Ritka Európában, de az állam és az egyház nálunk képes együttműködni

D NOE20210912006
2023.04.30. 06:00
Ferenc pápa két éven belül már másodszorra látogat Budapestre. E megkülönböztetett figyelem okán utazásának részleteiről, a szentatya motivációiról és egészségi állapotáról is érdeklődtünk Érszegi Márk Aurél teológus, Vatikán-szakértőnél, aki egyebek mellett arról is beszélt, milyen megfontolások alapján választ célországot a katolikus egyházfő.

A pápalátogatásoknak több különböző műfaja is ismert. Ferenc pápa legutóbb egy nemzetközi katolikus rendezvényen (a Nemzetközi Eucharisztikus Világtalálkozó záró eseményén) járt Budapesten, mert arra kapott meghívást. Most viszont magát Magyarországot jött meglátogatni, azaz a magyar katolikus egyházat, a helyi katolikus közösségeket. Ennek megfelelően elsősorban püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel találkozik, de természetesen felkeresi a katolikus egyetemet és a fiatalokat is, hisz látogatása az egész országnak szól, ha praktikus okokból csak Budapestre is korlátozódik. Maga a pápa is úgy fogalmazott nemrég, a déli imádságát követő beszédében, hogy a múltkori látogatásának kiegészítéseként tér hozzánk vissza – magyarázza a szentatya jövetelének célját Érszegi Márk Aurél teológus, Vatikán-szakértő. Mint emlékezetes, 2021. szeptember 12-én csak a Hősök terén celebrált szentmisén vett részt.

Az úti cél meghatározását illetően korábban őszentsége azt nyilatkozta, hogy Európán belül a kisebb és kevésbé ismert országokat szándékozik felkeresni.

Kétségtelen, hogy eddigi pontifikátusa idején Lengyelországon kívül csak Albániába, Boszniába, Svédországba, Görögországba (Leszbosz szigetére), Ciprusra, Észak-Macedóniába, Portugáliába, a balti államokba, Romániába, Írországba, Szlovákiába és Svájcba látogatott el. Magyarország 1000 éves keresztény értékei nagy súllyal eshettek latba, hisz ezek a Vatikán számára is fontos értékek, miközben a világ közvéleménye előtt kevéssé ismertek. A mostani pápalátogatás ezekre is ráirányíthatja a közfigyelmet.

Ferenc pápa rengeteg meghívást kap, a szóba jöhető úti célok közül azonban mindig személyesen maga választ, persze az alternatívákat hivatali apparátusa és a Vatikán szakértői kínálják fel számára. A döntéshez megvannak a saját szempontjai, ezek közé tartozik egyebek mellett a perifériák felkeresése. Oda utazik, ahol korábban más pápák még nem, vagy nagyon régen látogattak el. Tavaly például – Kanada és Málta mellett – Kazahsztánba és Bahreinbe látogatott. Oda is előszeretettel utazik, ahol valamilyen szükséghelyzet alakult ki, és van arra esély, hogy jelenléte valamiféle megoldást, vagy legalább lelki enyhülést hozhat a bajbajutottaknak.

Magyarország esetében természetesen nem erről van szó. Ferenc pápa ezúttal – ő maga fogalmaz így – Európa szívébe érkezik, és nem azért, mert itt valami probléma lenne. Esetünkben a világviszonylatban kevésbé ismert, kis ország felkereséséről van szó. 

Találgatások szerint a Vatikán és Magyarország kormánya több nemzetközi jelentőségű kérdésben azonos állásponton van, erről azonban csak a magyar miniszterelnök közlését ismerjük. Orbán Viktor úgy fogalmazottmár csak Magyarország és a Vatikán áll igazán a béke pártján. Hogy akkor ez a béke iránti vágy lehet-e a pápalátogatás központi üzenete (amint arra a hétvégi esemény hivatalos dalának refrénje is utal), egyelőre nem tudni, de Érszegi Márk szerint Ferenc pápa Kossuth téren elmondott homíliájából ki fog majd derülni. Hogy nem teljesen légből kapott a felvetés, azt magának a pápának a korábbi szavai is jelzik, amikor azt mondta, 

következő látogatása Európa közepébe vezet, ahol a háború hideg szelei süvöltenek. Ebből kiolvasható, hogy nagyon is tudatában van a térségben zajló fegyveres folyamatoknak, és a nyomában járó menekülthullámnak.

Ugyanakkor az orosz–ukrán konfliktusról már többször kifejtette a Vatikánban is az álláspontját, tehát nem azért látogat Budapestre, hogy innen küldjön üzeneteket a háborús feleknek. Valószínűbb, hogy azokat a pontokat érinti majd, ami a szentszéket és a magyar híveket egymáshoz közelebb hozhatja, összekapcsolja. A szentatya sohasem kritizál, nem feszegeti a különbségeket, sokkal inkább bátorít, hogy a dolgok jobban menjenek. Azt keresi, amiben egyetértés van. A béke is ilyen lehet, de például Ferenc pápa az európai integráció kérdésében is a magyar kormányéhoz nagyon hasonló gondolatokat fogalmazott meg. 

Érdekesség, hogy az első pápalátogatást is a béke közvetítésének igénye hozta el. 1052-ben IX. Leó pápa azért utazott Pozsony alá, hogy III. Henrik császár és I. András királyunk békekötését elősegítse.

Európai szekularizáció

Azt a magyar egyházvezetők is elismerik, hogy az európai trendekbe illeszkedően nálunk is vannak gondok a vallásgyakorlással, de a pápa éppen azért jön, hogy megerősítse a hívő magyarok keresztény hitét, a nem hívőket pedig megszólítsa, és megpróbálja az egyházhoz közelebb vezetni őket. Lehet, hogy kifejezetten értékelni is fogja majd mindazt, amit itt lát, hiszen számos európai országgal szemben – ahol a vallást, a vallási kérdéseket száműzni akarják a közéletből – nálunk épp ellenkező a tendencia az állam és az egyházak együttműködésében. Érszegi Márk példaként erre az egyházi oktatási, szociális intézmények államival azonos mértékű finanszírozását említette (amit a Vatikánnal kötött államközi szerződés irányoz elő). Még XVI. Benedek pápa vezette be a köztudatba az állam egészséges laicitásának fogalmát, ami azt jelenti, hogy állam és egyház különváltan teszi a dolgát, de fontos kérdésekben képesek az együttműködésre. Magyarország alaptörvénye pontosan ezt fogalmazza meg.

Az is megfigyelhető, hogy Ferenc pápa előszeretettel találkozik fiatalokkal. Ez nem véletlen, hisz ők jelentik az egyház jövőjét,  a mostani látogatás mottója is ez: Krisztus a jövőnk! E gesztus értékelésekor azt is érdemes figyelembe venni, hogy idén augusztusban lesz Lisszabonban a keresztény Ifjúsági Világtalálkozó. Ez az év ebben a tekintetben az ifjúság éve, kézenfekvő volt tehát, hogy budapesti látogatásán a fiatalokkal külön is találkozzon. Magyarországon az egyházi közoktatásban egyre több fiatal tanul, ami ugyancsak egy olyan érték, amit a katolikus magyar vezetők is szívesen mutatnak fel a pápának. Ugyanakkor saját diákjainak is jó alkalom arra, hogy átérezzék azt, milyen egy nagy világegyházi közösséghez tartozni egy katolikus iskolába járás révén.

A szentatya egészségi állapota nem titok, többnyire kerekesszékben közlekedik, nemrég kórházban is volt néhány napig, ennek ellenére meg sem fordult a fejében, hogy lemondja a látogatását,

noha ez valóban kihatással van magyarországi programjaira. A nagy pápai miséket sem ő celebrálja, s bár a szentbeszédet ő mondja, a szertartás második, felajánlási részének vezetését egy bíborosára bízza, miközben ő pápai trónusán ül. Programjai is azért szűkültek praktikusan Budapestre, hogy az országon belüli utazással se kelljen terhelni egészségét. A hétvégén ehelyett most azt láthatjuk, hogy az ország lakói jönnek hozzá egy minden bizonnyal emlékezetes találkozóra.

A pápalátogatással kapcsolatos cikkeinket  ide kattintva  találja.

(Borítókép: Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezik a Hősök terére 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)