Amilyen mini, legalább olyan érdekes az ország legmagasabban lévő bírósága

Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa. Központja mintegy négyszáz méterrel van a tengerszint felett. A Veszprém vármegyei települést a Bakony fővárosának is nevezik. A járási székhely több nevezetességgel büszkélkedhet: például messze földön híres az egyik legszebb hazai barokk épület, a ciszterci apátsági templom vagy a húszhektáros, angolkertstílusban létesült arborétum. Azt talán kevesebben tudják, hogy itt található az ország legkisebb bírósága is, a Zirci Járásbíróság.

Szükség van-e minibíróságokra?

A Zirci Járásbíróságon állandó jelleggel csak egy bíró tevékenykedik, akinek a munkáját négy igazságügyi alkalmazott segíti. Keszthelyi Kristóf elnök polgári ügyekben ítélkezik, míg a büntetőügyek intézését kirendeléssel oldják meg: Litkei-Szabó Anita büntetőbírót Veszprémből rendelték ki Zircre, hogy ítélkezzen az elsőfokú büntetőperekben.

A bíróság illetékességi területén tizenöt bakonyi település fekszik: Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva, Szápár és Zirc. Ez a kis bíróság ugyanazokat a szolgáltatásokat biztosítja az illetékességi területén élőknek, mint a nála jóval nagyobb helyi bíróságok, ideértve az ítélkezési és igazságszolgáltatási tevékenységet, a nem peres ügyek intézését, az ügyfélsegítő szolgáltatásokat és az elektronikus elérhetőségeket.

Időről időre mégis sokan megkérdőjelezik, szükség van-e minibíróságokra. A legfajsúlyosabb érvet a kisebb bíróságok mellett Keszthelyi Kristóf hozta fel:

Minél közelebb van az elítélés az elkövetés színhelyéhez, annál erősebb lehet az ítélet társadalmi igazságtartalma, és hangsúlyosabb annak üzenete.

Nem szólva arról, hogy mekkora előny a zircieknek és a környék településein élőknek, hogy lakóhelyükhöz közel fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal az ország amúgy legmagasabban fekvő bíróságához.

Naponta egy új akta

Magyarországon a legtöbb üggyel a járásbíróságok foglalkoznak. Az évente mintegy 1,2 millió újonnan induló ügyből 700 ezer a járásbíróságokra érkezik. Ebből az irdatlan ügymennyiségből alig 0,05 százalék jut a Zirci Járásbíróságra. Laczkó Henriett, a Veszprémi Törvényszék sajtószóvivője arról tájékoztatta az Indexet, hogy 2022-ben a zirci bíróságra 333 ügy érkezett, és 334-et fejeztek be, míg az év végén 84 ügy maradt folyamatban. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan egy új aktát nyitnak a helyi bíróság Deák Ferenc utcai épületében. A sok kicsi persze sokra megy, hiszen 

Több érdekes büntetőügyet is tárgyaltak az elmúlt években Zircen. Ilyen volt például, amikor az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondták ki egyedi azonosítójellel visszaélés bűntettében, vagy tavaly októberben, amikor gyorsított eljárásban két és fél év börtönbüntetést szabtak ki egy tetten ért, ukrán állampolgárságú embercsempésszel szemben.

Az egyik legfrissebb büntetőügyben jövő héten tartanak előkészítő ülést. A rablással vádolt terhelt múlt év szeptemberében a zirci Rákóczi téren egy ittas férfival akarta meghívatni magát egy italra, ám az nem állt kötélnek. Erre a vádlott indulatossá vált, és a jobb öklét a bal tenyerébe ütögetve felszólította a sértettet, hogy vegyen neki alkoholt. Az újabb elutasítás után többször megütötte, majd mellkason is rúgta áldozatát, aki megszédült, és a földre esett. A vádlott benyúlt a férfi ingzsebébe, ahonnan kihúzta mobiltelefonját, valamint buszbérlettokját, és magához vett harmincezer forintot. Ha a vádlott elismeri bűnösségét, akkor már az előkészítő ülésen ítélet születhet.

Szembeszállás a párttitkárral

Amilyen kicsi a bíróság, annál gazdagabb a történelme. A Zirci Királyi Járásbíróság több mint 150 éve, 1872. január 1-jén kezdte meg működését. Az akkori bíróság illetékességi területe 27 községre és az azokhoz tartozó pusztákra terjedt ki. Miután 1883-ban telekkönyvi hatáskört is kapott, a legtöbb polgár ennek folytán került kapcsolatba a bírósággal, amelynek története első évszázadában mindössze egy bírója volt, aki hivatala elfoglalása előtt is a településen élt.

A történelem cseppet sem kímélte a bíróságot. A második világháború idején a német katonai parancsnokság szállásnak használta a házat, a szovjet csapatok bevonulása után pedig kétszer is költöznie kellett a bíróságnak. 

A kommunisták hatalomra jutásával a bírói függetlenség került célkeresztbe. A regnáló elnököt a bíróságról hurcolták el internálótáborba, majd az utódját is leváltották, mert nem volt hajlandó a helyi párttitkár által kért ítélet meghozatalára. Több dolgozót kényszernyugdíjaztak, amiért magatartásuk nem felelt meg a „népi demokrácia követelményeinek”. Az ötvenes években a bíróság kijelölt bírája járt el uzsora-egyesbíróként többek között a beszolgáltatási kötelezettség megszegőivel szemben. Aztán a járás megszüntetése miatt 1970-ben a Zirci Járásbíróság is bezárta kapuját. Az itt élőknek Veszprémbe kellett bíróságra járniuk – egészen 1993. november 30-ig, amikor is Zirci Városi Bíróság néven újraindult a törvénykezés a településen.

A Zirci Járásbíróság szövevényes históriájáról Bíróságtörténeti emlékek a Bakony bíróságán címmel tavaly júliusban nyitottak kiállítást.

(Borítókép: A megújult bírósági épület Zircen. Fotó: Veszprémi Törvényszék)