Gulyás Gergely: 2030 előtt az egymillió forintot is el fogja érni a pedagógusok bére

Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium által rendezett beszélgetésen hozzátette: ez nem az EU-nak a magyar GDP-hez való, 1,4 százalékos hozzájárulása miatt van így, hanem azért, mert Magyarország az egységes uniós, schengeni térség része és a közös piac a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen.

A világgazdasági versenyben az európai országok együttműködés nélkül rosszabb esélyekkel vennének részt – mondta Gulyás Gergely.

Az ország hosszú ideig nagyon jól meglenne európai uniós pénzek nélkül is, tévedés, hogy ezen múlik az ország boldogulása, de a célunk az, hogy minden uniós forrást megszerezzünk

– jegyezte meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A V4-ek helyzete

A V4-ek együttműködésére vonatkozó kérdésre a miniszter kifejtette: Magyarország a lengyelekkel abban nem értett egyet, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést a NATO-tagállamokra. Ha a lengyeleken múlna, a lehető legnagyobb hévvel kellene részt venni abban a konfliktusban, amelyet jó távol akarunk tartani magunktól – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a lengyelekkel való együttműködés az Európai Unión belül jó, csak kevésbé látványos.

Gulyás Gergely azt mondta, Szlovákia és Lengyelország is választás előtt áll.

A helyzet nem olyan jó, mint néhány évvel ezelőtt volt, de ha a két országban lezajlik a választás és ha a háborúnak vége lesz, az önmagában is javítani fogja a V4-ek együttműködését

– vélekedett a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Magyarország energiafüggősége kiemelkedően magas Európában

További kérdésre válaszolva közölte: az energiaárak emelkedése mindenre kihat és Magyarország energiafüggősége lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé. A földgázt 85 százalékban ma is Oroszországból kapjuk és a kőolaj terén sem sokkal jobb az arány. Az orosz gáz és kőolaj ára világpiaci szintű, ami az egekben van, ezért az infláció is nagyobb – tette hozzá. A miniszter az infláció okaként említette a forint árfolyamgyengülését, amit elmondása szerint sikerült valamelyest megfordítani.

A Paks II. építésére vonatkozó kérdésre kijelentette: ha jövőre sikerül elkezdeni az építkezést, akkor az atomerőmű reálisan 2032 táján működni tud. Aláhúzta, hogy Magyarország nem fogad el Oroszország elleni, nukleáris energiára vonatkozó uniós szankciót. Nehézség, hogy a beszállítók között lévő amerikai és német cégek továbbra is szeretnének részt venni a paksi bővítésben, de ehhez az adott állam engedélye kell.

Meglátjuk, hogy a Siemens megkapja-e ezt

– jegyezte meg. Gulyás Gergely egy másik kérdésre reagálva azt is közölte, hogy a Siemens nem nélkülözhetetlen, három-négy nyugat-európai cég is át tudja venni a szerepét.

Szükségesek az uniós pénzek a pedagógusbér-emeléshez

Az oktatást érintő kérdésre úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. Hozzátette: a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy 

Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet – mondta a miniszter, és kijelentette: „A pedagógus-szakszervezetek által támogatott politikai erők mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.”

A miniszter kitért arra is, hogy ha rendelkezésre állnak uniós források, jó esély van arra, hogy 2024-től a Modern Városok Programban folytatódjanak a leállított fejlesztések, és újabbak is indulhatnak.

Kérdésre válaszolva közölte: ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nem csak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út. Gulyás Gergely azt mondta, jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények változtatásáról.

(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Kiss Gábor / MTI)