2024. június 20. 15:00
Szlovénia
Szerbia
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Igazi sasfészekbe nyúltunk, Carlo kiszimatolja a mérget

DSC4287
2023.03.26. 08:10
Magyarországon fészkel az európai parlagi sasok kétharmada, ezek fokozottan védett állatok, eszmei értékük egymillió forint, ám sok esetben még így is mérgezés áldozatai lesznek. A Jászberényi Sasközpontban jártunk, ahol a tetemkereső kutyák életébe nyerhettünk bepillantást.

Carlót szinte szétfeszíti az energia. Minden porcikájában reszket, amikor meglátja Gábort. Nyílik az ajtó, Carlo kirobban, de azért megvárja, amíg beöltöztetik és üdvözlik páran olyanok is, akikkel korábban nem találkozott.

Leugrik a platóról, szalad néhány métert, majd megtorpan. Nem mozdul, ezzel jelzi, talált valamit, amiért neki jutalom jár. Carlo boldogan fut a labdája után, visszaadja Gábornak. Pár pillanatig vár, majd visszarohan oda, ahol az előbb találta a lapockacsontot. Előrehajol, rábök az orrával és ránéz Gáborra: Látod? Itt van, amit meg kellett keresnem, hol a labdám? Gábor elmosolyodik és megint eldobja a játékot. Carlo iszonyatos tempóban utána.

A Jászságban vagyunk, a parlagi sasok birodalmában, ahol Carlo feladata az, hogy élettelen madarakat, vadakat találjon. A malinois-t erre és méregkeresésre képezték. Szükség van a munkájára, mert évente sok vadállat – köztük fokozottan védett parlagi sasok és más ragadozómadarak – esik áldozatul a kihelyezett mérgezett csaliknak.

Napjainkban több veszélyeztetett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik 

– mondta még indulás előtt a Jászberényi Sasközpontban Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozók programvezetője.

A WWF Magyarország részvételével zajló LIFE SWiPE projekt célja, hogy segítséget nyújtson a veszélyeztetett és védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.

Az örök dilemma

A ragadozómadarakat és a nagyragadozókat Magyarországon sokáig tűzzel-vassal irtották és kizárólag kártevőként tekintettek rájuk. Mára a helyzet sokat változott és állományaik egy része növekvő tendenciát mutat.

Ettől függetlenül vannak olyan ragadozók, amelyeknek a megjelenése riadalmat vált ki az emberek körében. Makacsul megmarad néhányaknál a tévhit, hogy ha valahol megjelenik a farkas vagy a medve, nem szabad az erdőbe menni. Ezek az állatok ha tehetik, kerülik az ember közelségét és jelenlétük kifejezetten jót tesz az ökoszisztémának, hiszen a csúcsragadozók elsősorban a gyengébb genetikai állománnyal rendelkező beteg vadakat zsákmányolják, így közép- és hosszútávon a vadállomány minősége emelkedik.

Ennek ellenére vannak olyan fajcsoportok, mint például a ragadozók – kiváltképp a ragadozómadarak, de nagyragadozók is -, amelyek az üldöztetés egy különösen veszélyes és kegyetlen formájával kell, hogy szembe nézzenek, a mérgezéssel. Az ilyen emberi tevékenységeknek a hatására a hetvenes évek végére a kipusztulás szélére sodródott Magyarországon a parlagi sas. Bár a faj állományának helyzete napjainkra javult, a mérgezések nem szűntek meg és döntően védett és fokozottan védett madarakat érintenek.

A WWF és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) együttesen azért dolgozik, hogy segítse a természet elleni bűncselekmények, így az illegális mérgezések által az élővilágban okozott károkkal szembeni fellépést, azáltal, hogy segítik a rendőrség, az ügyészség és a bírói testületek munkáját. Ennek a törekvésnek a részeként az MME már lassan tíz éve használ idehaza méreg- és tetemkereső kutyákat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján jelentős mértékben voltak képesek javítani bűncselekmények felderítését.

Hatékonyabb fellépés

A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben.

Az MME munkatársai által létrehozott és kiképzett méreg- és tetemkereső kutyás egység az utóbbi nyolc év alatt több mint ezer terepi keresésben vett részt,

454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését.

A kutyás egység a jövőben nem csak a méreg- és tetemkeresésben vethető majd be, hanem akár részt vehetnek a hazai nagyragadozó-állomány, például a szürke farkas felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.

Ehhez azonban a kutyáknak előbb meg kell tanulniuk felismerni ezeknek a fajoknak a közvetett életjeleit, elsősorban ürüléküket. A betanítási folyamat a végéhez közeledve pedig jelenleg is zajlik. Bár a kutyák által talált minták DNS-elemzése még hátravan, az előjelek kedvezőek a kutyás egység hatékonyságát illetően.

A ragadozók fontos szabályozószerepet töltenek be az ökoszisztémákban: jelenlétük segítheti a mezőgazdasági kártevők visszaszorítását, a beteg-legyengült egyedek szelektálása révén pedig csökkenthetik a járványok terjedését a prédapopuláción belül.

Sasnagyhatalom vagyunk

A ragadozó madarak sokszor kerülnek célkeresztbe vélt kártételük miatt. Az elkövetők sokszor illegális módszerekhez folyamodnak, pedig szegélyélőhelyek kialakításával és felelős gazdálkodással érdemben segíthető lenne az apróvadállomány – ezt már Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle LIFE projektjének vezetője mondja, miközben haladunk Carlo nyomán. 

A malinois fáradhatatlanul teszi a dolgát, egy pillanatra sem nyugszik, hajtja a vágy, hogy sikeres találat után megkaphassa a labdáját. Van időnk megtudni, a magyarországi sasok fokozottan védett állatok, eszmei értékük egymillió forint. Azt már csak Árvay Márton teszi hozzá, hogy ez az összeg abszolút nem inflációkövető. Abban egyetértünk, nehéz meghatározni bármely vadállat értékét.

Ez az összeg talán elrettenti azokat, akik madármérgezésre adják a fejüket. A szakértők szerint nem biztos, hogy a mérgezésnél mindig a madarak a célpontok. Inkább a varjaknak és a rókáknak helyezik ki a csalikat. Egyszerűbb ez így, egy vadász egy éjszakai les során lehet, hogy csak egy rókát ejt el, de ha kocsival körbefurikázik a terepen, kirakja a mérget, akkor pár nap alatt több száz állat is elhullhat. Ezt 2021-es turai eset is alátámasztja, ahol több mint száz madár esett áldozatul.

Egy ilyen mérgezésnél nem csupán az az állat hullik el, aki evett a csaliból, hanem azok is, amelyek esznek a tetemből. Nem ritka, hogy egy rókatetem mellett ott fekszik egy ragadozó madár és mindkettejük körül bogártetemgyűrű.

A madaraknál a mérgezéses tünetek eléggé egyértelműek:

  • sátorozó testtartás
  • szétfeszített faroktollak
  • félretartott fej
  • görcsbe rándult láb
  • hányás
  • hasmenés

A mérgezések miatt a múlt században lecsökkent a parlagi sas állománya Magyarországon nagyjából 10-20 fészkelő párra, azaz gyakorlatilag ez a faj a kihalás szélére sodródott. Mára már nagyságrendekkel jobb a helyzet.

Az Alföldet, azon belül is elsősorban a Jászságot kedvelő parlagi sas 360-370 fészkelő párral képviselteti magát. 

Ez az európai állomány kétharmada, azaz sasnagyhatalom vagyunk

– mondja Árvay Márton.

A nyugat-magyarországi ártereket, halastavak környékét kedvelő rétisas hasonló nagyságrendben van jelen Magyarországon. Hozzájuk képest a hegylakó szirti sasok száma elenyésző, mindössze 4-5 párról tudnak.

Kölcsönös haszon

Az MME szakembere szerint kölcsönös előnyökkel jár, ha a ragadozó madarak megjelennek egy területen. Ez azt jelenti, hogy kifejezetten jó az élőhely a madarak számára, mert van elegendő prédaállomány. Ritkulnak a dúvadak, a kártékony rágcsálók.

A tapasztalatok szerint ilyenkor jut elég préda állatnak, embernek

– teszi hozzá Árvay Márton.

Ezt illusztrálandó, két mezei nyúl is nekiiramodik, amikor megérzi a jelenlétünket. Carlo egy fácánt riaszt meg, a legalacsonyabban lévő parlagisas-fészek közelében pedig egy őz keresi futva a biztonságos helyet.

Az alacsonysági rekorder fészek így is nagyjából öt méter magasan van, de a parlagi sas általában legalább 10-15 méter magasan érzi biztonságban magát. A fészek jelenleg lakatlan, kósza verebek röppennek rá. Számukra ez nagyjából penthouse-lakosztály – jegyzi meg somolyogva Sütő Dávid.

A kiindulópontra visszatérve Carlo beugrik a bokszba. Kicsit pihennie kell, ami egy malinois esetében soha nem jelenti azt, hogy mély álomba szenderül. Amikor pár perc múlva Deák Gábor, az MME kutyás keresőcsapatának vezetője kiengedi Hellát, Carlo azonnal féltékennyé válik. Nem érti, miért a pajtására kerül a jeladós hám. Inkább ő szeretne megint menni, neki ez a félóra alatt összekalandozott négy kilométer semmire sem volt elég.

Hella nagyon nyugodt, bölcs németjuhász. Idősebbnek tűnik Carlónál, de a látszat csalóka, csaknem fele az általa megélt évek száma. Neki most konkrétan egy elhullott madártetemet kell megtalálnia. Amikor némi bizonytalanság után megfogja a szagot, odaszalad az élettelen karvalyhoz, Gábor felé fordul és ugatni kezd. Úgy, ahogy csak a németjuhászok tudnak, előretolt fejjel, ívbe hajló gerinccel, megvetett mancsokkal.

Szükség van az MME két keresőkutyájának a munkájára – egy harmadik társuk a Kiskunsági Nemzeti Parkban teljesít szolgálatot. A 2022 októberében publikált Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról című kiadvány részletesen foglalkozik a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményekkel, köztük a ragadozó madarakat érintő mérgezéses esetekkel és a Magyarországon fokozottan védett nagyragadozó fajok ellen elkövetett illegális elejtésekkel is.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának – a jelenség egyértelműen kihívást jelent hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek.

A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt magas a fel nem derített esetek száma, másrészt sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. A különböző hatóságok és érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van abban, hogy ez megváltozzon. Emellett szükség van a megfelelő erőforrások biztosítására, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is.

Megtudjuk, 2015 előtt gyakorlatilag egyetlen mérgezéses eset sem zárult semmilyen retorzióval. Az elmúlt nyolc évben jelentősen megemelkedett a felderített esetek száma és több esetben bírósági ítélet is született. Ez általában felfüggesztett börtönbüntetés és nemritkán milliós nagyságrendű pénzbírság. Az is előfordult, hogy emiatt egy hivatásos vadásznak visszavonták az engedélyét.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)