Ilyen lehet Magyarország 2030-ra

MG 3836
2023.04.04. 11:39
„Magyarország 2030” – ezzel a címmel szervezett konferenciát az Egyensúly Intézet. A megnyitót Boros Tamás, az intézet igazgatója tartotta, majd felszólalt Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter, valamint Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

Boros Tamás azzal kezdte, több mint harminc ország nagykövetségi munkatársa érkezett az eseményre, valamint több mint nyolcvan cég vezetője. Az intézet megalapításakor többen úgy gondolták, hogy Magyarországon a pártfüggetlenség és a szakpolitika senkit nem érdekel, de a munkájuk iránti érdeklődés bebizonyította, hogy ez nem így van, „érdekes és érdemes Magyarországon szakpolitikával foglalkozni”.

Az intézet vezetője hangsúlyozta, hisznek abban, hogy „a hatalmi politika mellett helye van a közpolitikának, a hatalmi versengés mellett van esély arra, hogy Magyarországon politikai, szakmai párbeszéd is legyen”.

Nemzetközi bajnokok

Boros Tamás kitért arra is, hogy a nemzetközi bajnokok fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaság megerősödésében. Nemzetközi bajnoknak azokat a magyar, magántulajdonban lévő cégeket hívják, amelyek külföldön is versenyképes környezetben tudnak megerősödni, jó esetben regionális piacvezetők lenni.

Magyarország nem tud tartósan kitörni a közepes jövedelmű országok csapdájából akkor, ha nem rendelkezik számos ilyen nemzetközi bajnokkal

– mutatott rá az elemző, hozzátéve: az ötszáz legnagyobb kelet-közép-európai cég között 64 magyar van, csak a lengyelek és a csehek állnak jobban, de ha a valódi piaci sikertörténeteket vizsgálják, amelyek nem állami forrásból és nem külföldi tulajdonosok révén váltak sikertörténetté, már csak hét ilyen céget azonosítottak, ami „az ország jövője szempontjából nincs rendjén”.

Új ipari forradalom?

Boros Tamás az energetikai és klímaszempontú átalakulást jelentőségében az ipari forradalomhoz mérte, ráadásul „kevés komplexebb kérdés van, mint az energiapolitika. Sokszor politikai szlogenekké egyszerűsödik, de ez biztonságpolitikai, ellátásbiztonsági, szuverenitási, klímapolitikai és szociálpolitikai kérdés egyben.” Hangsúlyozta azt is, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia, nemcsak arról kell beszélni, hogy honnan lesz energiánk, hanem arról is, hogyan fogyasszunk kevesebbet.

Az elemző leszögezte, senki nem tudja, hogy mi lesz az orosz–ukrán háború kimenetele, de az egyértelmű, hogy jó ideig nem lesz visszatérés a korábbi állapotokhoz,

bármenyire is nem szeretnénk, valószínűleg elkerülhetetlen, hogy egy új vasfüggöny legyen Európában, ami energia-vasfüggöny. Ha ez leereszkedik, akkor fontos lenne, hogy ne a vasfüggöny rossz oldalára kerüljünk.

Boros Tamás a harmadik területről, a digitalizációról úgy fogalmazott, hogy ebben jól áll az ország, különösen a digitális infrastruktúrában, az internet-hozzáférésben és az internetsebességben. „Magyarország ebben jól teljesít, van egy jó hardver, de a szoftverrel érdemes foglalkozni” – folytatta az intézet vezetője, kiemelve, hogy le kell dolgozni a digitális oktatás területén látható lemaradást, és javítani szükséges a digitális készségekkel rendelkezők arányán.

A görög mitológiából származó történettel zárta beszédét Boros Tamás. E szerint Odüsszeusz úgy védekezett a szirének csábító éneke ellen, hogy betömte a hajósok füleit, magát pedig az árbóchoz kötöztette. Orpheusz viszont úgy döntött, hogy más stratégiát követ, amikor a szirénekkel találkozott: nem tömte be társai füleit, hanem szebben énekelt, mint a szirének.

Azt szeretnénk, hogy Magyarország ne kötözze magát árbóchoz, ne dugja be a saját fülét, hanem találjon olyan dalokat, olyan alternatív víziókat és szakpolitikákat, amelyek versenyre kelnek a kihívásokkal. Magyarország ne a tízmillió Odüsszeusz, hanem a tízmillió Orpheusz országa legyen

– tette világossá Boros Tamás.

Navracsics Tibor és a 2030-as tervek

Navracsics Tibor kezdésként egy gondolatkísérletet tett, hogy milyen lehet 2030-ra egy hipotetikus kormány hipotetikus jövőképe. A miniszter jelezte, némileg korlátozott a mozgástere, mert az előző kormány, amikor az uniós források felhasználását tervezte és ennek struktúráját körvonalazta, akkor azt az általános célkitűzést fogalmazta meg, hogy 2030-ra Magyarországnak az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kell tartoznia, és az uniós forrásokat is ebbe a szolgálatba kell állítani, ezek a források viszont egyelőre nem érkeznek.

A politikus a tagállamok fejlettségi szintjét az egy főre jutó GDP-átlag százalékában ábrázoló statisztikát prezentálva elmondta, Magyarországé nem a legmagasabb felzárkózási ütem, de nagy viharoktól mentesen, szépen lassan zárkózik az ország.

A régiós fejlettségi szintről kifejtette, az egész ország sikere Budapest sikere, „ha Budapest sikeres város tud lenni, akkor az ország is sokkal nagyobb mértékben tud sikeres lenni”. A fővárosnak rendkívül kiélezett nagyvárosi versenyben kell helytállnia, ezért fejlesztéspolitikai szempontból ugyanolyan mértékű, ám más típusú segítségre van szüksége Budapestnek, mint a többi régiónak. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a kevésbé fejlett régiók támogatása nem jelentheti azt, hogy a jobban álló régiókat akadályozzák.

A fejlesztéspolitika mögöttes tényezője az elmúlt harmincegy év belföldi vándorlási egyenlegének összege. A demográfiai tendencia azt mutatja, hogy van egy erős, az ország középső, északnyugati része felé húzó vándorlás, valamint látszik a szuburbanizáció is, a nagyvárosokból az agglomerációba történő település.

Navracsics Tibor a foglalkoztatottsági rátát is megemlítette, 2010 után Magyarország sokat tudott javítani a pozícióján, az egyik legjobb aktivitási rátával rendelkezünk az EU-n belül, ugyanakkor „bruttó átlagkeresetben már nem ilyen szép a kép”. Az átlagkeresetben országon belül is eltérések láthatók, az ország középső és északnyugati részén magasabb az átlagkereset, de már érzékelhető az a tendencia, hogy kelet és dél felé is emelkednek a keresetek.

„Az egészségben töltött évek számában nem vagyunk olyan rosszak, mint amit gondolni szoktunk magunkról” – folytatta a miniszter, aki a boldogságindexről is ezt tudta mondani, „bár lehetnénk jobbak is”.

Navracsics Tibor szerint 2030-ra az egyik legfontosabb adat a boldogságindex,

ha 2030-ra valóban az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé akarunk tartozni, akkor csak egy része a feladatnak, hogy a materiális javakban és mutatókban javulást kell elérnünk. Talán az egyik legkockázatosabb vállalkozás, hogy a boldogságindexben is javulást érjünk el

– vélekedett a politikus, kitérve az alkoholfogyasztási adatra is, amelyeken lehet javítani, és szoros összefüggésben van az egészség-, valamint boldogságindexszel.

Ebben lehetne nemzeti konszenzus

Navracsics Tibor szerint nincs más dolgunk, mint az ENSZ tizenhét fenntartható fejlődési célját követni, ezek között olyanok szerepelnek, mint a szegénység és éhezés megszüntetése, az egészség és jólét, a minőségi oktatás, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, vagy például a felelős fogyasztás és termelés. A tizenhét komponensről itt olvashat bővebben.

A miniszter úgy látja, ezeket akár

nemzeti konszenzus alapjának is lehet nevezni. Megkockáztatom, akármilyen színű kormány lesz 2030-ban, akkor is ez lesz az alapvető politikai programja. Olyan szakpolitikai eszköztárat és célrendszert jelent, amely közelebb visz minket ahhoz, hogy az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzunk.

Navracsics Tibor egy kutatásra hivatkozva ismertette azt is, hogy a magyar állampolgárok az élhetőség témaköréhez sorolják az életszínvonalat, a munka minőségét, a lakókörnyezetet, az egészségügyet, a közoktatást, a közlekedést, a kormányzás minőségét, a társadalmi kapcsolatokat, valamint a környezetvédelmet és az energetikát.

„Ezek nem pusztán a politikai elit számára jelentenek konkrét feladatokat, nem csak a pártoknak kell jobb programokat kidolgozniuk, hanem az egész társadalom számára feladatot jelentenek” – zárta gondolatait a miniszter, hozzátéve: ha az Európai Bizottság jóvoltából az uniós források akadály nélkül érkeznek Magyarországra, ezek segítségével megvalósíthatók a célok.

Navracsics Tibort Karácsony Gergely követte a pódiumon.

Az íróasztal fiókjában maradnak a főváros 2030-as tervei?

A főpolgármester azzal kezdte beszédét, hogy a GDP 38 százalékát Budapest termeli, a főváros úgy állja a versenyt, hogy nemzetközi vérkeringésben kell helytállnia. A kérdés az, mit tudnak tenni azért, hogy Budapest továbbra is stabil pillére legyen a magyar gazdaságnak. Azzal kell számolni 2023-ban, hogy a közszolgáltatások biztosítása komoly kihívás elé állítja a fővárost, mert a bevételek nincsenek egy súlycsoportban a kiadásokkal.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó működési források és elvonások egyenlegéről Karácsony Gergely elmondta, hogy 2018-ban, az előző városvezetés utolsó évében ez a mérleg körülbelül 20 milliárd forintos pluszt jelentett. Már akkor is működött egy visszaosztás, de a fővárosi önkormányzat gyakorlatilag kedvezményezettje volt az állam és a főváros közötti költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás azóta többszörösére emelkedett, ha minden marad úgy, ahogy most látják,

akkor tulajdonképpen a fővárosi önkormányzat nettó befizetője a magyar költségvetésnek.

Az adóbevételek változásáról elmondta, 2018-as bázison számolva szétnyílt az olló, a központi költségvetés növekménye sokkal jelentősebb, mint a fővárosé. A város megtermeli a GDP 38 százalékát, miközben nagyjából a GDP fél százalékával gazdálkodnak, „a növekedésből, amit részben Budapest hoz létre, Budapest nagyon keveset kap”.

Karácsony Gergely beszélt arról is, hogy Budapest önmagában nem értelmezhető:

Nagyságrendileg 1,6 millió munkahely van, nagyjából 800 ezer budapestinek van aktív állása. Az autóval megtett kilométerek fele szintén nem budapesti lakosok által megtett kilométer. Nem lehet Budapestről az agglomeráció nélkül beszélni.

A főpolgármester jelezte azt is, ha nem lesznek túl a pénzügyi problémákon, akkor minden 2030-as tervük az íróasztal fiókjában marad.

Karácsony Gergely mint Tarlós István tanítványa?

Karácsony Gergely a szuburbanizációs folyamatról elmondta, hogy Budapest lakosságának csökkenése az ország lakosságának csökkenéséhez képest lassabb, de a környező települések lassan nem bírnak el több lakost, a szolgáltatások nem tudják felvenni a versenyt a lakosság beáramlásával, „ezek a városok ki fogják tenni a megtelt táblát”.

Budapesten úgy van jelen a túlépítettség problémája, hogy így is rengeteg fejlesztési terület van, jellemzően állami tulajdonban. A terveik szerint 2027-ig évente legalább hétezer új lakást szeretnének, valamint megfizethető lakásállományt és azt, hogy a Fővárosi Lakásügynökség kezelésében lévő lakásállomány nagysága érje el legalább a 2500 lakást, a kezelésükben lévő lakások minimum 10 százaléka legyen kerekesszékkel közlekedők számára is akadálymentesen használható. Karácsony Gergely szerint van bőven hely arra, hogy Budapesten belül lakhatáshoz segítsék az itt élni akarókat, de ehhez a magánszektor mellett kellenek az integrált kormányzati-fővárosi együttműködések.

A főpolgármester úgy véli, sokan azért költöznek el a városból, hogy zöldebb környezetben tudjanak élni, de ez sokszor tévedés. Leszögezte, hogy javítani kell a város élhetőségén, ennek része a kerékpárhálózat bővítése, valamint az a cél, hogy 2030-ig a közlekedés felét a tömegközlekedés tegye ki, folyamatban van a járműflotta cseréje is. Karácsony Gergely megjegyezte, a közlekedési torta átalakítását már Tarlós István idején is célul tűzték ki, ő pedig „Tarlós István legnagyobb tanítványaként” mindent megtesz azért, hogy így is legyen.

Budapest rosszul áll a minőségi zöldfelületek szempontjából – folytatta a városvezető, a cél az, hogy 2030-ig +1 négyzetméter zöldterülettel növekedjen az egy budapesti lakosra jutó zöldterület mennyisége. A klímasemlegességi célok megvalósításában egy európai program segítségével gyorsítópályán haladnak. A klímastratégia fontos része az is, hogy a főváros szeretné felgyorsítani a saját közszolgáltatásainak klímasemlegessé tételét.

Karácsony Gergely azzal zárta beszédét, hogy azt kell eldönteni, a magyar kormány, valamint a fővárosi önkormányzat vissza tud-e nyúlni ahhoz a „régi és rendkívül bölcs” történeti narratívához, amit Andrássy Gyula képviselt: olyan világvárost építeni Budapestből, amelyen keresztül egész Magyarország felzárkózik az európai vérkeringéshez.

(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Németh Kata / Index)