2024. június 19. 15:00
Horvátország
Albánia
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 19. 18:00
Németország
Magyarország
StuttgartArena II. forduló
2024. június 19. 21:00
Skócia
Svájc

Orbán Viktor: Fontos, hogy a kormány megvesse a sarkát és észnél legyen

2023-03-09T110419Z 333830699 RC2AQZ986MMY RTRMADP 3 HUNGARY-ECON
2023.03.09. 09:31 Módosítva: 2023.03.09. 12:40
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évadnyitóján hangsúlyozta, a választás évében, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiányok nőni szoktak, az államadóssággal együtt, Magyarországon a választás évében mindkettő csökkent. A miniszterelnök bejelentette, hogy gázerőműveket építenek, emellett az akkumulátorgyárakról, a jegybankról és a vendégmunkásokról is beszélt.

Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évadnyitóján.

Beszédét azzal kezdte, nem tudja, ki hogy van vele, de meghallgatva Nagy Mártont és Varga Mihályt, megnyugodott. A miniszterelnök gratulált a kamarának, hogy túlélték a választást, ő is szívesen fogadja a gratulációkat:

Jobb ez így, együtt.

A kormányfő hangsúlyozta, a választás évében, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiányok nőni szoktak, az államadóssággal együtt, Magyarországon a választás évében mindkettő csökkent, „balgaság, butaság, politikai rosszindulat” azt állítani, hogy 2022-t a kormány választási szempontoknak rendelte volna alá. A miniszterelnök személyesen is büszke erre a tényre, mert nemcsak 2022-ben történt ez így, hanem 2018-ban és 2014-ben is, amiért elismerés illeti a pénzügyminisztert.

Orbán Viktor: Nem szoktak menet közben kormányt alakítani

Orbán Viktor kifejtette, hogy a kormány fókusza a gazdaságon van: a kabinet tagja a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, valamint idesorolta a felsőoktatási és innovációs minisztert, az energiaügyi tárcát, ahogy Navracsics Tibort és Lázár Jánost is.

Nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, Orbán Viktor a „nix ugri bugri” álláspontját képviseli, mert a nagy változások általában több zavart okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Most mégis az történt, hogy hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez.

Erre azért volt szükség, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, ez az ország finanszírozhatóságának kulcskérdésévé vált, nem lehetett az energiaügyet egy nagy minisztérium államtitkári felelősségi körében hagyni, szükség volt önálló tárcára.

A kormány nem lett szocialista, végképp nem lett kommunista

„Jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában, hogy Lantos miniszter úr kézben tartja ezt a tárcát, és rendkívül aktív” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azzal folytatta, hogy piaci finanszírozás nélkül nem érik el a kitűzött célokat.

Mindenkit megnyugtatott, hogy a kormány időközben nem lett szocialista, végképp nem lett kommunista. A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántulajdon iránti elkötelezettségén, a szocializmus korábban is bukáshoz vezetett. Piaci finanszírozás viszont akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető kamat mellett lehet hitelhez jutni, ami most nem áll rendelkezésre, „csak addig avatkozunk be, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, de ez nem a filozófiánk koherens része. Ez válságkezelés, nem irányváltás.”

„Ami abszurdnak hangzott egy éve, már nem az”

Orbán Viktor nem akart geopolitikai előadást tartani, de megjegyezte,

láthatjuk, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik.

A kormányfő ennek a gondolatnak a hátteréről elmondta, leegyszerűsítve az az együttműködés hozta a gazdasági sikert, hogy Oroszországból jött az olcsó energia és nyersanyag, Európában pedig jelen van a fejlett technológia. Most viszont az történik, hogy leválasztották az európai gazdaságot az orosz gazdaságról, de továbbra is kell nyersanyag és energia, az egyik függést másik függés váltja fel. Az is látható, hogy ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, már nem az, Ukrajna valóban uniós tagjelölt, a háború után pedig már természetesnek veszik a NATO-tagságukat is.

Orbán Viktor szerint ez az „átszerkesztés” azt jelenti, hogy olyan közép-európai központ emelkedik fel, amelyet korábban nem láttak a térképen:

Lengyelország és Ukrajna egy térséget alkot, ez 60-70 millió ember, ez így már nagyobb, mint Franciaország.

Orbán Viktor szerint Németország számára olyan gazdasági megpróbáltatást jelent, ha Kínáról is levágják, hogy ennek a térségnek a hatalmas gazdasági potenciálja megközelíti Németországét. „Az csak a magyar fülnek hangzik viccnek, amikor azt mondták az angolok, hogy a lengyelek megelőzik Angliát, a valóságban ez látható.” Ez párosul biztonságpolitikai koncepcióval is, ez új biztonságpolitikai zóna lesz, összességében „több dimenzióban Európa hatalmi átszerkesztése zajlik”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nyugati világ minden évben csak az ukrán állam életképességének fenntartása érdekében 50-55 milliárd eurót ad, „ebben az évben ezt megtettük, de mi lesz jövőre? Honnan lesz pénz rá?” Orbán Viktor szerint még az is előfordulhat, „ha nem vagyunk észnél”, hogy az Európai Unióból kohéziós pénzként járó támogatások Ukrajnában landoljanak.

Oda kell figyelni az arányokra a vendégmunkásoknál

Orbán Viktor a munkaerőpiacról elmondta, fontos, hogy a kormány megvesse a sarkát és észnél legyen.

„Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Ez rengeteg kérdést vet fel, nagyon határozottnak kell lenni. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont. Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt nyugati országokat, láthatják, milyen dilemmákkal kell szembenézni” – mutatott rá a miniszterelnök.

Ezért először a belső tartalékok mozgósítására helyezik a hangsúlyt, de ez nem a közmunkában van, ott olyan típusú képzettség és tudás, amelyet piaci körülmények között a gazdaság használhatna, valószínűleg nincs.

A kormány Kelet-Magyarországra összpontosít, a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszög van megcélozva, oda irányítják a beruházásokat,

„Debrecen mindjárt betelik”, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolcot még meglátják, „felkészül Békés megye”. Orbán Viktor lát tartalékokat regionális összefüggésben, ha nemcsak magyarországi, hanem magyar gazdaságban is gondolkodnak, az Ukrajnából vagy Szerbiából érkező magyar munkavállalókat nem is szokta a vendégmunkások közé számolni.

A vendégmunkásokról leszögezte, „az arányok nagyon fontosak, nem tudjuk megengedni, hogy azért, mert bizonyos populációkból behozott vendégmunkások egyes munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, nem tudjuk megengedni. Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi.”

Orbán Viktor szerint el kell kerülni a nyugat-európai csapdát, ehhez nehéz és összehangolt cselekvésre lesz szükség, ott a helyiek bizonyos típusú munkákat nem végeznek el.

Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely képes arra, hogy minden munkát, amit ebben a hazában el kell végezni, a magyarok elvégezzék. Ha kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni. Ha ezt mind kimerítettük, akkor beszélhetünk a vendégmunkásokról. Határozott ideig maradhatnak, szükség esetén megszakítható jogviszonyban, mert egyébként elveszítjük a biztonságunkat

– jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor világossá tette, hogy az adószintet alacsonyan tartják. Nagyon fontos tanulsága a baloldali kormányzatoknak, ahelyett hogy az adóbeszedés hatékonyságára fordítanának energiákat, újabb adókat vetnek ki, ez a teljesítményt adó rétegeknek nagyobb teher, „igaz a Csányi-féle tétel, nem új adókat kell kivetni, hanem a már meglévőket kell beszedni”.

A miniszterelnök a globális minimumadóról elmondta, a „kormány hosszú verekedés után a fekete páncélos lovagnál valamivel jobb döntetlent tudott elérni”. Van egy papírjuk arról, hogy amikor Magyarország megállapítja az ebből fakadó kulcsokat, a helyi iparűzési adót be lehet számolni, ez szinte kivétel nélkül megvédi a magyar cégeket, nekik a globális minimumadó nem jelent többletterhet, ez mind a külföldiek nyakán lesz.

Orbán Viktor az Erasmus+ és a Horizont programok ügyéről megjegyezte, az Európai Unió nem a kormánytól, hanem a magyar egyetemektől veszi el a versenyelőnyt ezzel, „a döntés motívuma nem a magyar kormánnyal szembeni döntés, hanem a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés, amibe nem szabad beletörődni”. Ezért ha nem tudnának megállapodni az EU-val – bár Orbán Viktor azt hiszi, meg tudnak –, Erasmus-program akkor is lesz a kormány finanszírozásában.

Gázerőműveket építenek

Orbán Viktor két nehézséget nevezett meg, az egyik, hogy az energia ára megnőtt. Nem lát olyan gazdasági stratégiát, legfeljebb alternatív gondolkodóktól, amelyben ipar nélkül is lehet gazdaságot fejleszteni, a gazdaság az adottságokból indul ki, nekünk pedig ipari képességeink vannak, kiemelkedő képességű szakmunkásaink, mérnökeink, informatikusaink, vállalatvezetőink vannak. Lehet kitalálni másfajta magyar gazdaságot, de a gazdaság emberi képességekből áll, „azt tudjuk csinálni, amihez értünk”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni, importálni lehet, ami bizonytalan, és termelni kell, „csináljuk az alternatívokat, a napot, talán valamennyi szél is lesz”, emellett pedig marad a gáz.

Orbán Viktor bejelentette:

Gázerőműveket építünk azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már.

Az EU ezt nem tiltja, „a gáz most nem minősül ellenségnek”. Azt a képességet szeretnék kihasználni, hogy aránylag gyorsan tudnak gázerőműveket építeni. Azt, hogy az állam vagy a magántőke építi majd ezeket, eldöntik, 2-3 nagy teljesítményű erőmű kell, amivel el tudják látni az ország keleti felében zajló fejlesztéseket.

Ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák, ha nem ad rá, akkor más ad, erre a célra „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”. Orbán Viktor szerint az egyik legnagyobb eseménye a következő másfél két évnek az lesz, hogy létrehozzák azokat az energiatermelő kapacitásokat, amelyek megalapozzák az iparpolitikát.

A második probléma a megnövekedő államadósság kamatterhe, ezt kell finanszírozni. Közvetlen veszély egyelőre nincs ebből a problémából, Orbán Viktor ismertette, hogy a lejáratok kis arányban vannak jelen a 23-as, 24-es évben, olyan hiteleket vettek fel, amelyek később jelentenek jelentősebb törlesztési terhet, amikor reményeik szerint a kamatok már normalizálódnak.

Milyen a viszony Matolcsy Györggyel?

Orbán Viktor végül a gazdaságpolitikai vitákról beszélt, „az elmúlt 5-7 évben azt tapasztalhatták, hogy önök igazi gazdaságpolitikai vitákban alig vesznek részt. Olyan gazdaságpolitikai vita, ami annak irányáról szólt volna, nem volt.”

Most van vita, például a jegybank és a kormány között is, de Orbán Viktor szerint ez nem abnormális, csak ahhoz képest más, ami az elmúlt években volt. Negyedik éve nem normális gazdasági környezetben vagyunk, ilyenkor mindig előjönnek a viták, „szokatlan, de nem kell felcsattanni”, a miniszterelnök a jegybankelnököt színes egyéniségnek nevezte, „nem lehet mondani, hogy unalmas előadó lenne”.

A jegybank a helyzetet másképp kívánja kezelni, mint a kormány. Orbán Viktor szerint az a helyzet, hogy az infláció a nemzetközi energiaárak megnövekedése és az arra adott szankciós politika következménye, nem biztos, hogy ilyen mennyiségben és ilyen ütemben kell szűkíteni a rendelkezésre álló pénzmennyiséget, erről beszélnek egymással, azt nem állítja, hogy dűlőre is jutottak volna, de zajlik az összehangolása a monetáris és fiskális politikáknak.

Ha szétfelé futnak a lovak, akkor előbb-utóbb a kocsi az árokban köt ki, ezért kötelezettség összehangolni ezeket

– figyelmeztetett Orbán Viktor, de hozzátette: meglesz az összehangolás, mert ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz, ennek az első jeleit a februári számokban látja is, és a következő hónapokban csökken az infláció, akkor könnyebb lesz összehangolni az inflációkezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzati eszközökkel.

Miért épülnek akkumulátorgyárak?

Orbán Viktor az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban leszögezte: minden magyar állampolgárnak joga van az élhető környezethez. Világossá tette, a legszigorúbb előírásokat kell alkalmazni a beruházásoknál, szigorúbbakat, mint Németországban. Ez versenyképesség szempontjából hátrány, a biztonság szempontjából viszont előny, ezt érdemes megfizetni.

Hogyan gondolkodjunk a járműiparról? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. A válasza: ezen a területen technológiaváltás történik, az EU hozott egy döntés, ami azt mondja, hogy 2035 után nem lehet gyártani hagyományos meghajtású gépjárművet. A kihívás az, ha bekövetkezik ez a váltás, és nem tudjuk előállítani a meghajtáshoz szükséges döntő járműelemeket Magyarországon, akkor máshol gyártják le őket, és a hagyományos autógyáraink lassan bezárnak, „el kell gondolkodni, hogy néz ki Győr az Audi nélkül vagy Kecskemét a Mercedes nélkül”.

Aki ezt az álláspontot képviseli, nem tudja, mit beszél, mert még nem képzelte el Magyarországot ezek nélkül.

Orbán Viktor hangsúlyozta, mindenképpen meg kell tartani a járműipart Magyarországon, akkor is, ha átáll fosszilisről elektromosra, az új technológiát és gyártási sorokat itt kell létrehozni, hogy itt maradjanak a gyárak. A döntések megszülettek, a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik most.

Ez nem a vas és acél országa, ezek valódi nyugati gyárak, amelyek itt jönnek létre, Magyarországon. Történelmi léptékű iparfejlesztési eredmények, amelyek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiba

– tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök végül arról beszélt, hogy 2022-ben a magyar autóipar először ütötte át a tízezer milliárdos plafont termelési értékben. Az elektronikai szektor először került tízezer milliárd forint fölé. Az élelmiszeripar tavaly jutott először hatezer milliárd fölé. A fémipar először érte el a négyezer milliárdos értéket, a gyógyszeripar pedig az ezermilliárdos csúcsot állította be. „A fundamentumok erősek, van vállalkozói kedv, van szufla a gazdaságban”, Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy

30 milliárd forinttal megemelik az Eximbank tőkéjét.

Az első és legfontosabb dolog, hogy a legkisebb támogatásintenzitással szerezzék meg a beruházásokat, „az csak a baloldaliak fejében van úgy, hogy a tőke az utcán hever, a tőke oszt, szoroz, számol, és versenyezteti az országokat és telephelyeket, hogy hova menjen”.

A nyugatiak visszaszállnak a versenybe, az uniós szabályok a kevésbé fejlett országoknak megengedték, hogy a beruházások megszerzése érdekében támogatást adjanak a beruházóknak, ebből a legfejlettebbek ki voltak zárva vagy kisebb mértékben vehettek részt, de ezen most változtatnak, „nagyon meg kell becsülni azokat a beruházásokat, amiket sikerül idehozni”. Orbán Viktor megjegyezte: a támogatásintenzitás itt volt a legalacsonyabb a versenytársak közül.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a tavalyi 142 milliárd eurós kivitel 19 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi volt. Ezzel mi vagyunk a világ 15. legnyitottabb gazdasága, ennek minden kockázatával és lehetőségével, „ha Magyarország nem lenne egy nyitott gazdaság, akkor az az életszínvonal, ami ma van, megközelíthetetlen lenne. Tízmillió emberre belső piacra építő gazdaság nem tud olyan életszínvonalat előállítani, amilyenben ma a magyarok élnek. Ezt az életszínvonalat ha meg akarjuk tartani vagy növelni, nyitottnak kell lennünk.”

Orbán Viktor összefoglalva elmondta, a háborúból kimaradunk, „préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból”, a szankciókat továbbra is sikeresen megvétózzák, ha sértik a magyar érdekeket, az orosz energiaellátást fenntartják, képesek lesznek finanszírozni a rezsicsökkentést, megvédik a munkahelyeket, sőt növelik a számukat, a kkv-kat tudják támogatni, a beruházások ösztönzését elvégzik, az ahhoz szükséges kapacitásokat kiépítik, az exportorientált növekedést mint stratégiát fenntartják, és közben letörik az inflációt, „nem kell félnetek, jó lesz”.

Tavaly a magyar gazdaság a kanyarban előzött

Tavaly ugyanezen a rendezvényen arról beszélt a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság kanyarban előzött, és arra is kitért, szerinte milyen csapdák lesnek a következő évtizedben Magyarországra. Hasonló témájú beszédet mondott 2022 őszén is, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének közös projektjének, a KAVOSZ Zrt.-nek az eseményén beszélt a gazdaság helyzetéről.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. március 9-én. Fotó: Szabó Bernadett / Reuters)