Megszereztük Navracsics Tibor Brüsszelnek írt válaszlevelét

DSC0453
2023.01.13. 14:40
Sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a lapunk birtokába került levélben, amelyet Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosnak küldött az Erasmus-ügy miatt.

Ahogy korábban lapunk is megírta, levélben fordult Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztoshoz Navracsics Tibor az Erasmus-ügy miatt. A lapunk birtokába került levelet a miniszter úgy kezdi, hogy „őszinte megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az Erasmus+- és a Horizont Európa programban közreműködő magyarországi szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek”.

Levelem célja, hogy átlátható és elfogulatlan eljárás keretében a bizottsággal közösen tisztázzuk, hogy az Európai Unió Tanácsának 2022/2506 határozata az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről a fent említett programok végrehajtása szempontjából hogyan értelmezendő, illetve milyen következményekkel jár

– fogalmazott a miniszter. Navracsics Tibor levele arra hivatkozik, hogy „a bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát.”

A miniszter levelében felhívja arra a figyelmet, hogy az egész európai közösségnek kárt okoznak, ha kizárják Magyarországot az Erasmus+- és a Horizont Európa programból.

A levélben az uniós források felhasználásáért is felelős tárca nélküli miniszter úgy érvel, hogy „az Erasmus+- és a Horizont Európa program nagyban járul hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz”. Majd kitér arra, hogy „a magyarországi felsőoktatási intézmények meghatározó részének kirekesztése a Horizont Európa programból elfogadhatatlan az oktatók, kutatók és hallgatók tízezreinek. Az intézkedés méltánytalanul zárja ki őket az európai tudományos vérkeringésből, és a teljes Európai Kutatási Térség számára komoly hátrányokkal jár.”

Alaptalanok a vádak

Navracsics Tibor felhívta arra figyelmet, hogy  az egyetemi modellváltásokat transzparens módon, politikai befolyástól mentesen 2021-ben 87 százalékos szavazattöbbséggel támogatták az egyetemek önigazgató szervezetei, a szenátusok. A modellváltás során felkészült és elkötelezett tagokból álló testületek jöttek létre. A miniszter szerint ez is azt bizonyítja, hogy az egyes kohéziós programok elfogadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban szereplő állítás – amely szerint „a modellváltáson átesett egyetemek a kormány befolyása alatt álló kuratóriumok kizárólagos ellenőrzése alatt állnak” – nem helytálló.

Kiemelt egy fontos kormányzati érvet, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is többször hangsúlyozott:

A politikusok felsőoktatási szerepvállalása az európai uniós országokban elfogadott gyakorlat. Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Franciaországot hozta fel a levélben példának. 

A miniszter szerint ez a kizárás visszafordíthatatlan károkat okoz az egész európai közösségnek és „őszinte megdöbbenéssel” tapasztalta, hogy az uniós programokban közreműködő magyar szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek.

A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák

– fogalmazott a levélben Navracsics Tibor. Taglalta azokat az eredményeket, amelyek a modellváltás sikereit igazolják. „Kitér arra, hogy a kondicionalitási eljárás és a kohéziós politikában a feljogosító feltételek értékelése során az akadémiai függetlenség miatt felmerült bizottsági aggályokról jelezzük, hogy azok valóságérzékelése és jogi háttere, tehát maga az intézkedése is hibás” – derült ki a levélből. A miniszter a levelét úgy zárta, hogy „Kérem Önöket, a döntés felülvizsgálatával tisztázzuk azokat a félreértéseket, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek.”

Magyar egyetemek Brüsszel célkeresztjében

Mint ismeretes, hétfőn kiderült, hogy nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Az Európai Bizottság illetékesei december végén levélben értesítették többek között a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra is vonatkozik, és a 2022. december 15. után elbírált pályázatokat érinti. 

A tiltás összesen 21 magyarországi egyetemet érint, ennyi működik ugyanis alapítványi formában – köztük számtalan nemzetközi hírű intézmény is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, Orbán Viktor miniszterelnök pedig péntek reggeli rádióinterjújában kifejtette, hogy nem fognak lemondani erről a lehetőségről, így a kormány kifizeti az ösztöndíjakat a magyar költségvetés terhére, ha nem sikerül rendezni a nézeteltérést. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy ha szükséges, a kormány pert indít az Európai Unió Bíróságán.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. június 30-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)