Szinte eltűnt a hó Magyarországról

D MTZ20230122015
2023.03.18. 10:20
Szegeden a felére, Budapesten közel negyedére csökkent a lehullott hó átlagos éves mennyisége a múlt század elejéhez viszonyítva. Ez derül ki a Starschema által végzett kutatás eredményéből, amely során a legnagyobb magyar adatelemző és big data cég szakértői 120 esztendő csapadékadatait dolgozták fel.

A hóeséses napok száma és a hó mennyisége is folyamatosan csökkenő trendet mutat Magyarországon, emellett a leesett hó is egyre kevesebb ideig marad meg az utcákon és a földeken.

A havazási szezon nem tolódik a tavasz irányába: továbbra is a téli hónapokban, főként januárban és februárban hullik a legtöbb, a csökkenés azonban novemberben és decemberben sokkal nagyobb volumenű (relatív és abszolút értékben is), mint az időszak végén, vagyis márciusban és áprilisban.

Ezek a legfőbb megállapításai annak az elemzőmunkának, amelyet a HCL Technologies Starschema Kft. (Starschema) adattudósai végeztek el az 1901 és 2022 közötti csapadékinformációkat felhasználva. A kutatásban öt magyar nagyvárosban, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Debrecenben elhelyezett mérőállomások összesített adatait dolgozták fel a szakemberek.

Az elmúlt két évtizedben a vizsgált városokban összesen 40 és 450 milliméter között alakult az évente leesett hó mennyisége, míg korábban gyakran előfordultak 600-800 milliméteres havazások is.

A legkevesebb hó eddig 1989-ben esett, akkor együttvéve 44,2 millimétert regisztráltak az említett mérőállomásokon.

Érdemes kiemelni, hogy a múlt században ez volt az egyetlen eset, amikor csupán két számjegyű értékről beszélhetünk, míg az ezredforduló után hat ilyen alkalom is előfordult:

  • 2002-ben – 86 milliméter;
  • 2014-ben – 64 milliméter;
  • 2015-ben – 96 milliméter;
  • 2019-ben – 94 milliméter;
  • 2020-ban – 59 milliméter és
  • legutóbb, 2022-ben – 91 milliméter.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása alapján 2023 januárjában összesen 32 milliméter hó esett.

Az elmúlt 120 év csapadékadataiban az utolsó nagy kiugrást az emlékezetes 1987. januári havazás produkálta.

Ekkor az öt nagyváros összesített értékei alapján január 9. és 15. között több hullámban közel 230 milliméter hó esett, amely a nagy hideg következtében tartósan meg is maradt. 

Az akkor leesett csapadék nagy mennyiségét jól érzékelteti, hogy 2021-ben az öt mérőállomáson összesen 243 mm havat regisztráltak, míg 2022 egészében kevesebb hó esett, mint 1987. január 10-én és 11-én együttvéve.

A városokat vizsgálva egyértelműen Budapesten tapasztalható a legnagyobb visszaesés. A fővárosban 2010 és 2020 között összességében csak 23 százaléka esett le az 1900–1910-es években mért hómennyiségnek.

Ami a rekordokat illeti, a legtöbb hó egy nap alatt 1912. április 2-án esett.

Ekkor az öt nagyvárosban összesen 113,9 millimétert regisztráltak. Az egy helyszínen leesett legtöbb hó napi rekordját Pécs tartja: 1936. október 29-én 55,9 millimétert mértek ott. Figyelemre méltó, hogy előbbi esetben egy tavaszi, utóbbi esetben pedig egy őszi napról van szó.

A legtöbb hó egy hónap alatt 1969 decemberében esett: akkor 366,3 millimétert mutatott az öt nagyváros összesített adatsora.

Ha az éveket vizsgáljuk, szintén 1969 viszi el a pálmát a maga 781,9 milliméteres együttes értékével.

Az éven belül legkésőbb regisztrált hóesés 1952. május 20-án, míg a legkorábbi 1906. szeptember 25-én fordult elő Magyarországon.

(Borítókép: Személyvonat közlekedik a behavazott Bakonyban, Eplény és Veszprém között 2023. január 22-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.