Minden, amit tudni akart a vármegyékről, de félt megkérdezni

D KOM20230102003
2023.02.09. 07:38
Az első heves reakciók után kezdenek megnyugodni a kedélyek, és már különösebb zokszó nélkül váltanak az autósok vármegyei matricát, olvassák a helyiek a vármegyei hírlapot vagy épp a vármegyei rendőr-főkapitányság híreit. Több mint hetven év szünet után lettek a megyékből ismét vármegyék. Bár az eredeti Alaptörvény-módosítási javaslatban nem szerepelt, az elfogadott szöveg szerint nem kötelező azonnal áttérni mindaddig, amíg az a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Sajnos a jogalkotók sem árulták el, hogy ez valójában mennyi haladékot jelent.

A vármegye (latinul: comitatus) a magyar közigazgatás alapvető területi egysége volt az elmúlt évszázadokban. Az első királyi vármegyék Szent István uralkodása idején, a 11. század elején alakultak ki. Területi tagolásukat az egész országot behálózó királyi várbirtokok igazgatása tette szükségessé, mert kezelésüket az ország központjából nem lehetett elvégezni.

A történészek a vármegyék számát kezdetben negyvenötre tették, majd számuk a 12. századra hetvenre nőtt.

A szervezés mintájául feltehetően a szláv zsupánságok szolgálhattak, amelyek a honfoglalás előtti időkben a közigazgatás és a jogszolgáltatás kereteit adták. (A horvát közigazgatásban jelenleg is huszonegy zsupánság van.)

Nemesi és polgári vármegyék

A várbirtokok nagyarányú eladományozása miatt a 13. századtól bomladozni kezdett a királyi vármegyerendszer. A királyi hatalom az alapját képező birtokok összezsugorodása folytán egyre gyengült. Ennek a folyamatnak az Aranybulla volt az egyik mérföldköve, amely megtiltotta a birtokok eladományozását, illetve a becsületes szolgálattal szerzett földek elkobzását, védve ezzel az uradalmakat és a magántulajdont. 

A köznemesség erősödésével a vármegye irányítása is átalakult: fokozatosan kialakult a nemesi vármegyerendszer.

A nemesi vármegye élén a királyt az ispán képviselte, akit a 15. századtól főispánnak kezdtek nevezni. A főispánt a király nevezte ki a vármegyében a legnagyobb birtokkal rendelkező, királyhű bárók közül. Előfordult, hogy egy vármegyének két főispánja volt, de az is, hogy az uralkodó ugyanannak a személynek több vármegye ispánságát adományozta. A főispán eleinte a sedrián és a megyei nemesek közgyűlésén is elnökölt, a későbbiekben azonban inkább az udvarban tartózkodott, és a királyi tanács ülésein megyéje érdekeit képviselte. Feladatainak ellátását a vármegyében a 15. századtól egyre inkább helyettese, az alispán vette át, sőt a királyi parancsokat is közvetlenül hozzá kezdték intézni.

A kiegyezés után végrehajtott reformfolyamat aztán elválasztotta egymástól a bíráskodást és a közigazgatást, és beillesztette a vármegyéket a modern polgári közigazgatás rendszerébe.

Kingdom of Hungary counties

Egy ideig még maradhattak a járások

A második világháború végéig a területi egység hivatalos megnevezése a vármegye maradt, de széles körben kezdték használni a megye kifejezést is. A kommunista hatalom azonban – sok minden mással együtt – megszabadult a vármegyétől, miután a szovjet mintára megalkotott 1949-es Alkotmány hivatalossá tette a megye elnevezést.

Ugyanakkor több mint három évtizedig megmaradtak a járások. Pedig a vármegye mellett a járás is a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Az első járások a 16. században jelentek meg a nagyobb vármegyékben. Ahogy neve is elárulja, úgy szervezték meg ezt a közigazgatási egységet, hogy az ott lakók egynapi járással elérhessék a legközelebbi igazgatási és igazságszolgáltatási szervet.

1983 végén azonban megszüntették a járásokat.

A következő huszonkilenc évben a járásokhoz szinte megtévesztésig hasonló területi egységeket hoztak létre: előbb a város- és nagyközségkörnyékeket, majd a rendszerváltozás után a kistérségeket.

Az Orbán-kormány 2013. január 1-jétől újra életre hívta a járásokat. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, míg Budapesten kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. Eleinte 175 járás volt, de a Polgárdi járás megszűnése miatt a járások száma 174-re csökkent.

Nemzeti szuverenitás, európai civilizáció

A kormány nem állt meg félúton a magyar közigazgatás tradicionális intézményi kereteinek visszaállításában. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022. június 21-én terjesztette elő az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, amelyben egyebek között szorgalmazta a vármegye megnevezés hivatalos bevezetését. Indoklása szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.

A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.

A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése – indokolta javaslatát Kocsis Máté.

Ennél is nagyobb vitákat váltott ki a kormány azon törvényjavaslata, amely szerint az eddigi kormánymegbízott megnevezést főispánra cserélnék. 2022. július 19-én mindkét javaslatot nagy többséggel megszavazta a parlament.

Rendeletmódosítások és táblacserék

Szimbolikus jelentőségén túl a névváltoztatás nem kis adminisztrációval és költségekkel is jár. Az elmúlt hónapokban több száz állami intézmény, megyei és települési önkormányzat, civil szervezet fésülte át különböző dokumentumait, keresgélve a megye kifejezést.

A Miniszterelnökség nem kevesebb mint egy 105 oldalas dokumentummal készült az átállásra: összesen 320 kormányrendelethez kellett hozzányúlniuk. De a szaktárcáknak is jutott feladat bőven: például az Agrárminisztériumnak 120, az Építési és Közlekedési Minisztériumnak 51, míg a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak  17 rendeletet kell módosítania.

Január 1-jétől egy sor intézmény neve is megváltozott. Csak néhány példa:

  • vármegyei önkormányzatok,
  • vármegyei kormányhivatalok,
  • vármegyei rendőr-főkapitányságok,
  • vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok,
  • vármegyei főügyészségek,
  • vármegyei adó- és vámigazgatóságok,
  • vármegyei kórházak,
  • vármegyei levéltárak,
  • vármegyei könyvtárak vagy
  • vármegyei szakképzési centrumok.

A bíróságokat viszont nem érinti a tábla- és pecsétcsere, mert a megyei bíróságokat még 2011. március 1-jétől törvényszékké keresztelték át. Így lett például a Zala Megyei Bíróságból Zalaegerszegi Törvényszék.

A Magyar Közút Zrt.-nek viszont 714 darab megyehatárjelző táblát kellett lecserélnie. Az újdonság a gyűjtők figyelmét sem kerülte el, hiszen Vasban már egy új táblát is elloptak.

De megjelentek a vármegyei hírlapok és hírportálok, és persze januártól vármegyei autópálya-matricát kell vásárolni. Egyelőre viszont nem lesz vármegyei labdarúgó-bajnokság, vagyis egy ideig nem kell megbarátkoznunk a vármegye kettővel. Legalábbis erről tájékoztatta az MLSZ a Telexet. Kapkodásra nincs is ok, hiszen maga az Alaptörvény-módosítás int önmérsékletre:

A vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

Arra a kérdésre ellenben, hogy mit jelentenek ez esetben a felelős gazdálkodás elvei, és főként mennyi időt, nem tértek ki a jogalkotók.

(Borítókép: Új vármegyetábla. Komka Péter / MTI)



  • Tippek
  • Árfolyam