Két nap alatt több mint kétezer pedagógus jelezte, hogy elhagyná a tanári pályát
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Felháborodott a fideszes kormánybiztos: arcátlan provokációnak nevezte a Kutyapárt tüntetését - Indiana Jones tévedett: itt lehet a világ legértékesebb kincse, az elveszett frigyláda
- Lieszkovszky Zalán, a Csepel SC futballcsapatának erőnléti edzője tűnt el a szombati hajóbalesetben
- Önvezető és úgynevezett „tevezető” autók fejlesztését tervezi a BYD Szegeden
- Az Elment az öszöd rendezője négy napra elhappolta az Erzsébet hidat Hadházy Ákosék elől
Két nap alatt több mint 2000 pedagógus nyilatkozott úgy az aHang által indított petícióban, hogy elhagyná pályáját, amennyiben elfogadják a közoktatási státusztörvényt. Mint írják, a kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is.
Hangsúlyozzák, hogy a státusztörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
A szakszervezetek számításai szerint már így is 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból. A két nagy pedagógus-szakszervezet – a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – 2021 októberében alakított sztrájkbizottságot, azóta folyamatosak a tiltakozások.
Határozatlan idejű munkabeszüntetés indult
Mint azzal már egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, a legutóbbi határozatlan idejű munkabeszüntetést március 16-tól hirdették meg a hazai iskolákban. A munkabeszüntetéshez immár a közoktatásban tanítók mellett a szakképzésben oktatók is csatlakoztak, céljaik ugyanis közösek: továbbra is a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a munkabeszüntetés reggelén az Indexnek elmondta: arra számítanak, hogy beindul egy öngerjesztő folyamat, és az intézmények sorra csatlakoznak majd.
Felügyelet az iskolákban
A kormány 2022-ben törvényben fektette le a sztrájk alatt nyújtandó minimális ellátás mértékét, ez a jogszabály azonban csak a Belügyminisztérium alá tartozó közoktatásra vonatkozik, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz becsatornázott szakképzési intézmények oktatói még most is a hagyományos keretek között sztrájkolhatnak.
Mivel a kormány a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalási kötelezettségének nem tett eleget, a PDSZ a bírósághoz fordult, amely elsőfokú végzésben elfogadta a szakszervezet ajánlatát, a fellebbezési határidő pedig már lejárt. Mindezek értelmében a sztrájk alatt az intézményeknek csak felügyeletet kell biztosítani, de azt is csak akkor, ha van rá igény.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
