16:00, December 06.
Marokkó 0
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0

Elméletben meg lehet csinálni ellenzékből is, a gyakorlatban nehéz ügy

ElkaszaltNepszavazasok
2022.11.24. 18:35
A 2022-es választások előtt az ellenzék leadta a szükséges számú támogató aláírást két népszavazási kérdéshez, de a referendum így sem valósult meg. Az LMP most helyi és országos szinten is próbálkozik, miközben a Nyugdíjas Parlament is benyújtott három kérdést. A Momentumnak összejött az „álomgyilkosság”, de ellenzékből népszavazási kezdeményezést utoljára a Fidesz tudott teljes sikerre vinni.

Az LMP országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárak építéséről – jelentette be november elején Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke.

A politikus úgy fogalmazott, az LMP „elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány az emberek megkérdezése nélkül nyújt több tízmilliárd forintos támogatást külföldi nagyvállalatoknak, amelyek tönkreteszik a lakókörnyezetet és elhasználják a vízkészletet”.

Schmuck Erzsébet elmondta azt is, hogy Debrecenben a helyi választási bizottság első fokon már engedélyezte pártja helyi népszavazását az ott épülő akkumulátorgyárról. A politikus kifogásolta, hogy az embereket nem kérdezték meg „a jelentős hő- és hanghatással járó és óránként ezer köbméter vizet használó gyárról”. Az akkumulátorgyártást országos problémának nevezte, mert „a kormány akkugyártó nagyhatalommá kívánja tenni az országot”, Győrszentivánon és Tatán is hasonló projektet készítenek elő.

Nyugdíjügyi népszavazást szeretnének

A Nyugdíjas Parlament három kérdésben kezdeményezett népszavazást:

  • Akarja-e Ön, hogy az állami nyugdíjrendszer ellátásában részesült személy a tárgyévet követő évben esedékes tizenharmadik havi nyugdíjának terhére, annak mértékéig, előleget vehessen fel?
  • Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a „2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról” szóló törvényt, hogy az kiterjedjen a központi költségvetésekben önálló fejezetként szereplő Nyugdíjbiztosítási Alapra is, úgy mint „Autonóm államigazgatási szerv”?
  • Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a „Magyarország gazdasági stabilitásáról” (2011. évi CXCIV.) szóló törvény „A nyugdíjrendszer alapvető szabályai” fejezetét, hogy abban, mint ahogy az Alaptörvényben (XIX. cikk (4) bekezdés) meghatározott társadalmi szolidaritási elve, mint ahogy az Alkotmánybíróság 3238/2017 (X.10) határozatában rögzített szolidaritás elve, szerepeljen, mint követendő jogelv?

A nyugdíjügyi referendumot a Jobbik is támogatja, „az összes kérdését vitaképesnek tartja, még akkor is ha esetleg nem értünk egyet minden árnyalatban”.

Összegyűltek az aláírások, nem lett referendum

December közepén kezdte el gyűjteni az aláírásokat az ellenzéki összefogás a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kérdésekhez:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Kérdésenként mintegy 235 ezer aláírást adtak le, ekkora támogatottság esetén az Országgyűlésnek kötelező elrendelnie a referendumot. Népszavazás végül mégsem lett a két kérdésből. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azokat a kúriai végzéseket, amelyekben helybenhagyta a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdések hitelesítését. A testület öt, illetve hat különvéleménnyel úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék esetében a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani – számoltunk be a testület döntéséről májusban.

Később arról írtunk, hogy a Fudan Egyetemről helyi, ferencvárosi népszavazást kezdeményeztek, a DK pedig gyakorlatilag kihátrált az ügy mögül.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője az uniós tagságunkat megerősítő népszavazást kezdeményezett augusztusban. Korábban Ujhelyi István is hasonló témában szeretett volna referendumot, de visszalépett. A Jobbik elnökének kérdése így szólt:

Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) viszont nem hitelesítette a kérdést, ráadásul az ellenzéki pártok között sem volt teljes egyetértés Gyöngyösi Márton kezdeményezését illetően.

A Momentum belépője a nagyszínpadra

A Momentum Mozgalom öt évvel ezelőtt kezdett aláírásgyűjtést egy fővárosi népszavazás kiírása érdekében, melynek célja az volt, hogy visszavonják a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát.

Az akkor még hivatalosan nem is pártként működő Momentum így fogalmazta meg a kérdést:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?

A kezdeményezést több ellenzéki párt is támogatta, végül a szükséges 138 ezernél jóval több, 266 ezer aláírást adtak le. Ezután a kormány arra kérte a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy vonják vissza a pályázatot, ami formálisan is megtörtént, ezért okafogyottá vált a népszavazás. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Momentum Mozgalom álomgyilkosságot követett el.

A földügy, a bérplafon és az LMP kezdeményezése is elhasalt

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?  a szocialista Gőgös Zoltán ezzel a kérdéssel kezdeményezett népszavazást 2016-ban.

226 ezer támogató aláírásig jutottak, de a Nemzeti Választási Iroda hitelesítése után az érvénytelen aláírások miatt 200 ezer alá csökkent azok száma, így nem kellett kiírni a népszavazást.

2016-ban Kész Zoltán független képviselő is referendumot kezdeményezett a kétmillió forintos bérplafon ügyében:

Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó kétmillió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?

Az aláírásgyűjtést támogatta az MSZP is, de nem sikerült eljutni kétszázezerig.

2012-ben az LMP négy kérdésben gyűjtötte az aláírásokat:

  • továbbra is 18 év maradjon a tankötelezettségi korhatár,
  • az álláskeresési járadék folyósítási időtartamának 260 napra emelése,
  • száz napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni,
  • a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

A kétszázezer aláírás nekik sem jött össze.

A Fidesznek sikerült

A maitól eltérő erőviszonyok mellett a Fidesznek 2008-ban ellenzékből is sikerült összehoznia a háromkérdéses népszavazást, a következő témákkal:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Orbán Viktorék háromszázezernél is több aláírást adtak le, a referendumon pedig az ő álláspontjuk került egyértelmű többségbe.

(Borítókép: Index)



  • Hírek
  • Hírek