Új helyzet
Az államfő rámutatott arra, hogy az európai uniós tagság új helyzetet teremt Magyarország és a környező országok, az azokban élő magyarság, az egész nemzet helyzete és jövője szempontjából. Véleménye szerint az EU bővítése után sokáig gondot jelenthet a kimaradó országok elkülönülő jogi státusának érvényesülése. Ennek kapcsán a köztársasági elnök utalt arra, az anyaországi magyarság mellett most csak a felvidéki magyarokat érinti a csatlakozás, így a többi magyar közösség tekintetében nehézséget jelenthet például a vízumkérdés. Arra a kérdésre, hogy Magyarország uniós csatlakozását a magyar történelem sorsfordulói közül melyikhez hasonlítaná, a köztársasági elnök a Szent István-i keresztény államalapítást említette.
Erőt adó részek
Hozzátette, hogy a magyarság múltjában sok drámai esemény történt, a nagy áldozatok azonban véleménye szerint "a magyar történelem lelkesítő vagy erőt adó részévé váltak". "Van ezer okunk arra, hogy bízzunk abban, képesek vagyunk az eddigi helyzetünkből még jobb helyzetbe jutni mind kulturálisan, mind erkölcsileg" - mondta. A sikerek között említette egyebek mellett a Mount Everest meghódítását, a magyar zene teljesítményét és Kertész Imre irodalmi Nobel-díját. Megítélése szerint az emberek életük lényeges elemeit illetően sokkal egységesebben látják Magyarország helyzetét, gondjait, bajait, nem a politikai megosztottság különböző erővonalai mentén élik életüket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vagyoni megosztottság, a szegénység felszámolására a következő években különös erőfeszítéseket kell tennie mindenkinek: a kormánynak, a pártoknak, a civil szerveződéseknek, az intézményeknek, a helyi önkormányzatoknak és maguknak az embereknek is.