2024. június 19. 15:00
Horvátország
Albánia
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 19. 18:00
Németország
Magyarország
StuttgartArena II. forduló
2024. június 19. 21:00
Skócia
Svájc

Ez lesz a magyar pártpolitika következő nagy kérdése?

-DSC2072
2023.01.30. 20:09
Az ellenzék jászberényi győzelme után a Jobbik – hasonlóan a Vona Gábor-féle Második Reformkor Alapítvány korábbi javaslatához – pártérdekektől mentes önkormányzatiságot hirdetett. Mit szól ehhez a 2022-es ellenzéki összefogás többi pártja? Zajlanak már a tárgyalások a 2024-es önkormányzati választásról? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

„Szeretnénk pártpolitikától mentes, szabad, helyi önkormányzati politizálást megvalósítani” – jelentette be néhány nappal az ellenzéki jelöltek jászberényi győzelme után Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője. Budai Lóránték a Jászság fővárosában ellenzéki támogatással – amiből a DK gyakorlatilag kiszállt –, de pártlogók nélkül, a Közösen Jászberényért Egyesület színeiben szerepeltek.

Lukács László György lapunknak kifejtette:

Az elképzelésünk lényege, hogy helyi szinten a helyi civilek és politikusok egymás között, pártérdekektől mentesen hozzanak döntést a jelöltekről. Ehhez szükség lehet egy közös civil szervezetre, ami ténylegesen a helyi érdekek mentén szerveződik.

A politikus szerint ez a formátum adminisztrációs könnyítést is jelentene. Ha több párt jelölőszervezetként szerepel, akkor mindegyikük nyilatkozatára szükségük van a helyi jelölteknek, ami kiszolgáltatottabbá teszi a pártoknak ezeket a közösségeket. Lukács László György úgy látja, hogy a pártérdekek háttérbe szorításával működő közös civil szervezet azoknak is nagyobb garanciát jelent, akik egyik párthoz sem kötődnek, de elkötelezett lokálpatriótaként foglalkoznának a helyi ügyekkel.

A Jobbik alelnöke kérdésünkre kitért arra is, hogy 2010–2014 között jobbikos önkormányzati képviselő volt Karcagon. Tapasztalatai alapján akkor még más volt az önkormányzatiság hangulata, azóta folyamatos romlást lát, a helyi érdekek helyett a kettéosztott vagy többpólusú pártpolitikai érdekek jelentek meg, „a helyi közösségek élete is romlik, ha a pártok a saját érdekeik mentén döntenek arról, hogy mi történjen a településeken”.

Országos szinten most is egy párt képviselői vagyunk, de a helyi politikában a vezérlő csillagot a helyi érdekek és helyi ügyek jelentik, ezek mentén bárkivel együtt lehet működni. Kompromisszumkésznek kell lenni, mert a helyi érdekek átívelnek a pártpolitikai érdekeken. Véget kell vetni annak a megosztottságnak, ami az országot jellemzi, hogy minden fekete vagy fehér, baloldali vagy jobboldali, fideszes vagy nem fideszes. Ha valahol nincs helye ennek, azok a helyi önkormányzatok

– hangsúlyozta a frakcióvezető.

Nem tartanak attól, hogy a párt országos támogatottságát erodálja, ha helyi szinten nem lehet találkozni a nevükkel, logójukkal? – kérdeztük Lukács László Györgyöt, aki úgy véli, „nem feltétlenül a helyi közösségek működésétől függ, hogy országosan mennyien támogatnak egy pártot. Ezek különválaszthatók, és nem is arról van szó, hogy teljesen háttérbe szorulnának a pártok, a régiós ügyekben megjelenünk, valamint az országgyűlési és az európai parlamenti választás, ahogy valószínűleg a megyei közgyűlés is, a pártok versengésének terepe lesz”.

A képviselő azt tartja helyesnek, ha valaki azonosul a párt értékrendjével, de helyi szinten más értékek, érdekek mentén is tud gondolkodni, döntéseket hozni.

DK: Jelenleg semmilyen tárgyalás nincs

A Demokratikus Koalíciónál arról érdeklődtünk, hogy támogatják-e a jászberényihez hasonló, pártlogók nélküli ellenzéki konstrukciót, megvalósíthatónak látják-e a pártpolitikától mentes önkormányzatokat, valamint zajlanak-e már tárgyalások az ellenzéki pártok között a 2024-es önkormányzati választásról.

Jelenleg semmilyen tárgyalás nincs az ellenzéki pártok között a 2024-es önkormányzati választással kapcsolatban. Ezért a többi kérdésre sem lehet még válaszolni

– válaszolta a DK.

Momentum: Lehet jó módszer, de az előválasztás lehetőségét sem szabad elvetni

A Momentum nagyon örül a jászberényi sikernek, főleg, hogy ennek következtében két momentumos egyéni képviselő is bekerült a várost vezető koalícióba. Lapunk érdeklődésére részletezték: „Természetesen mi is levonjuk a tanulságokat, hogy mi vezethetett ehhez a sikerhez. A gyors tanulságok azonban sokszor megtévesztők lehetnek, nem szabad becsapnunk, félrevezetnünk magunkat és a választókat. A megfelelő stratégia kiválasztása egy hosszabb folyamat, amit a siker érdekében a helyi sajátosságokhoz is igazítani kell. Annyi biztos, hogy a kemény munka, a folyamatos jelenlét és az őszinte, igazságot kimondó politika kifizetődő. Ezzel akár kormánypárti szavazókat is meg lehet szólítani és átfordítani.” Hozzátették:

Ahogyan a példa mutatja, lehet jó módszer a közös ernyőszervezet alatti indulás, de a Momentum szerint az előválasztás lehetőségét sem szabad elvetni.

A párt kiemelte, látni kell, hogy „az emberek életére a mostani, nehéz állapotok óriási hatással vannak, a rekordinfláció, a pedagógusok helyzete, az EU-s pénzek kérdése, a szomszédban dúló háború mind a választók mindennapjait befolyásolják. A Momentum szerint jelenleg ezekre kell leginkább fókuszálni, választástechnikai elmélkedések helyett”.

A Momentum részéről az ellenzéki egyeztetésre vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmaztak, hogy „az ellenzéki pártok között változó intenzitású, de folyamatos az egyeztetés, főleg azokon a településeken, ahol közösen dolgoznak a pártok képviselői”.

MSZP: Előválasztás és egyeztetések

Az MSZP is abban érdekelt, hogy az ellenzék a 2019-ben megszerzett pozíciókat megtartsa, és emellett még több helyen tudjon fordítani.

A párt választmánya úgy döntött, hogy elkezdjük felépíteni a 2024-es önkormányzati előválasztás kereteit, és elkezdjük az egyeztetéseket az indulásokról és a jelöltekről a többi párttal

– árulták el érdeklődésünkre a szocialista párttól.

Az MSZP-nél úgy gondolják, elhamarkodott lenne egyetlen időközi önkormányzati választás eredménye alapján általános érvényű szabályt alkotni, de fontos következtetések levonhatók, ezek egyike így szól: „A jászberényi sikerhez a jelöltek alkalmasságán túl az is hozzájárult, hogy a kampány nem az országos politikai csatározásokról szólt, hanem helyi ügyekről. Emellett Jászberényben minden választó tudta, hogy az egyesület színeiben indulók közül ki MSZP-s, jobbikos, momentumos és Kossuth körös”.

A szocialisták az önkormányzati választásokon azt tartják helyesnek, ha nem a pártközpontokban döntenek a jelöltekről. A jászberényi forgatókönyvhöz hasonlóan lehetnek megállapodások, ezek híján pedig helyi előválasztáson választhatják ki a legalkalmasabb jelöltet, „bárhogy döntsenek is az országos pártközpontokban, csak annak van esélye polgármesterré vagy képviselővé válni, aki abban a körzetben él, akit ismernek és elfogadnak”.

LMP: Pont a lényeg hangzik el a legritkábban

Az LMP nevében lapunk kérdésére Tetlák Örs, a párt országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere leszögezte:

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint, ha valamit megtanulhattak volna az ellenzéki pártok a 2022-es választás kudarcából, az az, hogy a pozíciókkal való trükközésnél és hatalomtechnikai fondorlatoknál sokkal jobban érdekeli a választókat a tartalmi politizálás. A jászberényi sikerrel kapcsolatban pont a lényeg hangzik el a legritkábban, miszerint helyben ismert és elismert jelöltek, hiteles, a jászberényieket érdeklő és érintő programmal tudtak komoly sikert elérni.

Az LMP-nél úgy látják, hogy 2024-ben is kizárólag ez lehet a siker kulcsa, „hiteles, felkészült és helyben beágyazott jelöltek a helyieknek és a helyiekről szóló ügyekkel haladják meg a pártállam központi plakátkampányát. Ha az ellenzék megtalálja ezeket a jelölteket, és elvégzi a választásokra való felkészülést, nemcsak a már ellenzéki többségű testületekben újrázhat, hanem további városokban is sikert érhet el, függetlenül attól, hogy az indulók pártlogókkal vagy más jogi formában indulnak el”.

A zöld párt arra számít, hogy „általános gyakorlat aligha lesz, hiszen ahány település, annyi helyzet. Az LMP feladata és célja az, hogy a zöld politika, a zöld fordulat cselekvő képviseletét biztosítsa minél több településen. Ha ebben szövetségesekre találunk, nem fogjuk eltitkolni, hogy az együttműködés részesei vagyunk. Ha ezt önállón tesszük meg, legalább ilyen büszkén fogjuk vállalni az indulásunkat”.

Párbeszéd: Megvalósítható, de nem szükségszerű

A Párbeszédtől arra a kérdésünkre, hogy zajlanak-e tárgyalások az ellenzéki pártok között a 2024-es önkormányzati választáson történő együttműködésről, azt a választ kaptuk, hogy igen. A helyi indulási konstrukcióra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmaztak, hogy erről elsősorban helyben érdemes dönteni.

Megvalósítható, de nem szükségszerű

– közölték a pártpolitikától mentes önkormányzatokról szóló felvetésre.

Tordai Bence, a párt társelnöke a közelmúltban öt pontban értékelte a jászberényi eredményt, ebből az egyik így szólt: „Az ellenzéki pártoknak nem szabad túlterhelniük a helyi kampányokat irreleváns országos konfliktusokkal”. Korábbi cikkünkben elemzőket kérdeztünk a jászberényi időköziből levonható következtetésekről.

Vona Gáborék évekkel ezelőtt jelentkeztek a javaslattal

A korábbi Jobbik-elnök Vona Gábor által alapított Második Reformkor Alapítvány örömmel látja, hogy „a 2019 őszén meghirdetett és akkor az összes parlamenti párt részére elküldött »pártmentes önkormányzatiság« törvényjavaslata egyre szélesebb támogatásra tesz szert”.

A Jobbik pártérdekektől mentes önkormányzatiságról szóló javaslatára reagáló korábbi közleményükben kifejtették:

Javaslatunk az önkormányzatokat végre kiszabadítaná az országos pártpolitika fogságából, és visszaadná a települési közéletet azoknak, akik erre a legalkalmasabbak, a helyi szervezeteknek. A Jobbik mai sajtótájékoztatóján ugyan valóban ebbe az irányba tett egy lépést, de az összességében félmegoldás. Az igazi innováció szerintünk az országos pártpolitika világos és egyértelmű leválasztása az önkormányzatiságról, ezért az olyan kezdeményezések, amelyek lehetőséget vagy kiskaput hagynak a pártok civil köntösbe bújtatásának, csak elkendőzik a problémát.

Hozzátették: „Amennyiben a Jobbik és a parlamenti pártok valóban komolyan gondolják a helyi közösségek megerősítését, akkor két dologra van szükség: Mielőbb nyújtsák be a Második Reformkor 2019-ben számukra elküldött törvényjavaslatát a pártmentes önkormányzatiságról. 2024-ben ne induljanak el az önkormányzati választásokon, ezzel adjanak teret és lehetőséget a helyi közösségeknek”.

(Borítókép: az Ellenzéki Összefogás demonstrációja 2021. október 23-án. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)