16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

A családi alkotmány a jövő jogi slágerterméke

GettyImages-1418144993 (1)
2022.11.24. 11:31
Világszerte a családi vállalkozások adják az összes vállalkozás és a GDP kétharmadát, a munkahelyeknek több mint a felét. A magyar gazdaságban is meghatározóak a családi vállalkozások, negyven százalékuknak még sincs utódlási terve, stratégiája arra az esetre, ha a cég tulajdonosa, vezetője távozna az élők sorából. A megoldást az úgynevezett családi alkotmány adhatja, amely a jövő egyik jogi slágerterméke lehet.

A társadalmi változások miatt a következő évtized jogi trendje lehet a családi alkotmány készítése – hangzott el a minap a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által szervezett háttérbeszélgetésen. Mint a kamara vezetői elmondták, a kilencvenes évek elején alakult családi vállalkozások vezetői, tulajdonosai olyan életkorba értek, hogy 

az utódlás sok vállalkozásnál alapkérdéssé vált.

Amennyiben ugyanis egy ilyen vállalkozás tulajdonosa vagy egyedüli ügyvezetője úgy távozik az élők sorából, hogy nem gondoskodik, nem rendezi el előre az átmenetet, akkor veszélybe kerülhet a cég működése, de akár a család vagyona is.

Turbulens gazdasági helyzetben

Nemegyszer az okozza a gondot, hogy az utódok egyike sem hajlandó vagy képes továbbvinni a családi céget. Ilyenkor gyakran eladják, illetve bezárják a vállalkozást az örökhagyó halála után.

A PwC nemzetközi tanácsadó idén tavasszal publikált felmérése szerint a családi vállalkozások negyven százaléka nem rendelkezik utódlási tervvel, nincs stratégiájuk, hogyan tud a cég a vezető halála után is működőképes maradni. Bár a koronavírus-járvány hatására az utódokat jobban bevonták a cég működésébe, mint korábban – derült ki a kutatásból –, a jelenlegi vezető generáció kevésbé hajlandó átadni az irányítást a mostani turbulens gazdasági helyzetben.

Márpedig az utódlásról és a tulajdon örökléséről nemcsak a családi viták megelőzése, hanem a vállalkozás jövője miatt is érdemes előre gondoskodniuk a vezető pozícióban lévőknek. 

Az örökhagyó halálával ugyan a vagyona azonnal átszáll az örökösökre, ám a vezetői tisztség nem,

és ráadásul a hagyatéki eljárás miatt hónapok is eltelnek, miközben a számlák, szerződések, a bérek kifizetése vagy a fontosabb döntések meghozatala elmarad.

A Buddenbrook-effektus

A családi céggel, a családi vagyonnal kapcsolatos döntések halogatása azért is veszélyes, mert a tudatos tervezés hiánya a Buddenbrook-effektus bekövetkezéséhez vezethet, vagyis ahhoz, hogy az első generáció által felépített vagyont a következő nemzedék fenntartja, a harmadik generáció pedig feléli.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke úgy véli, hogy megoldásként szóba jöhet a családi alkotmány, amely tulajdonképpen többféle irat összefoglaló elnevezése. Vagyis egy olyan szerződéses mátrix – vagyonjogi, ajándékozási szerződések, végrendeletek összessége –, amelyben rendelkezni lehet arról, hogy kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésében. Ebben az is rendezhető, hogy milyen módon különüljön el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe.

Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary Adótanácsadó Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint is belefér a családi alkotmányba szinte minden, a családi vállalatot érintő és azon túlmutató szabályozás, ami a napi és jövőbeni működést, öröklést, a családtagok cégbeli operatív és nem operatív részvételét érintheti. Ugyanakkor ezen messze túlmutató kérdéseket is szabályozhatnak, mint például azt, hogy ki mennyi jövedelmet és milyen formában vehet ki a vállalatból.

A családi alkotmány persze nem egy mindenható csodafegyver, hiszen jogi értelemben nem kikényszeríthető, azonban kiváló iránymutatást ad minden abban közvetlenül és közvetetten érintett kérdés rendezéséhez.

Generációs konfliktusok nélkül

A világgazdaságban egyre jelentősebb a családi vállalkozások szerepe. A Family Firm Institute adatai alapján globálisan a családi vállalkozások az összes vállalkozás kétharmadát, a tőzsdén jegyzett cégek harmadát teszik ki, a GDP 70-90 százalékát adják, míg a munkahelyek 50-80 százalékát tartják fenn.

Nyugat-Európában már évtizedekkel ezelőtt elterjedtek a családi alkotmányok, amelyek a vállalkozás működtetésére vonatkozó elvárások mellett szabályozzák a generációváltás rendjét is.

Arató Balázs ügyvéd, egyetemi docens véleménycikkében követendő példaként említi az egyik ismert, nemzetközi ruhaipari cég csaknem évszázados családi alkotmányát, amelyet minden egyes családtagnak, aki részesedést szerez a vállalkozásban, el kell fogadnia. Ezt a kötelezettséget a társaság létesítő okirata is tartalmazza, vagyis az, aki az elfogadó nyilatkozat megtételére nem hajlandó, nem is válhat a cég tagjává.

A családi alkotmány a generációváltás során követendő elveket is rögzíti. A cég mindenkori vezetője egy bizonyos életkor (esetükben az 55. életév) betöltésekor köteles visszavonulni. Ez azt jelenti, hogy a vezetői jogosítványok átadásán túl a társasági részesedésének meghatározott hányadát is el kell idegenítenie. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a korábbi vezetőnek már ne legyen többségi befolyása a társaság legfőbb szervének határozathozatalára, és csupán olyan mértékű üzletrésze maradjon, amely megfelelő osztalékjövedelmet biztosít számára.

A családi alkotmány alapján az elidegenítési kötelezettség alá eső üzletrészhányadot a vállalat új vezetője szerzi meg piaci alapon, éspedig a cégértékre figyelemmel kalkulált ellenérték fejében. Ha az utód anyagi lehetősségeit ez meghaladja, akkor a hiányzó összeget a társaság vagy annak tagjai hitelezik meg szigorú visszafizetési kötelezettséggel.

A visszavonult vezető azonban továbbra sem távolodik el teljesen a cégtől. Legfőbb feladata a családi alapítvány irányítása, a helyi ügyek és a jótékonysági tevékenység szervezése lesz a társadalmi felelősségvállalás jegyében.

Emellett rendelkezésre kell állnia, ha a vállalatot vezető fiatalabb generáció tanácsra szorul.

Ez a konstrukció évtizedek óta generációs konfliktusok nélkül működik. Ráadásul nemcsak a vállalat irányításában, hanem a munkavállalók körében is érezteti hatását, hiszen nem ritka, hogy apa és fia egyidejűleg áll a cég alkalmazásában.

(Borítókép: Fadel Dawod/Getty Images)



  • Tippek
  • Hírek