Népbetegség lett az aranyér Magyarországon

A felmérést összegző, az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint ezt a betegséget továbbra is tévhitek övezik, szégyen róla beszélni, és az állapotnak hiába nem tesznek jót a nehéz ételek, a többség a húsvéti ünnepek alatt sem figyel oda a kímélő étkezésre.

A felmérés szerint a lakosság közel felének volt vagy jelenleg is van aranyérbetegséggel összefüggő panasza, ez az arány pedig jelentősen magasabb azoknál a korábbi becsléseknél, amelyek szerint az ország harmadát érintheti a betegség kisebb-nagyobb mértékben.

A nők között kismértékben ugyan, de magasabb a panaszosok aránya, illetve az életkor előrehaladtával egyre többen válnak érintetté.

Az ötvenévesek körében az aranyérrel érintettek aránya közelíti a 60 százalékot.

A rostszegény, nehéz és túlzott mennyiségben elfogyasztott fogások, valamint az alkoholos italok súlyosbíthatják az érintettek tüneteit, a kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ez a fajta tudatosság nem számít jellemzőnek, hiszen a megkérdezett betegek alig több mint harmada figyel csak oda a kímélő étkezésre az ünnepek során – írták.

A válaszadók harmada szerint rendszeres mozgással hatékonyan enyhíthetők a tünetek, a helyes ülésre vagy ülőfürdőre a megkérdezettek negyede voksolt. Hatékony megoldásnak leginkább a gyógyhatású krémeket tartják, az érintettek kétharmada van ezen az állásponton, miközben a szájon át szedhető tabletták ismertsége még szerénynek mondható. A válaszadók közel harmada véli úgy, hogy a műtét a legjobb megoldás – olvasható a közleményben.

Nem csak az aranyér a probléma

Hazánkban népbetegségnek számít már a túlsúly és az elhízás, mivel a felnőtt lakosság mintegy 60 százalékát érinti. A koronavírus-járvány még inkább rontott ezen a statisztikán, az elmúlt két évben a magyarok testsúlya átlagosan 4-5 kilóval gyarapodott. 

A magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség mellett ma már a koraszülés is népbetegségnek számít Magyarországon. Ebben csak akkor várható érdemi változás a Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál.