A minisztérium szerint egyre több fiatal választja a pedagóguspályát

2023.05.26. 10:37
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint tudatos baloldali torzítások jelentek meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban. A tárca adatai alapján jelentősen nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, de akkor, ha csak az osztatlan tanárképzés számait nézzük, bonyolultabb a képlet.

„Az elmúlt napokban a baloldal tudatos torzításokat jelentetett meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban, azonban a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen növekszik a pedagóguspályát választó fiatalok száma, ami a megújult magyar felsőoktatási rendszer elismerését jelenti” – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az idei felsőoktatási felvételi eljárásban jelentősen, mintegy 27 százalékkal nőtt a jelentkezők száma az előző évhez képest. Összesen több mint 126 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára 

– tették hozzá.

A felvételi adatok alapján tavalyhoz képest figyelemre méltó növekedés tapasztalható mind az óvodapedagógus, mind a gyógypedagógus és a tanár-tanító szakokon. Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 1440-ről 3270-re emelkedett, míg a gyógypedagógus-pályát választóknál ez a szám 1641-ről 2696-ra nőtt – írják. 

A tanár-tanító szakok iránti érdeklődés is folyamatosan emelkedik, hiszen az elmúlt évhez képest 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma

– írta a tárca. A minisztérium szerint a tanár-tanító képzési területen belül megtartva az osztatlan tanárképzésre jelentkezők tavalyi számát, jelentősen nőtt a mesterszakra jelentkezők aránya, 1953-ról 2453-ra.

Ez az adat 41 százalékos növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a pedagógusi pálya iránt 

– olvasható a minisztérium közleményében. Kiemelték, hogy az említett tanár mesterszakra jelentkezők fele matematika, természettudomány, mérnök, informatika szakokra jelentkezett. 

„A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a pedagógusi pálya népszerűsége növekszik a fiatalok körében. A kormány elkötelezett abban, hogy még rugalmasabbá tegye a pedagógusképzést és tovább emelje a pedagógusok bérét, ezzel is vonzóvá téve a pedagógus pályát a fiatalok számára” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a készülő – és átfogó szakmai egyeztetéseken átesett – új pedagóguséletpálya-törvény tervezete a pedagógusok további jelentős béremelését alapozza meg. A béremelés akkor valósulhat meg, ha Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat – áll a közleményben.

Nincs a legnépszerűbb szakok között

3357 fő – ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. A tanárképzések tehát idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába, pedig 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.

Vannak szakok, amelyeknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.

A LEGTÖBBEN IDÉN IS AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB TANÁRKÉPZŐJÉNEK IS NEVEZETT EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM VALAMELYIK KÉPZÉSÉRE JELENTKEZTEK.

A felvi.hu által kiadott számok alapján összesen 1336-an, beleértve azokat is, akik nem az első helyen jelölték meg az általuk kiválasztott tanárképzést vagy tanárképzéseket.

A statisztikák szerint a legtöbben angoltanárok szeretnének lenni, valamilyen más szakkal párosítva azt; ilyen képzést az ELTE-n 607-en jelöltek meg a felvételi sorrendjük valahányadik helyén.

A helyzet a természettudományos tantárgyak és szakpárok esetében a legnehezebb. 35 jelentkező közül mindössze hárman jelölték meg első helyen, hogy biológia–kémia szakos tanárok lennének, 14 felvételizőből pedig csak ketten lennének mindenféleképpen – ha más szakra nem veszik fel őket – biológia–matematika szakos pedagógusok, míg fizikával az első helyes jelentkezők közül senki sem párosítaná ezt a természettudományos tárgyat.