Módosult A munka törvénykönyve, mutatjuk a részleteket

A pandémia miatt a szellemi munkakörökben megszokottá vált a hibrid munkavégzés és teljesen szabadon megválasztható munkahely és munkaidő. Azonban a hullámzó munkateher és a bérköltségek, túlóraköltségek optimalizálása érdekében egyre több munkáltató választja a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást – mondta Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Sokkal szélesebb és jóval inkább az egyes munkakörökre szabott tájékoztatást kötelesek majd adni a munkáltatók a januártól belépő dolgozóiknak. A korábbi tájékoztatási elemek ugyan megmaradnak, de kiegészülnek például azzal, hogy mely napokra osztható be a munkaidő, azon belül mi lehet a lehetséges kezdő és befejező időpont, milyen tartamú lehet a túlóra. De új tájékoztatási elem lesz a munkáltató által biztosított képzésekre vonatkozó információmegosztás is.

A munkáltatói tájékoztatást az új belépők esetében 15 munkanap helyett legkésőbb 7 napon belül kell majd megadni, míg a meglévők esetében csak akkor van ilyen kötelezettségük, ha azt a munkavállalók legkésőbb jövő (2023.) március végéig kérik. Ebben az esetben is csak a kérést követő 30 napon belül kell információkat adni.

2023 januárjától a munkavállalók a munkaszerződésük módosítását is kérhetik. Arra azonban érdemes felkészülni, hogy a cégen belüli nyitott pozíciókra a munkahelyen belül bárki, aki legalább fél éve ott dolgozik, jelentkezhet. De ezzel a jogosultsággal azok is élhetnek, akik 8 évnél fiatalabb gyermeket nevelnek, és már 6 hónapja vannak a cégnél. Eszerint kérhetik, hogy más helyen, más munkarendben és akár távmunkavégzésben vagy részmunkaidőben dolgozhassanak. A döntésre a munkáltatóknak 15 nap áll a rendelkezésükre.

Új szabadságtípusok

A PwC gyűjtése szerint a másik uniós irányelv új szabadságformákat is bevezet. Az apaszabadság uniós szinten 10 napra nő, de új szabadságtípus lesz a gyermek 3 éves koráig járó és összesen 44 munkanapot kitevő szülői szabadság, ami mind a két szülőt megilleti. Továbbá új intézmény lesz az évi legfeljebb 5 munkanapot jelentő gondozói munkaidő-kedvezmény is, amely abban az esetben mentesít a munkavégzés alól, ha a munkavállaló a beteg hozzátartozóját vagy a vele együtt élő társát gondozza.

Az új szabadságformák januártól felmondási védelmi időt biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató ezen időszakok alatt nem mondhat fel a munkavállalójának. Az új munkajogi szabályok egyébként arra is kitérnek, hogy olyan esetekben is indokolni kell a munkaviszony megszüntetését, amelyekben eddig nem volt kötelező. 

A módosítások a próbaidőszabályokra is kiterjednek. A munkáltató például köteles lesz a próbaidőt megfelelően arányosítani akkor, ha 12 hónapnál rövidebb időre tesz ajánlatot a munkavállalónak. Tehát a 6 hónapra szóló szerződésben a maximális próbaidő mindössze másfél hónap lehet. A másik jelentős módosítás pedig az, hogy az azonnali hatályú felmondást a próbaidő utolsó napjáig is postára lehet adni.

Változnak továbbá az állásidő szabályai is: ha a munkáltató nem tud munkát adni, akkor az állásidőnek minősül, ekkor a munkavállalónak alapbér, illetve bérpótlék járhat.

(Borítókép: Carl Court/Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!