Még tovább csúszhat a svéd és finn NATO-tagságról szóló parlamenti szavazás

DSZZS20230228001
2023.03.14. 14:50
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől kapott levélre hivatkozva számolt be arról, hogy a kormánypártok nem akarnak parlamenti ülést tartani a jövő héten.

„Most érkezett a levél Semjéntől. A kormánypártok nem akarnak parlamenti ülést a jövő héten. Tehát megint elmarad a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja. Ez a kormány oroszbarát, EU- és most már NATO-ellenes” – írja Facebook-oldalán Vadai Ágnes.

Posztja után megkerestük a DK képviselőjét, aki lapunknak elárulta: a levél szerint az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések csúszása miatt nem ülésezik jövő héten a parlament. A DK képviselője megjegyezte, „senki nem számított arra, hogy a jövő héten nem lesz ülés”.

A SZAVAZÁS ÍGY LEGHAMARABB A MÁRCIUS 27-I HÉTEN TÖRTÉNHET MEG, DE AZ IS ELKÉPZELHETŐ, HOGY AZ ÁPRILIS 3-I HÉTRE CSÚSZIK.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozását már csak Törökország és Magyarország nem ratifikálta. A kérdés március elsején napirendre került a parlamentben, akkor vitáztak róla a képviselők.

Hende Csaba kormánypárti képviselő vezetésével a közelmúltban négyfős delegáció járt Finnországban és Svédországban a NATO-csatlakozás ügyében. Kocsis Máté frakcióvezető korábban arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ratifikációra buzdította a képviselőket, de vita alakult ki a kérdésről, mert „ezeknek az országoknak a politikusai durván, alaptalanul, közönségesen sértegették Magyarországot”.

Igazságügyi reform és Erasmus-ügy

Az Európai Bizottság és a magyar kormány között több ügyben is folyamatban vannak tárgyalások, az igazságügyi vállalások teljesítésének határideje március vége, ennek tartalmáról itt írtunk bővebben.

Az Erasmus-ügyben Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter legutóbb arról számolt be lapunknak: a bizottsági oldalon van fogadókészség arra, hogy a kuratóriumi tagok ne kétszer négy, hanem kétszer hat évig tölthessék be a szerepüket, ezt a magyar fél a gazdasági, pénzügyi ciklusok hatéves tervezési időszakaival igyekezett alátámasztani. Az viszont elképzelhető, hogy az eredeti magyar ajánlattal szemben a miniszteri, államtitkári szintnél lejjebb kell meghúzni az összeférhetetlenséget.

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. február 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)