Áttörést hozhatnak az orvostudományban a Semmelweis Egyetem kutatói

2023.02.02. 16:54
Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében – állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében.

A 2017 óta tartó vizsgálatkor, amelynek első eredményeiről a Science Advances című tudományos szaklap is beszámolt, az Anatómiai Intézet mintegy tízfős kutatóstábja a külföldi egyetemekkel kollaborációban kutatja a skizofrénia idegsejtszintű magyarázatát. A 110 éve leírt betegségről ugyan eddig is számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai háttér azonban feltáratlan maradt.

„Az volt a célunk, hogy pontosan megtaláljuk azokat a neuronpopulációkat és receptorokat, amelyek legalább részben magyarázhatják a betegség tüneteit” – magyarázta Adorján István, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tudományos munkatársa, hozzátéve, hogy vizsgálódásaik egyik különlegessége az volt, hogy ugyanazon donorokból származó post mortem mintákat elemeztek különböző biológiai szinteken.

„Összesen 220 ezer neuron sejtmagszintű RNS-szekvenálását végeztük el 120 ezer neuron morfológiai és topográfiai analízisével, a dorzolaterális prefrontális kéreg területén a sejtek alaktani változását és elhelyezkedését detektáltuk” – fejtette ki.

A kísérletben 10 skizofrén és 10 kontrollagy mintáit vizsgálták, az elemzéshez különböző európai agybankokból igényelték a mintákat, amelyeknek beszerzése legnagyobbrészt a magyar csapatra hárult.

„A kutatás szerint leginkább az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő gátló neuronok – calretitin pozitív neuronok és parbaalbumin neuronok – az érintettek, de több mint egy tucat gátló neuront tudtunk osztályozni. Ez az eljárás arra is jó, hogy új neuronpopulációkat fedezzünk föl, és olyan receptorkészleteket írjunk le, amelyek segítségével ezek a neuronpopulációk később befolyásolhatók, és egy gyógyszerfejlesztésnél terápiás támadáspontként szerepelhetnek” – tette hozzá a kutatásvezető.

Becslések szerint világszerte mintegy 70-80 millió ember él skizofréniával, az autizmusban szenvedők száma 40-50 millió lehet.

A betegség nagyarányú, konstans előfordulása arra utal, hogy valószínűleg mindkét tünetegyüttes mögött evolúciós hajtóerő áll – hívta fel a figyelmet a kutató.

„Egyelőre nem ismert, hogy a jelenlegi gyógyszeres terápiák milyen sejtekre hatnak, illetve milyen neuronpopulációk népesítik be az egyes kéreg alatti területeket. Amíg ez nincs pontosan feltérképezve, addig minimális az esélye, hogy a kórképekben megváltozott sejtpopulációt felfedezzük. Mi azon dolgozunk, hogy feltárjuk a különböző agyterületek összetételét, a kontrollagyat összehasonlítsuk skizofréniás és autista donoroktól származó mintákkal (a kutatásunk ugyanis az autizmus neuropatológiai hátterére is kiterjed), a kettő különbségéből pedig levonjuk a konzekvenciát, hogy mely sejtpopulációk lehetnek megváltozottak” – idézte Adorján Istvánt az MTI.