2024. június 18. 18:00
Törökország
Georgia
BVB Stadion Dortmund I. forduló
2024. június 18. 21:00
Portugália
Csehország

Ferenc pápát feljelentették „Isten rottweilerénél”

GettyImages-162500036
2023.02.11. 08:56
Nyolc évig ült Szent Péter trónusán. Igazi tudós pápa volt, akinek előadásaira mindig zsúfolásig megteltek az előadótermek. Elszántan kiállt konzervatív elvei mellett, de volt ereje bocsánatot kérni a muszlimoktól és a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. Azt is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen. Ma tíz éve, hogy 2013. február 11-én bejelentette lemondását XVI. Benedek pápa.

Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Innben, a Passaui Egyházmegye területén. Édesapja, aki régi bajor földműves családból származott, csendőrtiszt volt, édesanyja pedig a házasságkötése előtt szállodai szakácsként dolgozott.

A traunsteini szeminarista

Gyermekkorát az osztrák határ közelében fekvő Traunsteinben töltötte. Később sokan bírálták, hogy belépett a Hitlerjugendbe. Nos, nem önszántából tette. Bár a traunsteini szeminaristáknak nem tiltották meg a tagságot, 1939-ig egy hallgatójuk sem lépett be a náci ifjúsági szervezetbe. Később kitalálták, hogy akik nem csatlakoznak önként, megfosztják a tandíjkedvezményüktől.

Bár családja nehezen élt, Joseph mégsem csatlakozott a szervezethez.

Miután azonban minden tizennégy éven felüli német fiúnak kötelezővé tették a tagságot, nem maradt további kibúvó, igaz, a gyűléseken való részvételt ekkor is megtagadta. A nácik egyébként a HJ-felvonulásokat és -gyakorlatokat szándékosan az ima- és a miseidőkre tették.

1943-ban besorozták a Wehrmachtba. Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben fogságba esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus szemináriumba.

Az igazság munkatársai

1946-tól filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyetemen és a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán. 1951. június 29-én szentelték pappá. Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított.

1962 és 1965 között a II. Vatikáni Zsinat teológiai szakértőjeként tevékenykedett. VI. Pál pápa 1977-ben münchen-freisingi érsekké, majd bíborossá nevezte ki. 1981-ben II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett.

Amikor elődje, II. János Pál pápa 2005-ben elhunyt, a bennfentesek egyértelműen a 78 éves érseket jósolták utódjának. Ő viszont már akkor kijelentette: szeretne visszavonulni a kis bajor faluban, Pentlingben lévő házába, hogy könyveket írhasson. 

Állítólag a pápaválasztáson azért imádkozott Istenhez, hogy ne ő kapja a legtöbb szavazatot.

Imái azonban nem találtak meghallgatásra, mert a bíborosi konklávé 2005. április 19-én Joseph Ratzingert választotta meg pápának, aki XVI. Benedek néven kezdte meg szolgálatát. Pápai jelmondata a Cooperatores veritatis (Az igazság munkatársai) lett.

Pontifikátusa során három enciklikája jelent meg:

  • a Deus Caritas est (2005), amely a szeretet keresztény fogalmáról és az egyházi szeretetszolgálat szerepéről elmélkedik;
  • a Spe salvi (2007), amely reményről szól; valamint
  • a Caritas in veritate (2009), amely a társadalmat érintő legalapvetőbb szociális kérdéseket vizsgálja az igazságban való szeretet fényében.

Emellett ötven apostoli konstitúciója, négy apostoli buzdítása és számos egyéb írása látott napvilágot, köztük a Názáreti Jézusról szóló trilógia. Nem hivatali tekintélye, hanem személyes karizmája miatt teltek meg zsúfolásig az előadótermek, de könyvei is nagy példányszámban érdekelték az embereket. Magyar nyelven negyven munkája jelent meg.

„Isten rottweilere”

Konzervatív szigora miatt ellenlábasai az „Isten rottweilere” gúnynevet aggatták rá, mert mindig elszántan támogatta a kötelező papi cölibátust, ellenezte a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát.

Pápaságának nyolc éve alatt többször bocsánatot is kellett kérnie. 

Amikor 2006. szeptember 12-i regensburgi beszédében egy középkori uralkodót, II. Manuél bizánci császárt idézve azt mondta, hogy Mohamed próféta csak gonosz és embertelen dolgokat hozott a világnak, utána többször is elnézést kért a muszlimoktól. Aztán 2008. július 19-én Ausztráliában bocsánatot kért azoktól, akiket gyerekkorukban szexuálisan zaklattak a papok. 2010. június 11-én pedig a Vatikánban pontifikált misén kért bocsánatot a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. Akkor azt is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen.

A papi pedofíliáról

2013. február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette lemondását a pápai hivatalról. XVI. Benedek a harmadik egyházfő, aki önként mondott le. V. Celesztin néhány hónappal a megválasztását követően, 1294. december 13-án, míg XII. Gergely kilenc évnyi pontifikátus után, 1415. július 4-én mondott le az egyházfői trónról.

Lemondása után sem szakadt el teljesen a közélettől. 2019 áprilisában hosszú írást közölt a Klerusblatt német katolikus folyóiratban, amely az egyházban jelen lévő visszaélési botrányok eredetét, és azok lehetséges megoldását elemezte. Ebben a cikkében végső soron az iskolai szexuális oktatás hatvanas évekbeli bevezetését és a pornófilmek elterjedését nevezte meg a papi pedofília egyik kiváltó okának.

Egészen elterjedtek a szex- és pornófilmek, s még vasútállomások mellett működő mozikban is láthatók voltak. Emlékszem, egy nap Regensburg belvárosába vezetett az utam, s az egyik nagy mozi előtt hatalmas tömeget láttam; ekkora sorban állást csak a háború idején lehetett látni, amikor valamilyen különleges juttatásra nyílt kilátás. Arra is jól emlékszem, hogy 1970-ben nagypénteken a városba érkezve minden hirdetőoszlopon olyan nagy méretű reklámplakát került elém, amelyen két teljesen ruhátlan ember fonódott szoros ölelésbe

– fogalmazott a korábbi egyházfő, aki 95 éves korában, 2022. december 31-én hunyt el a Vatikánban.

Rövidre zárta a vitát

Ferenc pápa, aki február elején a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Dél-Szudánban tett apostoli látogatást, visszaútján a repülőn válaszolt újságírók kérdéseire. Egy felvetésre reagálva a szentatya elmondta, hogy Benedek pápával mindenről tudott beszélni, véleményt cserélni, és a nyugalmazott pápa mindig mellette állt, támogatta, és ha bármilyen nehézsége volt, elmondta neki. Példaként hozta fel a melegek élettársi kapcsolatának kérdését. Mint kiemelte, ebben az esetben kizárt a házasság szentsége, de lehetőségként szólt a vagyonközösség szabályozásáról. Emiatt egy „önmagát nagy teológusnak” tartó személy feljelentette Benedeknél, de az emeritus pápa, más teológusok tanácsát is kikérve, rövidre zárta a vitát.

Egyes történetek, amelyeket arról mesélnek, hogy Benedek kesergett ezen vagy azon a dolgon, amit az új pápa csinált, nem mások, mint »mese habbal«. Sőt konzultáltam Benedekkel néhány döntés meghozataláról, és ő egyetértett

– cáfolta a híreszteléseket a szentatya.

Ferenc pápa egyébként korábban jelezte, hogy lemondana, ha egészségügyi okokból képtelenné válna irányítani az 1,3 milliárd hívővel rendelkező római katolikus egyházat. Utalt arra, hogy XII. Piusz pápa (1939–1958) és VI. Pál pápa (1963–1978) hasonló lemondólevelet írt alá, de mindkét egyházfő hivatalában halt meg.

(Borítókép: XVI. Benedek pápa a magánlakása ablakából átadja utolsó Angelus-áldását a Szent Péter téren összegyűlt zarándokok ezreinek 2013. február 24-én a Vatikánban. Fotó: Franco Origlia / Getty Images)