Róna Péter: Ha marad az árstop, egyes termékek végleg eltűnhetnek

MG 8446
Ahhoz, hogy az az állam fedezni tudja a kiadásait, az adórendszert drasztikusan át kellene alakítani, vissza kellene hozni a progresszív adóztatást – véli Róna Péter közgazdász. A Kibeszélő e heti adásában a korábbi köztársaságielnök-jelölttel arról is beszélgettünk, hogy a háborús szankciók mennyiben járulnak hozzá a magyarországi inflációhoz, és milyen negatív hatásai lehetnek a hosszú távon fenntartott árstopnak.

„Lehet az árstopot alkalmazni, ha úgy véljük, hogy az inflációs jelenség átmeneti jellegű, amin belátható időn belül túl leszünk. Sajnos a helyzet az, hogy bár jövő tavaszra várhatóan elkezd az infláció Magyarországon is mérséklődni, nagyon magas szinten marad még jó ideig” – mondta Róna Péter közgazdász a Kibeszélőben. Hozzátette: az árstopokkal az a baj, hogy ha hosszú ideig fennmaradnak, akkor a gazdaság szerkezetének átalakulását is hozhatják. Ez pedig nem feltétlenül kedvező irányt jelent. 

Akár azt is hozhatja, hogy egy-egy árstop alá vont termék termelésével felhagynak a gazdák, nemcsak rövid távon, de akár véglegesen is. Ezzel pedig egyes termékek előállítása, forgalmazása megszűnhet, ami visszahat a piacra, valamint a munkaerőpiacra is.

A közgazdász szerint az uniós szankciók valóban kedvezőtlenül hatnak a magyarországi inflációra, de ha a háborús szankciókat megszüntetné az Európai Unió, még akkor is magasan maradna az inflációs ráta.

„A jelenlegi 20-21 százalékos inflációból 3-5 százalékért felelősek az uniós szankciók” – véli a szakember, aki szerint a magyar nemzetgazdaságban évtizedek óta van inflációs nyomás, amely az adórendszer reformjával lenne feloldható. Ahhoz, hogy az állam fedezni tudja a kiadásait, az adórendszert drasztikusan át kellene alakítani, vissza kellene hozni a progresszív adóztatást.

A Magyarországon tevékenykedő multivállalatok adórátája 2,5 százalék, amelyből lehetetlen újratermelni mindazt, amire egy országnak szüksége van. A multik által fizetett adó erre a célra teljes mértékben elégtelen

– tette hozzá Róna Péter, kiemelve: a jelenlegi adózási rendszer „súlyos deformációhoz vezet a munkaerőpiacon”.

A közgazdász szerint az infláció 2023-ban mindenképpen csökkenni fog, a 10 százalékos cél nem elképzelhetetlen eredmény.

A Kibeszélőből kiderül továbbá:

  • miért nem fogadta el Róna Péter az MNB felügyelőbizottsági tagsági jelölést;
  • miért nem ért egyet a jegybank monetáris politikájával;
  • valóban Kína lehet-e a gazdasági nyertese az orosz–ukrán háborúnak.
Róna Péter: Hosszú távon az adórendszer reformja hozhat megoldást az inflációra

(Borítókép: Zöld Fanni / Index)



  • Hírek
  • Hírek