Az államnál maradt a főváros egészségügyének járó tízmilliárd forint

A kormány és a főváros még 2019 végén kötött megállapodást, amiben lefektették, hogy milyen feltételek teljesülése esetén támogatja Budapest a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, illetve az atlétikai stadion megépítését. Az elfogadott feltételek között egyebek mellett az is szerepelt, hogy a 2024-ig terjedő önkormányzati ciklusra a kormány 50 milliárd forinttal kiegészíti az Egészséges Budapest programot (EBP).

A főváros részéről fontos szempont volt, hogy ne a korábbi forrásokat egészítsék ki, és ne is átcsoportosítás történjen. Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka erről azt mondta, hogy az arányos rész éves kifizetése ugyan nincs kőbe vésve, mégis így alakult a korábbi gyakorlat, mivel így kézenfekvő. 

Az ezt lehetővé tevő állami források rendszere azonban az EBP iránt érdeklődők számára mindig is átláthatatlan volt, és úgy tűnik, igény sincs ennek megváltoztatására, hiszen a kormány nem járult hozzá az Egészséges Budapest program fejlesztését koordináló nonprofit gazdasági társaság megalakításához. Így a Pénzügyminisztériumnál, az EMMI-nél, illetve utóbbi megszűnésével már a Belügyminisztériumnál kell felvilágosítást kérni ahhoz, hogy kiderüljön, melyik intézmény mire kapott támogatást, hol tartanak az egyes fejlesztések.

A kormány–főváros megállapodás előtt fekvőbeteg-fókuszú volt a támogatási koncepció, az egyezség megkötése nyitotta meg az önkormányzatok előtt az utat az általuk fenntartott alapellátás, illetve járóbeteg-szakellátás állami támogatására. A folyamatban a Fővárosi Önkormányzat koordináló szerepet vállalt, ő terjesztette elő a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) a budapesti igényeket. Csakhogy azóta – ha meg nem is szűnt, de – a gyakorlatban már nem működik az FKT fóruma, így az egyeztetés is akadozik.

A parlamenti választások előtt még Fürjes Balázs államtitkárral lehetett egyeztetni, azóta viszont gazdátlannak tűnik az EBP, nincs a területnek politikai felelőse

– húzta alá Havasi Gábor. A zavar nem előzmények nélkül való.

2021-ben már kezdett körvonalazódni az elakadás, mert csak az atlétikai világbajnokság megvétózásának fővárosi belengetésére, év vége felé érkezett meg az akkori 10 milliárd. (A kapkodást jelzi, hogy volt olyan kerületi önkormányzat, amelynek előbb átutalták az év végén a pénzt, mint hogy megkötötték volna vele a támogatási szerződést.)

A bizonytalanság miatt a kerületek egészségügyi fejlesztései csúsznak, hisz a jelenlegi energiaválság sújtotta körülmények között önerőből képtelenek jelentősebb fejlesztést finanszírozni, az állami forrás késlekedése egyaránt fáj kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületeknek.

Az sem vigasztalja őket, hogy itt feltehetően nem kormányzati „trükközés”, hanem a Magyarországnak járó uniós kifizetésekért folytatott harc állhat a pénzvisszatartás hátterében. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda olvasatában: „Az Egészséges Budapest Program folytatását a magyar baloldali EP-képviselők veszélyeztették, mert mindent megtettek, hogy Magyarország ne jusson hozzá a minket megillető, az egészségügy fejlesztését is szolgáló uniós forrásokhoz.”

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról beszélt, hogy jó néhány kerület a tavalyi, sőt még a tavalyelőtti kormányzati támogatást sem tudta elkölteni, ezért ennek az átütemezését kérték, a kormány pedig hozzájárult ahhoz, hogy jövőre is elkölthessék ezeket a kormányzati támogatásokat. „Ez logikusabb döntés volt, mint hogy visszafizettetünk jelentős pénzeket a tavalyi és tavalyelőtti kétszer tízmilliárdból, és a másik kezünkkel ugyanazt a pénzt odaadjuk ugyanazoknak a kerületeknek.” Azt is hozzátette, ha az európai uniós pénzek megjönnek, akkor 2023-ban folytatódhat az Egészséges Budapest Program.

A folytatás kérdőjelei

A rendszer már említett átláthatatlansága, illetve a bejelentett strukturális változtatások miatt számos kérdés merülhet fel. Nehéz például megállapítani, hogy a józsefvárosi szakrendelő bővítésének tervét miért függesztették fel, és miért adták oda a ferencvárosi új szakrendelő megépítésére szánt, teljes ciklusra meghatározott forrást már előre a IX. kerületnek (egyelőre a támogatási szerződés megkötése formájában). 

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár évértékelő videójában a lakóhelyhez közeli ellátások megerősítését jelölte meg a ciklus legfontosabb egészségügyi törekvésének, s ennek részleteiről számos helyi egyeztetésen beszélt is.

Nagyon hisz benne, szakpolitikai programjának egyik fontos eleme a szakrendelők államosítása, mert – többek közt – úgy véli, nagyon sok párhuzamossággal terhelt a rendszer, másutt pedig hiányosságok vannak, amik az államosítással kiküszöbölhetők

– idézi fel Havasi Gábor az egyik ilyen eseményen szerzett benyomásait, hozzátéve, hogy egyébként a diagnózis helyes, de erre a terápia biztosan nem az államosítás, hanem egyszerűen rendbe kellene tenni az állami finanszírozást, emellett szakmai párbeszéd is szükséges a fenntartó önkormányzatokkal.

Elavult a finanszírozás

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ugyanis régen elavult értéken finanszírozza a különböző egészségügyi beavatkozásokat (a kórházakban is így alakulnak ki a hatalmas adósságok), emiatt a szakrendelőt fenntartó önkormányzat komoly összegekkel egészíti ki és teszi működőképessé az itt folyó ellátást. Önkormányzat állami intézményt jogszerűen nem támogathat, a szakrendelők esetleges államosítása után tehát ez az összeg biztosan hiányozni fog.

„Takács Péter előadásai szerencsére még nem tekinthetők jogforrásnak” – így Havasi Gábor szerint egy másik döntési alternatíva felé léphetett vissza a kormányzat, ami az államosítás helyett egyelőre „csak” a szakrendelők erősebb szakmai állami felügyeletét írja elő. A tavaly év végén elfogadott egészségügyi tárgyú törvények módosításába egyelőre annyi került bele, hogy az önkormányzatoknak minden, a szakrendelőjükkel kapcsolatos adatot kötelezően át kell adniuk a döntés-előkészítők számára. Ezt a főváros egészségügyi tanácsnoka egyébként az államosítás előszobájának tartja. Arra emlékeztetett, hogy tavaly november végén

Ha az állam mégis így dönt, azzal felrúgja a 2019-ben megkötött kormány–főváros megállapodást.

Budapest 23 kerülete közül 17-nek van saját szakrendelője, a maradék 6 kerület járóbeteg-szakellátása a területi kórházhoz tartozik. Ez utóbbiak jellemzően lényegesen rosszabb állapotban vannak az önkormányzat fenntartásában lévő rendelőintézeteknél. 

(Borítókép: A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Járóbeteg Szakrendelése a főváros VIII. kerületében. Fotó: Róka László / MTI)