Az Integritás Hatóság elnöke: Hiú ábránd, hogy teljesen megszűnjön a korrupció
További Belföld cikkek
- Az SZMSZ-ügy miatt a budapesti főispánhoz fordul az ország egyik legaktívabb feljelentője
- Folytatódik az üzengetés, az MTVA számokat közölt az ellenzéki politikusok meghívásáról
- Félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országháznál az aradi vértanúk tiszteletére
- EP magyarügyi felelőse: A magyar fiataloknak fogalmuk sincs róla, mit jelent egy szabad társadalom
- Potyautas miatt állt a bál a Milánóba tartó járaton
A Mandinernek adott interjúban többek között arról beszélt az Integritás Hatóság elnöke, hogy az egyes médiafelhangoktól eltekintve mindenki a hatóság sikeréért dolgozik.
Azt látom, hogy a mi munkánkat eddig mindenki csak segíti és támogatja, amiért ezúton is nagyon hálás vagyok
– jelentette ki Biró Ferenc.
Információkra vannak utalva
A hatóság működéséről elmondta, hogy többféleképpen kerülhet egy ügy a látókörükbe, de nemcsak az ügyeket kezelik, hanem közigazgatási hatósági feladatuk is van: mérik a közszféra-integritást, közbeszerzés-koncentrációt. Ami az ügyeket illeti: a hatósághoz lehet közérdekű bejelentést tenni, ezzel a hatóságnak foglalkoznia kell.
„Vannak olyan bejelentések, amelyek nem komolyan vehetők, vannak olyanok, amelyek nem a hatóság hatókörébe tartoznak, vannak olyanok, amelyek elévültek – de olyanok is vannak, amelyekkel ténylegesen tud foglalkozni a hatóság, és ezekkel értelemszerűen foglalkozik is. A másik lehetőség, ahogy ügyek kerülnek a hatóság elé, abból fakad, hogy törvényileg kötelesek vagyunk saját kockázatelemzést folytatni. Amitől az Integritás Hatóság több lesz, mint amit külföldi példákból látunk, az a magas fokú digitalizáció” – fejtette ki Biró Ferenc. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: azt jelenti, hogy valós időben fogják figyelemmel kísérni a közbeszerzéseket, az európai uniós források elköltését és az azokra történő tendereztetést, a pályázati kiírásokat.
„A hatóság jelentős mértékben rá van utalva azokra az információkra, amelyek piaci szereplők vagy civilek kezében vannak, és szeretnénk, ha ezeket biztonságos csatornákon tudnák eljuttatni a hatóságnak. Várhatóan így több és érdemibb információhoz juthatunk. Ezek a bejelentések és információk értelemszerűen átesnek egy külön kockázatelemzési eljáráson, de a vége az, hogy a megalapozott bejelentéseket kivizsgáljuk” – mondta el az Integritás Hatóság elnöke a Mandinernek.
Nagyon jó dolgok sülhetnek ki
Biro Ferenc a Korrupcióellenes Munkacsoportot is vezeti, amelynek munkájában közreműködik a kormányoldal által kritizált Transparency International, az Átlátszó és a K-Monitor. A velük való együttműködésről azt mondta, hogy mindenki tartott egy kicsit attól, mi fog ebből kisülni, és ki milyen szándékkal ül le beszélgetni.
„Hála istennek mindenki jóindulattal és konstruktivitással érkezett erre a beszélgetésre. A következő ülés január második hetében, az igazgatási szünet után lesz. A munkacsoport a hatóság munkáját segítő konzultatív testület. Ez azt jelenti, hogy vannak bizonyos dolgok, amiket várhatunk, meg olyanok is, amiket nem várhatunk tőlük. Amit várhatunk a munkacsoporttól, az a civil és állami szféra információcseréje, vagy konkrét ügyek, amiket be tudunk csatornázni a saját kockázatkezelési rendszerünkbe. Várhatunk tőlük jogszabályok módosítására irányuló javaslatokat, a korrupcióellenes intézkedések jó vagy rossz működésére irányuló visszajelzést is. Másfelől nem várunk tőlük a hatóság munkájával kapcsolatos instrukciókat. A két intézmény egymáshoz való viszonyát önmagában is fontos tisztába tenni: az egyik egy független hatóság, a másik pedig egy konzultatív testület, ami a hatóság munkáját segíti. A civilek részvétele mellett nagy szükség van az állami intézmények – egyébként magas szintű – képviselőire” – magyarázta Biró Ferenc.
Szerinte az, hogy a két fél konstruktív párbeszédbe tud elegyedni, önmagában is nagyon nagy erény, és „ebből nagyon jó dolgok fognak majd kisülni”, ha fenn tudják tartani.
Az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport is az Európai Bizottságnak tett korrupcióellenes vállalások részeként jött létre. A bizottság azonban kifogásolta, hogy az Integritás Hatóság alelnöke Holbusz Tímea lett, aki korábban a Pénzügyminisztérium Európai Támogatásokat Auditáló Főosztályán (EUTAF) dolgozott. Ezzel kapcsolatban Biró Ferenc elmondta, hogy az elnökhelyettesek szigorú és független kiválasztási procedúrán mentek keresztül, ezt az Európai Bizottság írta elő és hagyta jóvá. Az alkalmassági bizottság elégedett volt az ő rátermettségükkel és hozzáértésükkel. A hatóság elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a bizottsági kritika nem Holbusz Tímea személyének vagy hozzáértésének szólt, „hanem mindössze annak, hogy előző munkahelye a kormányapparátus része”.
Hiú ábránd
Az Integritás Hatóság elnökének saját bevallása szerint legvégső célja, nagy álma egy gazdasági kultúraváltás. „A hatóságnak nagyon széles jogkörei vannak, amibe beletartozik természetesen a feltárás, ügyek kezelése, meg ha valami nem jól történt, annak a javítása is. De a megelőzés mindig jobb, mint az utólagos feltárás” – fogalmazott Biró Ferenc. Azt is mondta: azon dolgozik, hogy az európai adófizetők pénze szabályosan legyen elköltve, hiszen ez az egyik fő vállalása, fő célkitűzése a hatóságnak és neki személyesen is: hogy ne legyen korrupció Magyarországon.
Még akkor is, ha az, hogy teljesen megszüntessük a korrupciót Magyarországon – vagy bárhol a világon –, hiú ábránd. De nagyon is hatékony eszközeink vannak arra, hogy vissza tudjuk szorítani
– jelentette ki Biró Ferenc a Mandinernek.