Orbán Viktor: Magyarországnak joga van hozzáférni az olajhoz

D MTI20221118003
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel többek között az Európai Unió szankcióiról, migrációról és a helyreállítási alapról is beszélt a Kossuth rádióban.

„Az eredeti elképzelés szerint a szankciók segítettek volna a háborút lezárni, ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, hozzátéve, hogy ezek a szankciók elhibázottak voltak és nem érték el a céljukat.

A miniszterelnök szerint december 5-én lép hatályba a legkomolyabb szankció, amely az olajra vonatkozik, amihez annyit fűzött még hozzá, hogy most ugrik a majom a vízbe.

Magyarországnak ugyanakkor joga van hozzáférni az olajhoz

– szögezte le Orbán Viktor, és közölte, egyúttal várják, hogy az árakban mit okoz ennek bevezetése. A miniszterelnök elmondta, hogy Brüsszel az olaj után az atomerőművekre és a gázra is szankciókat akar kivetni.

„Az ország megértette, hogy a gazdasági siker a szankciókon és a gázárakon múlik”

Magyarország jó reményekkel vesz részt a kilencedik szankciós csomagról szóló vitában, hogy elérje az alapvető érdekeit, ezért is jelentős szerinte, hogy erősítse meg a törekvéseket a nemzeti konzultáció, amely átlépte az egymillió kitöltést.

Orbán Viktor megjegyezte, őt nem lepte meg az egymillió visszaküldés, mert szerinte az ország megértette, hogy a következő év gazdasági sikere a szankciókon és a gázárakon múlik.

Két táborról is beszélt: az egyik a háborúpárti tábor, amely szerinte a háború kiterjesztésével akar eljutni a békéhez. A másik az a tábor – ahova Magyarország is tartozik –, amelyik béketárgyalásokkal szeretne eljutni a békéig.

A szankciók megújításáról szóló döntés előtt alapos és mély vitát kell folytatni

– tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az európaiak jelenleg bolyonganak az erdőben. Úgy véli, felborult az eddigi egyensúly az eddigi gazdasági modell véget vetésével, amelynek lényege, hogy Európa levágta magát az Oroszországgal való együttműködésről.

Azt tudjuk már, milyen volt Európa gazdasági modellje. Azt is tudjuk, hogy ez most megszűnik. De mi jön utána?

– tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki úgy látja, a jövendőbeli magyar gazdaságot saját kútfőből kell kidolgoznia az országnak, emiatt sem várhat másra.

Magyarország politikai okok miatt nem kapta meg a helyreállítási alap pénzeit

Orbán Viktor szerint a helyreállítási terv elfogadásával jelentőset sikerült előrelépni, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2021 nyarán már megkaphatta volna a helyreállítási alap pénzeit, ám az, hogy ez elmaradt, annak politikai oka van.

Köszönetet mondott az unióval való tárgyalásokon való részvétel mellett, és kiemelte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerepét, akit jó döntés volt visszahozni a kormányzati munkába.

Vannak olyan alapvető kérdések az Európai Bizottsággal szembeni vitában, amelyből a magyar kormány nem tud engedni és nem is akar

– szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezek közé tartozik a szankciók elfogadása, amelyekkel szerinte a háborút támogatják; a szexuális propaganda beengedése az iskolába; a migránsok beengedése az országba.

A miniszterelnök Ukrajna finanszírozását illetően elmondta, hogy a háborúval az ukrán állam működésképtelenné vált, külső források nélkül pedig nem tud működni. Ukrajna emiatt fordult a Nyugathoz és az Európai Unióhoz. Magyarország a saját gazdasági nehézségei ellenére is belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés csak az, hogy hogyan.

Orbán Viktor közölte, a magyar kormány nem támogat olyan politikákat, amely hitelfelvétellel jár. Egyúttal arról is beszélt, hogy nem szabad Ukrajna megsegítését összekeverni a közös hitelfelvétellel.

Ehhez nem járulunk hozzá

– jelentette ki.

Munkahelyek tízezrei kerülnének veszélybe

A miniszterelnök szerint a globális minimumadóval Magyarországon munkahelyek tízezrei szűnnének meg. 

Az adópolitika nemzeti hatáskör, ha erről lemondanánk, arról is lemondanánk, hogy a magyar emberek dönthessenek az ország adópolitikájáról

– mondja.

Mint fogalmazott, 2022-ben 17 milliárd eurót fizettünk az energiáért, 10 milliárd euró, vagyis körülbelül négyezer milliárd forint hiányzik az árak emelkedése miatt, és a 2023-as költségvetés újratervezése megkerülhetetlen.

Orbán Viktor arról is beszélt, ha a rezsicsökkentés politikája nem lenne,

MINDEN CSALÁD 181 EZER FORINTTAL FIZETNE TÖBBET.

Orbán Viktor szerint, ha jövőre a vállalkozók és a munkavállalók is teszik a dolgukat, akkor 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatunk, és meg lehet védeni a családok rezsitámogatását, ami havonta háztartásonként átlagosan 181 ezer forint.

Történelmi léptékben nem az energia a legnagyobb probléma

A miniszterelnök szerint a migrációs helyzet egyre durvább, a déli határon áldatlan állapotok uralkodnak. A szerb és magyar oldalon lévő emberek élete lassan elviselhetetlenné válik.

Orbán Viktor elmondta, hogy két tárgyaláson vannak túl a témában. A határokat jobban védeni nem tudjuk, ezért délebbre kell tolni a védekezés vonalát. Most folyik a pénz, az eszközök gyűjtése, hogy levonulhassunk Szerbia déli határára. Mostanra állt elő az a helyzet, hogy a szerbek irányításával néhány száz kilométerrel délebbre is védenék a határt a magyar–szerb határtól.

Tudom, most az energia a legnagyobb probléma, de történelmi léptékben a migráció a legnagyobb probléma

– közölte a miniszterelnök, aki ezzel kapcsolatban elmondta, hogy több olyan irányzat van Brüsszelben, amely támogatja az illegális migrációt.

Befagyasztott 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, az Európai Bizottság szerdán támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását, azonban ezzel párhuzamosan javaslatot tett 7,5 milliárd euró, vagyis mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás befagyasztására.

Az 5,8 milliárd eurónak megfelelő helyreállítási alap összegének megkapásához még vannak kötelezettségei a kormánynak. A bizottság indoklása szerint

NEM ELEGENDŐ A 17 VÁLLALÁS MAGYAR KORMÁNYZAT ÁLTALI MEGVALÓSÍTÁSA.

Az EB ezért fenntartotta szeptemberi javaslatát, amely szerint 7,5 milliárd eurónak megfelelő felzárkóztatási forrást kell felfüggeszteni három operatív program (jogállamisági, a helyreállítási és a kohéziós program) 65-65 százalékos arányában.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, amennyiben Magyarország teljesíti a jogállamisági mérföldköveket. A helyreállítási alap támogatása 5,8 milliárd euró, mintegy 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. Azonban ennek is vannak még feltételei.

A helyreállítási programnál 27, míg a felzárkóztatási pénzeknél 17, úgynevezett horizontális feltétel teljesítését várja el az Európai Bizottság a magyar kormánytól.

A helyreállítási programnál esedékes 27 vállalásból négy vonatkozik az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére

– mondta a biztos. Az uniós testület értékelése szerint Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón arról beszélt, hogy 2023-ban 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, 1500 milliárd forintnak nincs akadálya, és további ezermilliárdnál is elhárulhatnak az akadályok.

(Borítókép: Orbán Viktor interjút ad a Jó reggelt Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2022. november 18-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)



  • Hírek
  • Hírek