2024. június 20. 15:00
Szlovénia
Szerbia
Fussballaréna München II. forduló
2024. június 20. 18:00
Dánia
Anglia
Frankfurt Arena II. forduló
2024. június 20. 21:00
Spanyolország
Olaszország

Gépészmérnökből lett elítélt bűnöző

DSC 7056
2023.05.02. 18:24
Hosszú évekig tartó büntetőpert követően kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől a terrorcselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt Budaházy György. Cikkünkben bemutatjuk a hazai radikális mozgalmak egyik főszereplőjét.

Budaházy György 1969. június 3-án született Budapesten, id. Budaházy György és Haraszti Mária gyermekeként. A kelenföldi lakótelepen nevelkedett, ott járt általános iskolába is. A budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1992-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. Szakdolgozatát Az alumíniumkémény csőszerkezetek T-idomainak ellenállásáról címmel készítette. Végzettségét azonban sohasem használta, mert az elméleti tudományok jobban érdekelték, mint a gyakorlat, ráadásul elmondása szerint ekkoriban erősen leépülőfélben volt a hazai gépipar. Mindezeket figyelembe véve a Budapesti Üzleti Akadémián tanult gazdaságszervezői ismereteket. Ezt követően a főváros mellé, Diósdra költözött, ahol kereskedelemmel és hagyományőrzéssel foglalkozott.

Hídfoglalás, Szabadság tér

A rendszerváltozás időszakában kezdett érdeklődni a politikai kérdések iránt. 1990 őszén, a taxisblokád idején többször is fellépett az Antall-kormány ellen tüntető taxisokkal szemben. Később belépett az MDF-be, de különösebb nyomot nem hagyott maga után a kormánypártban.

Közéleti aktivitása valójában 2001-ben kezdődött, amikor néhány társával együtt megalapította a Magyar Revíziós Mozgalom nevű szervezetet, amely figyelemfelhívó utcai demonstrációkat szervezett a trianoni békeszerződés ellen. 

Nevét a 2002. júliusi 4-i hídfoglalás tette országosan ismertté, amikor társaival együtt a választási szavazólapok megsemmisítése ellen tüntettek az Erzsébet hídon.

Évekkel később a hídfoglalás miatt öt társával együtt harmincnapi közérdekű munkára ítélte a Fővárosi Bíróság.

Budaházy a 2000-es évektől kezdődően szinte minden radikális megmozdulásban részt vett. Aktív szerepet játszott a Magyarország európai uniós csatlakozását ellenző kampányban, majd a Szabadság téri szovjet emlékmű lebontásáért, a közterület eredeti állapotának helyreállításáért folytatott demonstrációban is.

Hunnia Mozgalom, Magyarok Nyilai

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006-os őszödi beszédének kiszivárgása után Budaházy a tiltakozási mozgalmak élére állt, amelyet ő felkelésnek, illetve nemzeti ellenállásnak nevezett. A tévészékház elleni, 2006. szeptember 18-i ostrom idején részt vett a Szabadság téri szovjet emlékmű vörös csillagos címerének eltávolításában.

Toroczkai Lászlóval 2007. április 21-én megalapították a Hunnia mozgalmat, amely

Molotov-koktélos vagy robbantásos támadásokat követett el az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ pártirodáinál és a politikusok otthonánál.

Megtámadták Szilvásy György titokminiszter vidéki házát, Hiller István oktatási miniszter és Kóka János SZDSZ-frakcióvezető ingatlanát is. Felgyújtottak egy Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet, a Broadway Jegyiroda kirakatát és két melegbárt is. A magát Magyarok Nyilainak nevező csoport akcióiban nem sérült meg senki, kivéve egy esetet, amikor Csintalan Sándort, a Hír TV műsorvezetőjét 2007 decemberében az otthonánál, egy teremgarázsban négy álarcos véresre verte vascsövekkel. A műsorvezető állítólag azért kapta a verést, mert huligánoknak nevezte a Hunnia Mozgalom tagjait.

Soha véget nem érő per

Budaházyt és társait az ügyészség terrorizmussal vádolta. 2016. augusztus 29-én a Fővárosi Törvényszék társtettesként, bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény, továbbá felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntettében találta bűnösnek. Összbüntetésül 13 év fegyházat szabtak ki. Ezzel egyidejűleg elrendelték Budaházy házi őrizetbe helyezését. Az ítélet ellen a védelem felmentésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. 2016 októberében a házi őrizetet előzetes letartóztatásra súlyosbították, ahonnan Budaházy csak 2017 februárjában szabadult. 2018 áprilisában viszont a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla

az elsőfokú ítéletet súlyos megalapozatlanság és egyéb eljárásjogi hibák miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte,

amely 2018 őszén indult el. Ezután Budaházy ismét szabadlábon élt.

A Hunnia-pernek egyébként tizenhét vádlottja volt, köztük Budaházy az elsőrendű. Tizenhat vádlottal szemben terrorcselekmény elkövetése, míg eggyel szemben lőszerrel való visszaélés volt a vád. A hosszú évekig elhúzódó büntetőeljárásban csak 2022. március 16-án született meg az újabb elsőfokú ítélet, amikor is a Fővárosi Törvényszék Budaházyt tizenhét év fegyházra ítélte. Több vádlott-társa is tíz évnél hosszabb szabadságvesztést kapott: a másodrendű például 14, a harmadrendű 15 év fegyházat, de volt, aki megúszta másfél év felfüggesztett börtönnel. Az ítélethirdetés után az érintetteket letartóztatták.

2023. március 9-én aztán a Fővárosi Ítélőtábla jelentősen mérsékelte Budaházy büntetését: 17-ről hat évre csökkentette a szabadságvesztés időtartamát. A többi vádlottnak szintén visszavették a büntetését.

Elnöki kegyelmek

Időközben, 2022. december 27-én Novák Katalin köztársasági elnök a Hunnia-ügy hét terheltjét eljárási kegyelemben részesítette:

Hét személy esetében eljárási kegyelemről döntöttem. Az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.

A másodfokú ítéletet követően, 2023. április 27-én az államfő a Hunnia-ügy további elítéltjeit is kegyelemben részesítette, mondván: „a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”.

Budaházy köszönetet mondott a köztársasági elnöknek, hogy végre megszabadította a tehertől. Mint megjegyezte, a közügyek gyakorlásától ugyan el van tiltva, de a közszerepléstől nem. „Úgyhogy az életem ezen részének biztosan lesz folytatása. Nem akarok visszavonulni, az nem én lennék. Talán egy kicsit integráló személy lettem a nemzeti oldalon, és ezt a helyzetet ki kellene használni” – nyilatkozta Budaházy, aki lóháton hagyta el a börtönt.

(Borítókép: Bődey János / Index)

Ai SUMMIT konferencia 2024