A mentők szerint nincs értelme a hívástól számítani a kiérkezési időket
A kiérkezési idő kérdése azután kezdte el újra érdekelni a közvéleményt, hogy az elmúlt hetekben több olyan ügyről is beszámolt a magyar sajtó, amikor a mentőkre jóval hosszabb ideig kellett várni súlyos esetekben is. Nemrég Gálvölgyi János családja is sokat várt a mentőkre, végül lányai vitték kórházba a színészt.
Az Országos Mentőszolgálat most elárulta, hogy március elején átlagosan hány perc volt a mentők kiérkezési ideje a sürgős esetekben. A megyeszékhelyeken életveszély esetén nem egész 6 perc, Budapesten csaknem 9 perc. Szegeden kevesebb mint 4 perc alatt kiértek a mentők. A másik végletet Veszprém képviseli, ahol több mint 9 perc kellett hozzá átlagosan – írja az rtl.hu.
A hírportál szerint országos átlagban 9 és fél perc alatt ért ki a mentő. Pest vármegyében a legrosszabb a helyzet, de Baranya, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében sem sokkal jobb az összkép. Az uniós ajánlás a kiérkezésre negyedóra.
A mentőszolgálat évek óta a kocsi elindulásától számítja a kiérkezési időt. Ez azt jelenti, hogy akár a bejelentéstől a feladat kidiktálásáig, vagy a kocsi megtalálásáig akár egy, akár több óra is eltelhet
– mutatott rá Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő.
Lengyel Tibor, a szakszervezet alelnöke szerint azért számolják az érkezési időt ebben a formában, hogy valamennyire elfedjék a rendszer hibáit.
„A helyszínre érkezésig eltelt idő azért nem lehet alapja az életmentési sebesség megítélésének, mert a kocsi kiküldése előtt számos dolgot kell felmérni, például a beteg állapotát. Sürgős esetekben azonnal indítják a mentőt” – hangsúlyozta írásban az Országos Mentőszolgálat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
