2024. június 15. 15:00
Magyarország 1
Svájc 3
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00 ÉLŐ
Spanyolország 3
Horvátország 0
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Meghalt Galavics Géza művészettörténész

Névtelen-1
2023.03.22. 15:46

Életének 83. évében, kedden meghalt Galavics Géza művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – közölte az MTA szerdán az MTI-vel.

Galavics Géza 1940-ben született Győrben. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte, pályaválasztására nagy hatással volt az ott megismert Csatkai Endre. Az érettségi után 1958 és 1963 között történelem és művészettörténet szakon tanult a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Diplomájának megszerzése után 1963 és 1971 között a Magyar Nemzeti Múzeumban a Magyar Történelmi Képcsarnok, majd közel negyven éven át az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja, utóbb Kutatóintézete munkatársa volt.

Munkásságának fő területe a magyarországi késő reneszánsz és barokk művészet volt a klasszicizmus térhódításáig, mindig kitekintéssel Közép-Európára.

Életpályáját végigkísérték az ikonográfiai elemzések. 1986-ban jelent meg akadémiai doktori disszertációként elfogadott, Kössünk kardot az pogány ellen – Török háborúk és képzőművészet című monográfiája, a korszak történeti ikonográfiájának máig példamutató alapműve – emelik ki a közleményben.

Mint felidézik, fontos kiállítások fűződnek Galavics Géza nevéhez. A magyarországi művészettörténetről szóló könyvsorozat előkészületének volt emlékezetes állomása a Művészet Magyarországon 1780–1830 című kiállítás (Magyar Nemzeti Galéria, 1980), de a közép-európai országok A barokk éve című kiállítássorozatának budapesti tárlatát is ő rendezte Barokk művészet Közép-Európában – Utak és találkozások címmel (Budapesti Történeti Múzeum, 1993).

Tudományos tanácsadója volt a Történelem-kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon (Magyar Nemzeti Galéria, 2000) vagy az Ige-idők: A reformáció 500 éve (Magyar Nemzeti Múzeum, 2017) című kiállításnak is.

Az 1990-es évektől új kutatási területet keresve kezdett bele az újkori történeti kertek vizsgálatába. Az angolkert mint utópia címmel 2001-ben előadott akadémiai székfoglalójában új megvilágításba helyezte a magyarországi kastélykerteket.

2022-ben tartott Képtörténet és társadalomtörténet – Kora újkori nézőpontváltozások az európai és magyarországi cigány ábrázolásokon című előadása pedig megmutatta, hogy az egész pályáját meghatározó érdeklődési területeit élete vége felé is alkotó módon tudta összekapcsolni a művészettörténet és a történetírás újabb irányzataival, de a zenetörténettel is.

Galavics Gézát 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2019-ben rendes tagjává választották. 1991 és 1999, majd 2002 és 2008 között az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottságának elnöke, 2020-tól pedig a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tiszteletbeli tagja volt.

Munkáját a társulat Pasteiner- és Ipolyi-éremmel is elismerte. Az Akadémia idegen nyelvű művészettörténeti folyóiratának, az Acta Historiae Artiumnak 1994/95-től, magyar nyelvű folyóiratának, a Művészettörténeti Értesítőnek pedig 1988-tól mindvégig szerkesztőbizottsági tagja volt. 1995-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Művészettörténeti Bizottság által évente kiadott, a legkiválóbb művészettörténeti publikációk elismerésére szolgáló díj, az Opus mirabile – hangsúlyozzák a közleményben.

Galavics Géza 2010-ben vonult nyugdíjba, de nyugalmazott kutatóprofesszorként haláláig részt vett a Művészettörténeti Intézet munkájában.

(Borítókép: Galavics Géza. Fotó: Wikipédia)