16:00, November 29.
Ecuador 0
Szenegál 0
Kalifa Nemzetközi Stadion A csoport
16:00, November 29.
Hollandia 0
Katar 0
al-Bajt Stadion A csoport
20:00, November 29.
Wales 0
Anglia 0
Ahmad bin Ali Stadion B csoport
20:00, November 29.
Irán 0
Egyesült Államok 0

Milyen jogi következményekkel jár a keresztszülőség?

afp.com-20130723-PH-PAR-Par7621720-highres
2022.11.23. 21:33
A jóságos tündér keresztanya hős és támogató karaktere szinte mindig jeleskedik az erkölcsi felelősségvállalásban, de az élet nem csak játék és mese: mit is jelent ez a státusz, jár-e bármilyen jogi kötelezettséggel, és egyáltalán: ki és mikor lehet keresztelő szülő? Íme egy kis gyorstalpaló a szertartás előtt.

Csipkerózsikának és Hamupipőkének is jutott jóságos keresztanyó, aki varázslatos képességekkel bír, különösen jó tulajdonságai vannak, mindig csupa derű, és sürög-forog varázspálcájával, míg a könnycsepp mosollyá válik; az újszülött bölcsője felé hajol, és olyan ajándékokkal gazdagítja a kisdedet, mint a szépség, tudás vagy kegyelem. 

Ez a különleges teremtmény, a keresztszülő nem véletlenül került a mesekönyvekből az életünkbe: egyszerűen szükség van rá a rizikós, kihívásokkal teli gyermeknevelésben, kell egy cinkostárs, aki nem rokon, mégis családtag.

Korábban kifejezetten úgy tartották: ha a gyermek megárvul, és nincs közeli, vér szerinti rokona, a gyám megbízatásánál a keresztapa jött elsősorban számításba. Ma már nem konkrétan családba fogadást jelent a keresztelkedés, de az elképzelés olyan formában megmaradt, hogy általában testvért, hozzátartozót vagy gyermekkori barátot, barátnőt hívnak a szülők gyermekük keresztelőjére.

Ki, mikor lehet keresztszülő, mit mond a törvény?

Komoly feladat és döntés felkérni valakit, hogy legyen keresztszülő, hiszen nem csak annyi a dolga, hogy a keresztelőn keblére ölelje a csemetét, majd ebédeljen egy jót a családdal. A keresztszülők ennek a szimbolikus ünnepnek a szellemében a szülők segítségére lesznek a gyermeknevelés különleges pillanataiban, átadják a keresztény elveket, hitüket, ott vannak a gyermek életének fontos eseményein – tehát segítik a szülőt, bizalmasuk a gyermeknek, nem mellesleg: a gyermek számára az egyetlen „választott rokon”.

Maga a szertartás nincs időhöz kötve, de általában a gyermek egyéves kora előtt szokták megtartani, figyelembe véve, hogy a kicsinek már legyen kialakult napirendje, és megbízhatóan elviselje az elfoglaltságot (lehetőleg) sírás nélkül. Néhol szükség van a születési anyakönyvi kivonat fénymásolatára, míg a keresztszülőnek egy igazoláshoz, hogy vállalhatja a tisztséget – ennek vannak ugyanis feltételei. Az egyházi törvénykönyvben leírtak szerint ahhoz, hogy valakit a keresztszülői tisztség vállalására engedjenek, szükséges:

  • hogy maga a keresztelendő vagy ennek szülei, illetve az, aki őket helyettesíti, vagy ezek hiányában a plébános vagy a szentség kiszolgáltatója jelölje ki, és hogy alkalmas legyes, és szándékozzék is ezt a tisztséget viselni;
  • tizenhatodik életévét betöltött személy legyen, hacsak a megyéspüspök más kort nem állapított meg, vagy megfelelő okból a plébános vagy a kiszolgáltató úgy nem látja, hogy kivételt kell tenni;
  • katolikus, megbérmált és a legszentebb Oltáriszentséget már magához vett személy legyen, s éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet;
  • ne kösse semmilyen törvényesen kiszabott vagy kinyilvánított kánoni büntetés;
  • ne legyen a keresztelendő apja vagy anyja.

Sok a tévhit: vállal-e a keresztszülő jogi kötelezettségeket?

Bár az egyházi törvénykönyv részletesen meghatározza, hogy ki és milyen feltételek mellett lehet valaki keresztelő szülője, és ez rá milyen kötelezettségvállalást tartalmaz, ugyanakkor ezen kötelezettségvállalások állami, hatósági vagy bírósági úton kikényszeríthetetlenek – vallja Szép Árpád Olivér ügyvéd, jogász. Tévhit tehát, hogy bármilyen jogi következményeket is vállalnának a keresztszülők, hiszen a keresztszülőség fogalma egyházjogi (kánonjogi) kategória, még abban az esetben is, ha ezt a tisztséget valamely hozzátartozó tölti be.

A keresztszülő elsődleges feladata a római katolikus vallás szerint az, hogy a keresztelendőt „a keresztény beavatásban segítse, valamint a gyermeket szüleivel együtt a kereszténységre bemutassa, és azon fáradozzék, hogy a megkeresztelt a keresztségnek megfelelő keresztény életet éljen, és az ezzel járó kötelességeket híven teljesítse”.

Látni kell, hogy a keresztszülővé válás nem keletkeztet jogi értelemben semmilyen státuszt vagy hozzátartozói viszonyt a keresztszülő számára, erre utal az is, hogy sem a polgári törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a keresztszülői státuszra, sem pedig a büntető törvénykönyvünk. Ebből következik, hogy amennyiben a hozzátartozó fogalmat nézzük és elemezzük, ott sem találunk a taxatív felsorolások között ilyet. Emiatt elmondható, hogy szigorúan vett jogi kötelezettséget a tisztség nem keletkeztet és nem keletkeztethet, viszont vallási köteléket annál inkább

– fogalmaz a jogász. 

Persze nem volt mindig ilyen egyértelmű, hogy a keresztelkedésnek semmilyen (büntetőjogi) következménye nincs: a kommunizmus egyházüldöző időszakában kifejezetten titokban, szűk családi körben keresztelkedtek, mivel nyilvánosan tilos volt, a pap és a szülők is előállíthatók és bebörtönözhetők voltak érte. Mára azonban a keresztelés, éppen úgy, mint a házasság, nagy ünnep a családnak és az egész egyházközösségnek – bátran elő hát a varázspálcákkal, tündéri jókívánságokkal.

(Borítókép: Philippe Huguen / AFP)



  • Hírek
  • Bankszámla