2024. június 17. 15:00
Románia 3
Ukrajna 0
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00 ÉLŐ
Belgium 0
Szlovákia 0
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00
Ausztria
Franciaország

A pedagóguskorfa elkeserítő állapotban van – elindult a gördülő sztrájk

Pedagogusok
2023.01.23. 07:47 Módosítva: 2023.01.23. 08:28
A két nagy pedagógus-szakszervezet január 23-ától gördülő sztrájkot hirdetett. Az érdekvédők elsősorban a nagyobb anyagi megbecsülésért és a terhek csökkentéséért küzdenek, de az elmúlt napokban két új követelést is megfogalmaztak. Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője lapunknak azt mondta: a problémáik „már a Holdról is látszanak”. Az Index birtokába jutó levelek arról árulkodnak, hogy több iskolában már az intézményvezetőket is megfenyegették.

Országszerte több intézményben is munkabeszüntetéssel indult a hét, az oktatás jövője érdekében Budapesten és vidéken is tiltakoznak a tanárok.

A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a mai napon tizenöten sztrájkolnak, a csatlakozó tanárok többsége a törvényi előírásoknak megfelelően csak az órák egy részét tartja meg.

Az intézményben kedden és szerdán is folytatódik a munkabeszüntetés, de ennél több sztrájknapot csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Mint ismert, a munkabeszüntetés idejére levonás jár.

Még ha a teljes bérünket megkapjuk a hó végén, akkor is alig jövünk ki a pénzünkből, a levonásokkal együtt szinte lehetetlen túlélni. A napokban a 81 éves nyugdíjas édesanyám ajánlotta fel, hogy kisegít engem. Természetesen nem fogadtam el, de nagyon szomorúnak tartom, hogy egyáltalán idáig eljutottunk, csak azért, mert nekem »az a hobbim, hogy tanítok«

– mondta lapunknak az iskola magyar–történelem szakos tanára, aki a Pedagógusok Szakszervezetének alapszervezeti titkára az intézményben. Bedő Katalin hozzátette: nem véletlen követelünk 45 százalékos béremelést.

Debrecenben a középiskolák szintén összefogtak, hétfő reggel egy közös nyilatkozatot is kiadtak:

„Valamennyi sztrájknapon vállalja a tiltakozást a Tóth Árpád Gimnázium és a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium tantestületeinek több tagja. További intézményekből pedig 1-1 napra csatlakoznak kollégák a demonstrációhoz: január 23-án (hétfőn) a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, január 24-én (kedden) a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, január 25-én (szerdán) a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, január 31-én (kedden) a Debreceni Ady Endre Gimnázium” – idézte a közleményt a debreciner.hu.

A Tatabányai Árpád Gimnáziumból 24 tanár csatlakozott a sztrájkhoz, egyúttal összefogásra buzdították a szakszervezeteket, a civil szervezeteket és az állampolgárokat.

A csepeli Vermes Miklós Általános Iskola is hírt adott a munkabeszüntetésről, a 23 pedagógus által jegyzett nyilatkozatban azt írták:

„A pedagóguskorfa elkeserítő állapotban van, és a legutóbbi hónapok se segítettek abban, hogy a fiatal, tehetséges diákok a pedagóguspályát válasszák. Iskolánk pedagógusainak nagyobb része az 50 feletti korosztályba tartozik, sokan a nyugdíj felé közelednek, sőt többen nyugdíjasként dolgoznak nálunk, hisz nincs fiatal, aki beállna helyettük tanítani. A jövő a diploma nélküli pedagógusoké?” – tették fel a kérdést, majd a követeléseiket is megfogalmazták, ezek az alábbiak:

  • Magyarország oktatási minisztériumért kiált, a vezetőknek értenie kell a területhez!
  • Szakmai vita után, ne rohammunkában készüljenek a tankönyvek, oktatási szakanyagok!
  • A sztrájkjogunk még most is nevetséges, csak úgy sztrájkolhatunk, ha közben tovább folyik a tanítás. A legújabb rendeletek, a sajtóban is megjelenő legújabb tervek a pedagógusközösség megosztására, megfélemlítésére születtek. Vonják vissza őket!
  • A 10 százalékos béremelés az inflációt se követi, a pályát nem tette vonzóvá!

Több helyen megfenyegették az igazgatókat

A kiadott nyilatkozatok és a közösségi médiában megjelenő posztok ellenére a gördülő sztrájk a megszokottnál csendesebben indult. Míg a korábbi munkabeszüntetések alkalmával a reggeli órákban élőláncos akciókat, különböző demonstrációkat tartottak, addig ma az események nagy része az intézményekben zajlik.

Az Index birtokába jutó beszámolók alapján ez részben amiatt is lehet, mert az intézményvezetők több helyen – tankerületi nyomásra – megtiltották a pedagógusoknak, hogy hangos és látványos akciókba kezdjenek.

Megkezdődött az intézményvezetők befenyítése, senki semmilyen módon nem fordulhat a nyilvánossághoz, a sajtóhoz. Az egyik iskola a sztrájknapján online streamelt órákat akart tartani az oktatásüggyel kapcsolatban sajtóközvetítéssel. Megtiltották. Azt mondták a vezetőknek, hogy ahol a törvényes sztrájkon felül bármilyen esemény vagy a média felé információátadás lesz, ott menesztik az intézményvezetőt. Ezt már tényleg nem lehet szó nélkül hagyni

– olvasható egy lapunk birtokába jutott levélben.

Egy másik pedagógus arról számolt be, hogy nekik pénteken, illetve vasárnap is jelezte az igazgató, hogy a törvényes sztrájkon kívül másra nincs lehetőség, „mert ahol nyilatkozat, interjú lesz, ott menesztik az intézményvezetőt”.

Ugyancsak ezt támasztja alá egy lapunk birtokába jutó harmadik levél is, amelyben egy tanár szintén azt írta, hogy amennyiben bárki az iskolából hangosan sztrájkol, nyilatkozik, demonstrál, az intézményvezetőt menesztik.

Mi csütörtökön sztrájkolunk, akciózunk, de így már lehet, csak csendben, sajtóhír nélkül. Eljött az idő, hogy végre szolidaritást mutasson a társadalom

– hangsúlyozta a pedagógus.

A korlátozások ellenére Budapesten és vidéken is lehetnek kisebb események, akciók, amennyiben van ezekről információja, fotója, küldje el nekünk!

Ön is látta? Van fotója vagy videója?
Küldje el nekünk!

Hétnapos sztrájk indult hétfőn

Január 23-ától gördülő munkabeszüntetést hirdettek a pedagógus-szakszervezetek. A tiltakozást hét munkanapon – így hét tanítási napon – át folytatják, a sztrájk zárása január 31-én lesz. Erre a napra egyúttal szolidaritási akciót is hirdettek a tanárokkal közösséget vállaló más szakszervezeteknek, civil szervezeteknek, aktivistáknak.

Emellett ezen a napon a közoktatásban dolgozó tanárok mellett már a szakképzésben tanítók is sztrájkba lépnek, ezekben az intézményekben ugyanis szintén nagy az elégedetlenség.

A január 31-i zárónap már csak abból a szempontból is különleges, mert ekkor lesz egy éve, hogy elindult az egy éven át tartó tiltakozási hullám, ami 2023-ban sem ért véget.

Szeretnénk napirenden tartani az oktatás ügyét, ezért döntöttünk a folytatás mellett. Muszáj változásra bírnunk a kormányt, a problémáink már a Holdról is látszanak. Ha most elhallgatunk, akkor egy még sötétebb korszak jöhet

– mondta az Indexnek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.

Az érdekvédők a szülőktől továbbra is azt kérik, hogy a sztrájknapokon ne vigyék iskolába a gyerekeket, a munkabeszüntetés támogatása ily módon lehetséges. A korábbiakhoz hasonlóan a diákoknak most is országszerte programokkal, előadásokkal készülnek.

Bővültek a sztrájkkövetelések

A szakszervezetek még 2021 októberben alakítottak sztrájkbizottságot, ekkor négy követelést fogalmaztak meg, ezek elsősorban a béremelésre és a munkaterhek csökkentésére vonatkoztak.

Ám mint arról korábban beszámoltunk, a lista az elmúlt napokban két új ponttal bővült, a kérések jelenleg az alábbiak:

  • Azonnali, legalább 45 százalékos béremelés a pedagógusoknak!
  • 130 százalékos emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben!
  • A heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése!
  • A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!
  • Helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt!
  • Vonják vissza a tanárok kirúgására vonatkozó új kormányrendeletet!

Utóbbi miatt a PDSZ, a PSZ, a Társaság a Szabadjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) alkotmányos normakontrollt kért az ombudsmannál, a parlamenti képviselőktől pedig azt kérték, hogy az ügyben forduljanak az Alkotmánybírósághoz.

A szakszervezetek úgy vélik, hogy a fenti követelések önmagukban nem elegendők az összeomlott közoktatás helyreállítására, ám ezek az első és egyben legfontosabb lépések.

Mint ismert, idén januárban a kormány 10 százalékos pótlékemelést hajtott végre, az ennél nagyobb mértékű bérfelzárkóztatást az uniós források behozatalához kötik. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár legközelebb január 26-án, csütörtökön tárgyal a sztrájkbizottsággal.

(Borítókép: Index)