Duplájára emelték az igazságügyi szakértők óradíját

Az igazságügyi szakértésnek napjainkban ismert és elfogadott formája jó másfél évszázaddal ezelőtt, valamikor a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét többek közt elősegítette:

• a természettudományok fejlődése és a tudományágak differenciálódása
• és a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában, majd a két világháború között az úgynevezett hozzáértő tanúkat törvényszéki hites szakértőknek nevezték. A második világháború végétől az 1990-es évekig az igazságügyi szakértők intézeti, állami keretek között, illetőleg kijelölt szakértőként másod- vagy mellékállásban tevékenykedhettek.

Speciális szakértelem

Az 1980-as évek végétől erősödött az igazságügyi szakértők érdekvédelmi tevékenysége. Előbb hét területi szakértői egyesület alakult, majd az egyesületek 1990 tavaszán létrehozták a Magyar Igazságügyi Szakértői Egyesületek Szövetségét. A szervezet levelet írt az igazságügyi miniszternek, amelyben – minden olyan területen, ahol a tevékenység nem intézményhez kötött – a szakértői munka privatizálására tett javaslatot. Törekvéseik 1995-ben hoztak eredményt, amikor is az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényt, amely kimondta, hogy a szakértők érdekeit új köztestület, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) képviseli. A törvény alapján a MISZK mellett nyolc területi kamara is létrejött. A területi kamarák két évtizedig működtek, mígnem 2016. augusztus 15-én – az új szakértői törvény nyomán – a MISZK-be való beolvadással megszűntek.

A MISZK-nek az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 2657 tagja van. A szakértők mintegy háromszáz szakterületbe sorolva segítik a jogalkalmazókat és az igazságszolgáltatást.

A bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek és más hatóságnak kirendelés útján, míg az állampolgároknak, szervezeteknek megbízás alapján készítenek szakvéleményt, hogy speciális szakértelmükkel hozzájáruljanak az ügyek felderítéséhez, a tényállások tisztázásához és valamely szakkérdés eldöntéséhez. A kamarában szinte minden hivatás képviselője megtalálható, hiszen vannak köztük orvosok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, informatikusok, de nyomszakértők, művészettörténészek, numizmatikusok és becsüsök is. A szakértők évente több százezer szakvéleményt készítenek.

Piaci torzulások

A MISZK régóta kérte a jogalkotót a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők 2008 óta változatlan, négyezer forintos óradíjának emelésére. Agárdi Tamás, a kamara korábbi elnöke már 2015-ben szóvá tette:

és nem kell számolniuk az ellentétes érdekek miatti stresszel, a szakértői igénybevétellel járó többletmegterheléssel. Az igazságszolgáltatás más résztvevői – hangoztatta Agárdi –, mint az ügyvédek, több tízezer forintos óradíja is jelzi a reális, piaci értékítéletet. Szerinte torzulásokhoz vezethet, ha a jogkereső közönség azt hiszi, hogy az igazságügyi szakértésnél figyelmen kívül lehet hagyni a piaci szempontokat, és kötött árasnak minősítik a büntetőügyekre, családjogi perekre vonatkozó igazságügyi szakértést, szemben a nem hivatalból történő bizonyításokkal.

Alulértékelt szakértők

A kamara jelenlegi vezetője, Schváb Zoltán, akit 2020 végén választottak meg a küldöttek a köztestület elnökének, már elnökjelölti programjában is kiemelt helyet kapott a díjrendelet. Aztán elnökként több alkalommal is jelzéssel élt a jogalkotó felé a szakértői óradíj méltatlanul alacsony szintje miatt.

„Szakértővé válni és szakértőnek lenni idő és folyamatos tanulás, képzés, fejlődés – írta Schváb Zoltán a kamarai tagoknak küldött hírlevélben. – Egy újonnan, felsőoktatásból kikerülő munkavállalónak szakmai tapasztalatot kell szereznie, illetve a megfelelő kompetencia megszerzéséhez további tanulásra, végzettségi oklevelek beszerzésére van szükség, a kötelezettségek pedig a szakértői státusz megszerzésével nemhogy csökkennének, hanem kifejezetten növekednek is. A szakértői díjnak e kötelezettségek teljesítéséhez szükséges költségeken felül tisztes megélhetést is kellene biztosítania az igazságügyi szakértők részére.”

Igazságügyi szakértő csak kiemelt szaktudással és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személy lehet, akinek a munkája kiemelt felelősséggel bír és ennek tükröződnie kellene az igazságügyi szakértők díjazásában is. A díjmegállapítás alapján megállapítható volt, hogy a társadalom az igazságügyi szakértőket képzettségükhöz, és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepükhöz képest alulértékeli

– hangsúlyozta a MISZK elnöke.

Emelkedő munkadíjak

A jogalkotó tavaly rábólintott a kamara módosítási javaslatára, amelynek eredményeként Varga Judit igazságügyi miniszter módosította a szakértők díjazását szabályozó rendeletet. Az óradíj előbb hatezer forintra, majd 2023. január 1-jén nyolcezer forintra emelkedett.

Például az igazságügyi boncolás és szakvélemény előterjesztése a korábbi 12 500-ról 25 000 forintra, a nyomszakértői vizsgálat 4000-ről 8000 forintra, míg a kriminalisztikai textilszakértői vizsgálat 4800-ról 9600 forintra emelkedett.

Másfél évtized után ugyan nem változott a szakértői költségátalány mértéke (35 százalék), de az elszámolható összeg felső határa százezerről kétszázezer forintra nőtt.

(Borítókép: Munka közben a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi genetikus szakértői. Fotó: Police.hu)