Jó nagy egyest adott Brüsszel a magyar oktatásnak
További Belföld cikkek
-
Népszava: 124-gyel több önkormányzattól szednék be idén a szolidaritási hozzájárulást - Elmenekült a NAV elől egy illegális bevándorló az M7-es autópályán
- Magyar Pétert nem a múltja határozza meg, hanem a hit, hogy képes leváltani a kormányt
- Holokauszt az internálótáborban: a vámosmikolai lengyel tábor története
- „Addig sétáljon az erdőben éjszaka, és fütyörésszen” – Vitézy– Tarlós-csörte a metrófelújításról
A bizottság összesítése szerint az olvasási alapkészség terén a 2011-es 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítő magyar 15 évesek aránya 2021-re, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra. A rosszul teljesítők aránya mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot.
Brüsszel szerint a magyar oktatási rendszeren belül ezek a legnagyobb gondok:
- a korai iskolaelhagyással (2021-ben 12 százalék volt azoknak a magyar fiataloknak az aránya, akik 18–24 éves koruk között sem szereztek középfokú végzettséget és nem is vettek részt oktatásban)
- kiemelkedően romlott a romák körében a korai iskolaelhagyás aránya
- égető probléma az egyre nagyobb tanárhiány is (az óvodákban és az alapfokú oktatásban dolgozó magyarországi pedagógusok a legmeredekebb csökkenést mutató foglalkoztatási csoporthoz tartoztak a Covid-járvány idején is, 2020 márciusa és 2021 májusa között számuk 3500 fővel, vagyis 3 százalékkal csökkent)
- jellemző az elöregedés is
- a pedagógusok fizetése Magyarországon a legalacsonyabb az OECD-országok körében
- jelentősen csökkent az érdeklődés a tanári pálya iránt (a tanárképzésre beadott jelentkezések száma jelentősen csökkent az elmúlt három évben)
- az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek
A Népszava által szemlézett brüsszeli jelentés megállapítja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya 2021-re 32,9 százalékra nőtt a 2011-es 28,2 százalékról, arányuk Magyarországon még mindig az egyik legalacsonyabb, szemben a 41,2 százalékos uniós átlaggal és a 45 százalékos uniós célértékkel. Az egyetemre jelentkezők száma pedig csökkent az utóbbi években (legutóbb 99,2 ezren jelentkeztek, 13 ezerrel kevesebben, mint 3 évvel ezelőtt).
A kiadvány szerint hiba volt 16 évre csökkenteni a tankötelezettség korhatárát, a kormány céljával ellentétben a fiatalok nem lettek munkavállalók, se iskolába, se dolgozni nem járnak.
A tavaszi országgyűlési választások óta már több alkalommal az utcára vonultak, tiltakoztak a pedagógusok és a diákok az oktatási rendszer állapota miatt. A pedagógus-szakszervezetek már több alkalommal tárgyaltak a kormány képviselőivel az oktatás teljes megreformálása érdekében. A tiltakozók céljaikat 9 pontban foglalták össze, követeléseiket szakértők segítségével ebben az írásunkban elemeztük.
(Borítókép: Sean Gallup/Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
