Az LMP országos népszavazást kezdeményezett az akkumulátorgyárak létesítéséről

A kezdeményezést tartalmazó dokumentum leadása után, a Nemzeti Választási Iroda épülete előtt tartott hétfői sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke elmondta: súlyos válságokat élünk át, és ilyen időkben rendkívül fontos feladat természeti értékeink megóvása és az önállóságot erősítő gazdaságpolitika érvényesítése.

„Mindezen szempontokkal és célokkal ellentétes, hogy a kormány egy politikai döntéssel Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat akar csinálni” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, ez az ipari tevékenység rendkívül víz- és energiaigényes, miközben kihívásos az ország ellátása ezekkel az erőforrásokkal.

Keresztes László Lóránt szerint a kormányzat nem kezelte, kezeli azokat a környezeti kockázatokat sem, amelyeket ezen üzemek betelepítése és működése jelent, ráadásul a helyiek megkérdezése nélkül határozott ezekben az ügyekben, ha pedig az emberek vitatják e döntéseket, a kormányzat az idegen befektető mellé áll.

Verekedés a közmeghallgatáson

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy lincshangulatban telt pénteken a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatása, ahol az ottani főispánt előbb hazaárulónak nevezték, később pedig egy nőt meg is ütöttek.

A debreceniek már ezelőtt sem fogadták jól a beruházás fejleményeit, január 9-én például bekiabálások és pfujolások zavarták meg azt a lakossági közmeghallgatást a Cívisvárosban, ahol a városban akkumulátorgyárt építő kínai képviselőket hallgatták volna meg.

A beruházást még tavaly ősszel jelentették be, a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplőjének számító kínai CATL a tervek szerint egy 7,37 milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) beruházást valósítana meg ezzel az országban – ezzel ez lenne Magyarország történetének legnagyobb beruházása. A gyárat a tervek szerint 2025-re adnák át.

A debreceniek egy része az alábbi szempontok miatt kifogásolja a beruházást:

• a természeti környezetben károkat okozna;
• a gyár vízigénye nagyobb lesz, mint az egész városé;
• az akkumulátorgyártás károsanyag-kibocsátással is jár, és attól tartanak a debreceniek, hogy az bekerül a környezetbe;
• az akkumulátorgyár 9000 munkavállalót fog foglalkoztatni, azonban a városban nincs ennyi munkaerő, ezért jó eséllyel más nemzetiségű – román, kínai és egyéb – vendégmunkások érkeznének, aminek nem minden debreceni örül.

A tiltakozók közül többeket az háborított fel, hogy állításuk szerint előzetesen nem kérdezték meg őket, szeretnének-e egyáltalán egy ekkora beruházást a város körzetében. A közmeghallgatáson már kész tények elé állították őket, hogy zöld utat kapott az építkezés.