében jelentkezhet az COPD, viszont a fiatalabbak is ki vannak téve a veszélynek. Egy újszülött tüdeje az első 25 évben rengeteg változáson megy át, számos környezeti hatásnak van kitéve, ami gátolhatja az egészséges fejlődést.

A császármetszés sem veszélytelen ilyen szempontból,hiszen a terhesség 38. hetében végzett beavatkozáskora csecsemő tüdeje még nem fejlődött ki az elvárható mértékben, ezért egy ilyen baba hendikeppel indul, amellett hogy korábban kapta meg a z életet, nagy valószínűséggel ezzel a beavatkozással inkább elvettek tőle hónapokat, akár éveket.

Professzotr Dr. Horváth Ildikó hozzátette, a COPD-ben szenvedő betegnél két és félszeres a kockázata a tüdőrák kialakulásának. A COPD azért is veszélyes, mert a tüdőszövetek roncsolódásának köszönhetően egyre kevesebb oxigén kerül a véráramba, ami hozzájárulhat a végzetes szívinfarktusok kialakulásához, az agy csökkenő oxigénellátása pedig hosszú távon megágyazhat a demenciának.

Bujkáló betegek

Az  adatok alapján Magyarországon nagyjából félmillióra becsülik a magyarországi COPD-s betegek számát, viszont a tüdőgondozói hálózatban évek óta csupán 200 ezer beteget tartanak nyilván, ami jól mutatja a kórkép „aluldiagnosztizált” jellegét. Ezért is különösen fontos a kórkép megfelelő szűrése a kockázattal rendelkező, elsősorban az 50 év feletti, dohányzó személyekben.

A COPD legfőbb tünetei:

• egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés
• nehezen múló köhögés
• köpetürítés

Aki ezek bármelyikét észleli magán, és úgy gondolja, ez csak valami múló légúti fertőzést, adjon egy esélyt magának, menjen el egy szűrővizsgálatra. Ha időben felismerik a betegséget, akkor véglegesen meggyógyítani nem tudják, de sikeresen lehet enyhíteni a panaszokon.

Ha valaki diagnosztizált COPD-s beteg, akkor ha dohányos, fontos azonnal lemondani erről a szokásról, beleértve az alternatív megoldásokat is, ezzel megfelelő terápia mellett hosszú éveket lehet nyerni 

– mondta Dr. Bogos Krisztina.

Nagy előrelépés

Az idei évben újul meg a COPD diagnosztikájára, kezelésére és gondozására összeállított szakmai irányelv. A legfontosabb tervezett változásokról már be lehet számolni – jelentette ki Dr. Antus Balázs, az intézmény osztályvezető főorvosa. 

Az új irányelv kórtani fejezetében megemlítenekl számos olyan új ismeretet vagy elméletet, ami jobban megmagyarázza a betegség kórfejlődését. Jelentősen átdolgozzák a fenntartó terápiával kapcsolatos fejezetet. Összességében elmondható, hogy a terápia alapját minden terápiás csoportban a hosszú hatású hörgtágítók jelentik és mindegyik csoportban a panaszok csökkentése és a hörgtágítás maximalizálása a terápia legfőbb célja. 

A terápiával kapcsolatos részben a beteggondozás egyéb szempontjaira és a rehabilitáció fontosságára is rámutatunk

– jelentette ki a főorvos.

A gyógyszeres terápia mellett a COPD-s betegek kezelésének elengedhetetlen része a tüdőgyógyászati rehabilitáció, amely egy életen át tartó folyamat. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben a rehabilitáció nemcsak a tüdőre, mint testrészre, hanem az egész emberre kiható komplex kezelés.

A légzőszervi rehabilitáció egy átfogó beavatkozás, ami egy részletes értékelésen alapul, betegre, testre szabva, ami magába foglalja a betegoktatást, testmozgást, a betegségben szenvedők fizikai és pszichológiai állapotának javítását és elősegíti a megfelelő egészség-megőrzési magatartást – mondta el Prof. Dr. Szilasi Mária, az intézet osztályvezető főorvosa.

(Borítókép: Németh Kata / Index)