Kína már a maga által elképzelt új világrendet valósítja meg

A nagykövet azzal kezdte, hogy felhívta a figyelmet: valóban a pártkongresszust követő hat hónap az a periódus, amikor az új felfogás szellemében beindul a kínai külpolitika, amelyet ezúttal a régi-új elnök, Hszi Csin-ping elképzelései dominálnak. 2017-ben hirdette még meg a globális alternatív nagyhatalom politikáját, amelyben az alternatív szó sok mindent lefed, de leginkább azt jelenti: a többitől eltérő. Ennek aktiválása már 2022-ben megkezdődött.

Kusai Sándor szerint

a kínai külpolitikai tradíció nagyban különbözik a mi nyugati külpolitikai tradíciónktól. Mi mindenáron kontrollálni akarjuk a világot. A kínaiaknak egy másfajta, évezredek óta alkalmazott hatalomgyakorlási koncepciójuk van. Ennek pedig lényeges eleme a világ néhány nagy erőcentruma közötti tárgyalások, kiegyezések folyamata.

Kína vágya az afro-eurázsiai szuperkontinens behálózása és a világ átrendezése

A volt nagykövet szerint Kína azért indította az Egy övezet, egy út programot, mert ezen az egybefüggőnek tekintett területen van a világban jelenleg a legtöbb nyersanyag, energiaforrás, itt él a legtöbb ember, tehát ez jelenleg a legnagyobb piac is. Ezen belül a legértékesebb terület Oroszországé, már csak ezért is fontos a stratégiai együttműködés a két nagy állam között.

Ugyanakkor Kínának szüksége van arra a hatezer nukleáris rakétára, amellyel Oroszország rendelkezik, hogy szükség esetén védőernyőt biztosítson Kína számára. A szoros együttműködés konkrét lépése volt Hszi moszkvai látogatása, ahol nagyon hosszasan, zárt ajtók mögött, négyszemközt egyeztettek, és valószínűleg a világ átrendezéséről beszélgettek.

Az orosz–kínai tárgyalásokról egy nagyon hosszú dokumentumot adtak ki utólag, amely részletekbe menően foglalkozik nemcsak a világ politikai és gazdasági helyzetével, hanem minden egyes régiójával, beleértve például az Antarktiszt és az Északi-sarkot is.

Árulkodó jelek egy orosz–kínai megállapodásról

Vajon miért csak néhány nappal a kínai elnök moszkvai látogatása után jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba? Vélhetőleg azért – hangsúlyozta Kusai Sándor –, mert erről előzetesen négyszemközt tájékoztatta Hszi elnököt.

Érintettük azt is, hogy az Egyesült Államok – bár továbbra is elismeri az egy Kína elvet – az utóbbi időben mindent megtesz, hogy szövetségeseinél erodálja. Kusai Sándor szerint elég, ha csak a litvániai esetre gondolunk, amikor átnevezték a korábbi tajpeji kereskedelmi képviseletet tajvani képviseletre. Erre pedig már ugrottak a kínaiak, mert ez már csak egy apró lépésre van a diplomáciai elismeréstől.

Az Egyesült Államok ugyanis eszköznek tekinti Tajvant a Kínával való vetélkedésben.

A beszélgetésben még ezeket a témákat érintettük:

• Most már élete végéig elnök marad Hszi Csin-ping?
• Hogyan próbál meg Kína és az Egyesült Államok alkalmazkodni a felbomló világrendhez?
• Milyen bekerítő katonai, gazdasági szövetség formálódik Kína körül, zömében az angolszász országok részvételével?
• Miért és miben egészíti ki pompásan egymást Kína és Oroszország?
• Miről beszélgethetett négyszemközt öt órán át Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin legutóbb Moszkvában?
• Kiderül az is, hogy miért dobták vissza az amerikaiak a januári 12 pontos, Ukrajnára vonatkozó kínai béketervet.
• Miért kezeli Kína Tajvant saját területeként?
• Hogyan próbál meg Kína a déli tengereken pufferzónát kiépíteni, hogy távol tartsa az amerikaiakat?
• Miért köti Brazília és Argentína valutáját mostantól a jüanhoz és nem a dollárhoz?

A Kibeszélő korábbi adásait ide kattintva tekintheti meg.

(Borítókép: Kusai Sándor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)