Kijiv vagy Kijev, melyik a helyes névhasználat?
További Belföld cikkek
- Több mint egymilliárd forintos adócsalót fogtak el
- Pert vesztett az Index ellen, ezért még fizetnie is kell a Bajnai-féle DatAdat-csoportnak
- Magyar Péterék feljelentik a Tisza Párt önkéntesét
- Új generációs e-sorsjeggyel rukkolt elő a Szerencsejáték péntek 13-án
- Nem engedték fellépni Pottyondy Edinát a pilisvörösvári művelődési házban
„Arról van szó, hogy a magyar helyesírásnak van egy olyan elve, miszerint ha egy helységnévnek van egy rögzült és elterjedt formája a magyar nyelvben, akkor azt meg kell őriznünk” – ismertette lapunknak az SZTE egyetemi tanára, az MTA doktora, Kocsis Mihály. A professzor példaként említette Bécs vagy Prága szavunkat, amelyeknél nemzetközileg a Vienna, illetve a Praha megnevezés terjedt el, de a mi nyelvünkben a korábbi, hagyományos forma használatos, „amiben eddig sem az osztrákok, sem a csehek nem láttak kivetnivalót”.
Az ukrán főváros megnevezése Magyarországra a 11. században érkezett, amikor a kijevi rusz–magyar kapcsolatok alakultak. I. András felesége hozta magával a kifejezést, és azóta is így említjük a várost.
A nyelvész kiemelte, hogy sokáig maguk az ukránok is a mai oroszokkal megegyező módon használták a településneveket, azonban hangváltozáson ment keresztül az ukrán nyelv, és nagyjából a 15-16. századra a Harkov Harkivre, a Kijev Kijivre változott a beszélt, majd az írott ukránban.
Ami a város nevét illeti, a lengyelben is történt hasonló változás, ők német hatásra ’w’- vel, Kijównak hívják. A kutató hozzáteszi: a cirill nevek magyar átírásának is van szabályzata, de ebben egy 1989 előtti kiadásra kellene hagyatkoznunk, amely eléggé elavultnak tekinthető.
Megnéztük, hogy a magyar helyesírási szabályzat mit ír elő ez ügyben. Az Osiris legfrissebb kiadása szerint: az ukrán főváros Kijev vagy ukránul, Kijiv névvel is leírható, mivel az ukránban Київ, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul: Киев / Kijev. Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének vezetője, az etimológiával is foglalkozó Forgács Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy félreértésre adhat okot, ha hirtelen áttérünk a köznyelvben még meg nem honosodott változatra.
Elviekben érthető, hogy a háborús helyzetben az ukránokat érzékenyen érinti az oroszos megnevezés, de a megértés irányelveként a régi formát zárójelben érdemes kitenni a Kijiv forma mellé
– ajánlotta a tanszékvezető egyetemi tanár. Hozzátette: sok idő, amíg egy új helyesírási forma vagy megnevezés rögzül a köztudatban. „Ott volt például a cserben hagy kifejezésünk, amit egy ideig egybe kellett írni, mire megszokták az emberek, már újra a különírás lett az irányadó” – érzékeltette.
Kocsis Mihály szlavisztikaprofesszor úgy fogalmazott, hogy a legtöbb esetben nincs nemzetiségi vagy nyelvi konfliktusról szó, az elsődleges szempont, hogy az emberek megértsék egymást. A nyelvi tájképekről író, orosz–ukrán felmenőkkel rendelkező doktorandusza, amikor Kárpátalján kutatta a többnyelvű orosz, ukrán, magyar kiírásokat, azt figyelte meg, hogy a többnyelvű megnevezések elférnek egymás mellett.
„Nem hitte volna, hogy ekkora türelmük van a nemzeteknek egymás nyelve iránt. Ez persze még egy háború előtti helyzet volt. Megtapasztalta, hogy a kocsmában épp olyan zenére váltottak, amilyen nemzetiségű társaság épp kért, és békességben táncoltak egymás slágereire” – mesélte a nyelvészdoktor.
(Borítókép: Kijev 2022. októberben. Fotó: Ed Ram / Getty Images)