Újabb bolthálózat támadta meg az élelmiszerárstopot az Alkotmánybíróságon

Orbán Viktor miniszterelnök csaknem másfél éve, 2022. január 12-én jelentette be hivatalos Facebook-oldalán, hogy az év első kormányülésén, amelyen az áremelkedések kérdésével foglalkoztak, hat élelmiszer árának rögzítéséről döntöttek. Ezek a következők:

• kristálycukor (fehér cukor),
• búzafinomliszt BL 55,
• finomított napraforgó-étolaj,
• házisertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát egyben vagy külön far- és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.

A kormányfő azt is elmondta, hogy február 1-jétől a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet 2022. január 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

A multik tíz hónapja várják a döntést

Amint az várható volt, a hatósági élelmiszerárakat rögzítő szabályozást a magyarországi multi-élelmiszerláncok tavaly augusztus elején megtámadták az Alkotmánybíróságon. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az 51 oldalas indítvány két héttel később már az alkotmánybíróhoz került, sőt 

A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban azt kérték az alkotmánybíráktól, hogy állapítsák meg a hatósági árat rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.

Az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70–140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmú vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás. „Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni – állítják az indítványban –, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8 százalékos UHT-tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.”

Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá

Úgy vélekednek, hogy az alkotmányjogi panasz keretében támadott árrendelet és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek nem alkalmasak a veszélyhelyzeti célok elérésére, ahhoz semmi közük nincs. Súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az „ideiglenes” jelleggel bevezetett hatósági ármaximálás további hónapokra terjesztették ki. Hivatkoznak arra is, hogy az intézkedések korlátozzák az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésből levezetett szerződési szabadságot. A kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik a tulajdonhoz, a támadott jogszabályokkal összefüggésben pedig a bírósághoz forduláshoz való jogukat is.

Korlátozza a bolthálózat szerződési szabadságát

Nemrég egy újabb, élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal rendelkező hazai gazdasági társaság csatlakozott a szabályozás megsemmisítését indítványozókhoz. A panaszost ugyancsak a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviseli.

Az indítványozó bolthálózat alkotmányjogi panaszában az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az alkotmánybírák előreláthatólag egyesítik az indítványt a multinacionális élelmiszerláncok alkotmányjogi panaszával. Mivel határidő nem sürgeti őket, elvileg két lehetőségük is van:

1. belátható időn belül érdemi döntést hoznak,
2. a hatósági árak kivezetése után megszüntetik eljárásukat.

Az indítványozó álláspontja szerint a szabályozás ellentétes a jogbiztonság elvéből levezethető kellő felkészülési idő követelményével, korlátozza a szerződési szabadságot, a kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik a tulajdonhoz való jogot. Mindezek mellett a bolthálózat az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának megsértésére is hivatkozik.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)