Három ítélet született Strasbourgban Magyarországgal szemben

Egy 14 éves menedékkérő gyereket bántalmaztak az ásotthalmi mezőőrök, és dobtak vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Egy 17 éves menedékkérőt önkényesen három hónapon át tartottak őrizetben. Egy 28 éves kínzásáldozat menedékkérőt pedig súlyos egészségi problémai ellenére tartottak fogva – közölte a Magyar Helsinki Bizottság, a szervezet ügyfelei mindhárman a strasbourgi bírósághoz fordultak, és mindannyian nyertek.

Az emberi jogi szervezet szerint az idei év során nem az első eset, hogy elmarasztalta a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor jogellenesen, megfelelő indok nélkül és önkényesen tartott fogva menedékkérőket, akik védelmet kértek itt. Két egykori menekültügyi őrizetben fogva tartott menedékkérő nyert pert a strasbourgi bíróságon.

Üldözöttek, bántalmazottak és fiatalkorúak

M. M. Afganisztánból menekült, és 17 éves volt, amikor magyar területre lépett. Rögtön menedéket kért, de a hatóságok három nap híján három hónapig tartották fogva. 2014-ben még olyan szabályok voltak, hogy a 18 év alatti gyerekeket nem lehetett volna elzárni, de a hatóságok nem tekintették M. M.-et kiskorúnak. Utóbb a fiú átkerült a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló intézménybe, Fótra, és ott tanult meg magyarul. Aztán a hazai bíróság menekültként ismerte el. Ma kapcsolatban él, gyereket nevel magyar párjával, és egy kis büfét működtet egyedül.

A szintén afgán H. N. akkor 28 éves férfi is 2014-ben menekült Magyarországra. Hazájából a tálibok üldözték el. Súlyos bántalmazásokat, traumákat élt át, maradandó egészségkárosodást szenvedett, amely miatt folyamatos fájdalmai voltak, és gyógyszeres kezelés alatt állt. Mégis 3 hónapon és 13 napon át tartották fogva a nyírbátori őrzött szálláson, azaz fogdában. Miután kiszabadult, menekültként ismerték el. Azóta is itt él és dolgozik.

A bíróság megállapította, hogy menekültügyi hatóság jogalap nélkül vette őrizetbe a szervezet menedékkérő ügyfeleit, a hazai bíróságok pedig hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül, automatikusan, a menedékkérők egyéni helyzetére tekintet nélkül hosszabbították meg több alkalommal is a fogva tartást.

R. N. Pakisztánból menekült el. Nem szüleivel, rokonaival vágott neki a veszélyes útnak, hanem 14 éves kora ellenére egyedül, kísérő nélkül. 2017. június 21-én szabálytalanul lépte át a szerb–magyar határt. Ásotthalomnál mezőőrök fogták el őt és alkalmi társait, majd bántalmazták, megalázták őket. R. N.-t és tíz társát aztán magyar rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába. A bántalmazás következtében szerzett sérüléseket a fiú fején az Orvosok Határok Nélkül Szerbiában készített látlelete dokumentálta.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette R. N. alapjogait azzal, hogy kollektív kiutasítást alkalmazott vele szemben, és kísérő nélküli kiskorú menedékkérőként sem biztosított neki hatékony jogorvoslatot a hatóságok jogsértéseivel szemben. 

Az ügy jogtörténeti jelentőséggel is bír: bár a strasbourgi bíróság már több ítéletében elmarasztalta a magyar államot a hazánkban védelmet kereső menedékkérők önkényes, sokszor erőszakos visszakényszerítése miatt, most mégis ez az első ügy, amelyben a strasbourgi bíróság egy kísérő nélküli kiskorú visszakényszerítéséről döntött.

A hazai hatóságoknak és bíróságoknak a menedékkérők szisztematikus és teljességgel önkényes fogvatartási gyakorlatát – legyen annak helyszíne »őrzött szállásként« vagy »tranzitzónaként« aposztrofálva – sok-sok strasbourgi ítélet azonosította már. Ezek az ítéletek nem csak az ügyben érintett ügyfeleinknek adnak igazságos elégtételt az őket ért méltánytalan és megalázó szenvedésért, hanem zsinórmértékül szolgálnak a jog alkalmazása során az emberi jogi egyezményben részes valamennyi államnak is

– jelentette ki a strasbourgi ítélethirdetés után Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, H. N. jogi képviselője.

Különösen R. N. ítélete mérföldkő a strasbourgi bíróság magyar ügyekre vonatkozó gyakorlatában. A bíróság nagy hangsúlyt fektetett ügyfelünk különleges sérülékenységére. Határozott álláspontunk, hogy emberi minimum az, hogy különösen a gyerekek és a sérültek ügyeit fokozottan kell tisztelnie az államnak és a kormánynak, a politikai ideológián alapuló bebörtönzés és bántalmazás a diktatúrák sajátja

– értékelte a strasbourgi döntéseket Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, R. N. és M. M. jogi képviselője.

(Borítókép: Egy rendőrségi autó Röszke közelében, a magyar–szerb határnál 2020. augusztus 6-án. Fotó: Rosta tibor / MTI)