A politikai elemző szerint a kormány „ellenzsarolással” próbálkozik

Ahogy az Index csütörtök reggel beszámolt róla, félsikert ért el a magyar kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon. Lapunk úgy tudja, Brüsszelben jóváhagyják a magyar kormány által benyújtott helyreállítási tervet és az operatív programokat, de uniós pénz csak az igazságszolgáltatással összefüggő vállalások teljesítését követően, 2023 márciusa után érkezhet Magyarországra.

Ezeket az állításokat a kormánytagok megerősítették egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, amelyen a szakterületért tárca nélküli miniszterként felelő Navracsics Tibor, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a területfejlesztési miniszter államtitkára, Ágostházy Szabolcs is részt vett.

Vasali Zoltán egyetemi oktató, politikai elemző az ATV Start című műsorában úgy fogalmazott, hogy 

Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy véli, az áfabevételek nagy löketet adnak, az inflációs környezet ilyen szempontból segíti a kormány költségvetését, a kiadások pedig a jövő évtől fogják lekövetni ezt az áremelkedést. Ha jövőre bejön a nyugdíjemelés és egyéb béremelések, ezek is meg fognak jelenni költségként.

Hozzátette: az utóbbi időszakban szinte csak a Brüsszelből érkező hírek befolyásolják a forint-euró árfolyamot. Mint mondta, nyugalmat tudna sugallni, ha a kormány meg tudna állapodni az Európai Unióval.

Vasali Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt fél évben a politikusok kijelentései is befolyásolták a forint árfolyamát, és szerinte lehet látni, hogy

Az Európai Bizottság próbálja ezt az egész politikai rendszert korrektül vizsgálni, miközben rá is nyomás nehezedik. Ráadásul a tagállamok között is nagyon kevés szövetségese van a magyar kormánynak.

A kormány „ellenzsarolással” próbálkozik 

Vasali Zoltán szerint a kormány politikailag próbál úgy taktikázni, hogy összeköt bizonyos kérdéseket: például míg a bizottság próbálja zsarolni a magyar kormányt a források felfüggesztésével, a kormány „ellenzsarolással” próbálkozik Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatban.

Török Lajos szerint nem lehet kiiktatni Magyarországot az összefüggő gazdasági folyamatokból, de nem is ez a cél. A kérdés az, hogy új beruházás jön-e. Az elemző hangsúlyozta: senkinek nem érdeke a magyar gazdaság bedöntése, egy politikai vita van a két fél között, amelyben a példastatuálás is megjelenhet. Az nagy kérdés lesz, hogy milyen feltételekkel sikerül megállapodni, de látszik, hogy gazdasági szempontból semleges a bizottság – tette hozzá.