Nem árt nagyon óvatosnak lenni a karácsonyi online vásárláskor

Karácsonyt megelőzően a webshopok forgalma is megugrik, egyre többen intézik interneten az ajándékvásárlást. Ilyenkor a virtuális piacon több száz milliárd forintot költenek el a magyar vásárlók. Mindenekelőtt a legfontosabb jó tanács: legyünk óvatosak, mert

A napokban például az ország piacvezető apróhirdetéses oldalán az egyik vevőnek álcázott hekker áloldalt küldött az eladónak, hogy azon intézze a termék házhoz szállítását. Csak az éber banki informatikusnak volt köszönhető, hogy a tolvaj nem nullázta le az eladó bankszámláját.

Ami a keresett termék/szolgáltatás kiválasztását illeti, nem feltétlenül az internetes kereső által kiadott első találat a legmegfelelőbb. Az ár-összehasonlító oldalak használata mellett hasznos lehet a vásárlói visszajelzéseket is átfutni.

Hogyan alakul a garancia?

Először is: az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mintha boltban vásároltuk volna meg:

• 10 és 100 ezer forint közötti terméknél egy évig érvényes a jótállás,
• 100 ezer forint feletti a termék már két évig garanciális,
• ha pedig az eladási ár meghaladja a 250 ezer forintot, az eladónak minimum három év garanciát kell vállalnia.

Meghibásodás esetén érdemes jelezni a webshopnak a problémát, amely – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni annak cseréjéről vagy javíttatásáról.

Másodszor: internetes vásárlás esetén is a termék átvétele után 14 napig indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie.

A visszaküldés feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát a webáruháznak.

A tizennégy napos gondolkodási idő nem érvényesíthető például a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, egyedileg legyártott termékekre, fehérneműkre, élelmiszerekre, zárt csomagolású higiéniai termékekre, letöltött szoftverekre, illetve olyan lezárt adathordozókra, amelyeket a vevő átvételkor már felbontott. Ahogy az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.

Ha a webshop megmakacsolja magát

Sokan azzal sincsenek tisztában, mit tehetnek akkor, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. A felmérések szerint legtöbben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, abban a hitben, hogy a főfelügyelőség elrendelheti a visszafizetést. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke viszont mást tanácsol:

Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez.

Fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha viszont vitatja a követelést, vagyis ellentmondással él, a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.

A fizetési meghagyásos eljárást nem csak hazai, hanem bármelyik európai uniós székhelyű vállalkozással szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát. Az európai fizetési meghagyásos eljárás abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást az érintett vállalkozásnak, illetve abban is, hogy a kötelezett vállalkozásnak a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést, azaz ellentmondással élni.

Rendelés külföldről

Akár belföldről, akár külföldről is rendelünk, a magyar fogyasztókat akkor is megilleti a jog, hogy a vételtől 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak. 

A karácsonyi online vásárláskor azzal sem árt tisztában lenni, hogy 2021 júliusa óta minden, külföldön – Európai Unión belülről vagy kívülről – vásárolt termékre ki kell fizetni az áfát, valamint a legtöbb terméknél 150 eurós érték fölött vámfizetési kötelezettség is keletkezik. Ez komoly szigorítás ahhoz képest, hogy korábban a 22 eurónál kisebb értékű, az EU-n kívülről rendelt termékek után egyáltalán nem kellett áfát és vámot fizetni. Ettől függetlenül létezik egy olyan szabály is Magyarországon, miszerint a 10 euró alatti összeget nem kell beszedni és megfizetni.

Az is megfontolandó kérdés, vajon a külföldről beszerzett termék kedvező ára és a kiszállítás költsége együtt is olcsóbb-e a hazai beszerzésnél. Előfordulhat ugyanis, hogy a szükség szerinti visszapostázás többe kerül, mint amennyit magáért az árucikkért fizettünk.

(Borítókép: Jesus Hellin / Europa Press via Getty Images)