Romsics Gergely: A forradalmi külpolitika rendszerszintű háborúba taszítja Európát

„Ez a politika, amit utóbb imperialista és forradalmi külpolitikának keresztel el a nemzetközi kapcsolatok tudománya, rendszerszintű háborúba taszítja Európát. Hogy lehet ezt elkerülni? A realista válasz valóban az, hogy a hatalmat hatalommal lehet korlátozni. Sárkány ellen sárkányfű. Tehát szükség van a nagyhatalmaknak egy olyan koalíciójára, amely képes féken tartani a nagyhatalmi agressziót, az egész kontinens dominanciájára törekvő ambíciókat” – mondta Romsics Gergely, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársa, történész a Szabad Európának adott interjújában. 

A történész az ukrajnai háborúra, és az orosz agresszióra reagálva azt mondta, hogy van egy másik külpolitikai út is: a nemzetközi jogé. „A nemzetközi jogba átültethetjük a polgári jog logikáját, és az államok maguk képesek lehetnek nyomást gyakorolni más államokra” – fogalmazott a történész, aki szerint, ha  a nemzetközi rendszer megfelelő számú szereplője jól meghatározható normákhoz elvár bizonyos ragaszkodást, és ezt az elvárást érvényesíti is a külpolitikájában, annak igenis lehet olyan hatása, hogy kialakul a nemzetközi életben is a pacta sunt servanda elve, tehát hogy a szerződéseket be kell tartani. Romsics szerint csak így képzelhető elmozdulás egy rendezettebb világ irányába.

Picit ambiciózusabb válasz a nemzetközi jogászoké, akik távolabbra tekintve azt mondják, hogy a normavezérelt külpolitikai cselekvés képes lehet terjedni a nemzetközi rendszerben, teret nyerni a hatalomelvű politikák rovására

– tette hozzá az ELTE docense.

Oroszország úgy érezte, gyengül a nemzetközi rend

A történész úgy véli, hogy a Szovjetunió felbomlása után létrejött egy olyan hatalmi rend a világban és Európában, amelyben a vesztes, a Szovjetunió örököse, az Orosz Föderáció természetes módon háttérbe szorult, és stratégiai érdekei sokszorosan sérültek.

„Ilyenkor törvényszerűnek is mondható, hogy ennek korrekciójára kísérlet fog történni, amikor az új nemzetközi rend gyengülni látszik. Amikor az új nemzetközi rendet fenntartó, úgynevezett status quo hatalmak mással foglalkoznak, és úgy tűnik, már nem elkötelezettek a rend iránt” – mondta a történész azzal kapcsolatban, hogy Oroszország milyen külpolitikai megközelítést választott akkor, amikor megtámadta Ukrajnát.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, szerdai percről percre frissülő cikkünket itt találja.