Matolcsy nem először olvasott be a kormánynak

D  YT20201216017
2022.12.06. 13:49
Nagy visszhangot váltott ki hétfői kormánykritikus kijelentéseivel Matolcsy György. Nem ez volt az első eset, hogy a jegybankelnök gazdaságpolitikai bírálatot fogalmazott meg. Ezt a tevékenységét még hosszú ideig szerette volna folytatni, de a Fidesz-frakció állítólag elutasította azt a kezdeményezést, hogy a jegybankelnök megbízatása élethosszig tartson. Maradt a hatéves ciklus, amely legfeljebb egyszer meghosszabbítható. Így Matolcsy György mandátuma 2025. március 3-ig tart.

Mint arról írtunk, szokatlanul erős kijelentések hangzottak el Matolcsy Györgytől, a jegybank elnökétől az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának hétfői ülésén. A bankvezető, aki a Magyar Nemzeti Bank 2021-es évről szóló beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést, többek között kijelentette, hogy „a kormány 2021-es költségvetése egy gazdasági műhiba volt, jövőre akár 15-18 százalékos infláció is várhat a magyar nemzetgazdaságra”. Matolcsy szerint szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van.

Nem sikerült kanyarban előzni

Matolcsy nem először fogalmazott meg éles kritikát a kormány gazdaságpolitikájáról. Nem sokkal első jegybanki elnöki kinevezése után, 2013 őszén a Költségvetési Tanács, amelynek Kovács Árpád elnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke mellett ő is tagja volt, a kormány egyik költségvetési módosításával kapcsolatban közölte, hogy hiába szakmailag megalapozott egy költségvetési módosítás, ha túl sokszor csinálják, az rontja a költségvetés technikai kiszámíthatóságát.

Bírálatai a második jegybanki elnöki ciklusának kezdetétől (2019 márciusától) felerősödtek. A Magyar Nemzetben megjelent írásaiban rendszeresen kiosztotta a gazdaságpolitika irányítóit.

2021 júliusában megjelent cikkében például arról írt, hogy az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet. Hangsúlyozta: minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt szerinte a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Az elfogadott költségvetés módosítását sürgetve kijelentette:

Az új pályára való áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az »okos« tőkebefektetésekre való áttérés helyett.

Egy hónappal később pedig hat pontban összegezte a gazdaságpolitikai melléfogásokat, azt állítva, ha nincsenek az utóbbi évek gazdaságpolitikai hibái, akkor Magyarország elérhette volna 1936-os fejlettségi csúcsát. Üzent a kormányfőnek és a pénzügyminiszternek is:

A miniszterelnök és a kormány – a tárgyalt időszakban – minden esetben racionális döntéseket hozott a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról. Megítélésem szerint azonban a döntő pillanatokban nem a legjobb döntést, inkább a könnyebb ellenállást választották. Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést.

Ez év februárjában megjelent írásában pedig úgy vélekedett, hogy Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU-tagállam, ugyanakkor nem sikerült „a kanyarban előznie”.

Egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020–21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU-gazdaságot is

– vonta le a következtetést a jegybank elnöke.

A Pénzügykutató Intézettől a jegybankelnöki székig

Matolcsy György 1955. július 18-án született Budapesten. 1977-ben a Közgazdaság-tudományi Egyetem Ipari Karán szerzett diplomát. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, majd 1985-től a Pénzügykutató Intézetbe, amelynek felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott kutatóként és tanácsadóként, és a nagy visszhangot keltett Fordulat és reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén az MDF elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába. 1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. 1990 végén lemondott államtitkári tisztségéről. 1991-től három éven át a kormány képviselője volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatótanácsában. 1995-től a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedéskutató Intézet igazgatója lett. A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját. 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja. 2000–2002 között gazdasági miniszter, 2002-től a Növekedéskutató Intézet igazgatója. 2003-ban belépett a Fideszbe, és a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. 2006-tól 2013-ig a Fidesz országgyűlési képviselője. 2010–2013 között a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere. 2013. március 4-étől a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Csak egyszer nevezhető ki újra

Miközben a jegybank elnökének beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlésnek (ez történt hétfőn délelőtt is a Gazdasági Bizottság ülésén), alkotmányjogi szempontból független, csak a jogszabályoknak van alárendelve. A Magyar Nemzeti Bank elnökét és elnökhelyetteseit nem a parlament választja, hanem a köztársasági elnök nevezi ki hat évre a miniszterelnök javaslatára. Ez történt 2013-ban, majd 2019-ben is.

Van azonban egy korlátozó feltétel is. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke. Ez azt jelenti, hogy Matolcsy György már nem lehet újra jegybankelnök, mandátuma ugyanis 2025. március 3-án megszűnik.

A Világgazdaság információi szerint a Fidesz egyik korábbi frakcióelnökségi ülésén elhangzott, nemrég megkereste a frakciót a Magyar Nemzeti Bank felső vezetése azzal, a kormánypártok támogassák, hogy

a jegybankelnök megbízatása élethosszig tartson.

A frakció ezt nem támogatta, ahogy azt a későbbi felvetést sem, hogy az MNB elnöke három cikluson keresztül tölthesse be a tisztséget.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó:  Illyés Tibor / MTI)



  • Hírek
  • Hírek