Ellentmondásokba ütköztek a Katzenbach-gyilkosság tanúi, Curtis testvére a vádlottak padján

Katzenbach Imre testvérének meghallgatásával kezdődött a pénteki tárgyalás. A vádlottak padján három férfi, közöttük Sz. Lajos, Curtis testvére ült. A védelem padsoraiban egy rabruhás férfi, H. Attila foglalt helyett, akit oldalról két csuklyás bv. őr fogott közre. A mai etapon H. Attilát és Katzenbach testvérét szembesítették egymással, miután a korábbi vallomásaikban több helyen is ellentmondásokba ütköztek. H. Attilát már korábban elítélték az Eclipse-ügy miatt, ezért többéves szabadságvesztését tölti. Az ő birtokán találták meg Katzenbach Imre holttestét, és ő dobta fel társait tavaly ősszel, egy ügyészségi alku nyomán.

Katzenbach testvére állítja, hogy mikor Imre külföldre ment, megkérte őt, hogy égesse el a céges papírokat, aminek ő eleget is tett. H. Attila szerint viszont az iratok nem semmisültek meg. Ahogy szerinte Katzenbach Imre félt a céges kollégáitól, H. Lászlóéktól, akik a vád szerint megölték, és holttestét Baranyajenőn temették el egy előre megásott gödörben.

Születésnapi bulit tartottak az eltűnése előtt

Abban egyelőre mindenki megegyezik a másikkal, hogy az eltűnés előtti napon még Katzenbach Imre születésnapját ünnepelték. A pontos időpontot nem tudni, de vélhetően a két testvére valamelyik születésnapjakor ölhették meg Katzenbach Imrét. A fivérek ugyanis nagyjából egy hét különbséggel ünnepelték a születésnapjukat, és a fiatalabb férfi még szeptember 20. és 28. között beszélt Imrével telefonon egy köszöntés miatt. Többet viszont nem érte el telefonon a testvérét.

A második tanú vallomása szerint Imre félt H. Attilától, vélhetően a tőlük lenyúlt pénzek miatt.

Az eltűnése előtti napon még megünnepeltük a születésnapját, másnap már eltűnt.

Mint kiderült, focimeccset néztek a bulin, később hiába hívta többször is Imrét, többet nem vette fel a férfi a telefont.

A harmadik tanú emlékei szerint sejtették, hogy Katzenbach egy jól menő vállalkozó, de nem tudták, hogy pontosan honnan van a focista pénze. Ő is felidézte az összejövetelt:

Volt kaja meg pia fent, a büfében. Másnap mindenki kérdezte, hogy hol van a Katzi, de már senki nem látta.

Az első, görögországi eltűnése előtt még egy nagyobb összeget átváltott arab pénzváltókkal, majd egy hétre nyoma veszett. Egyszer még előkerült, de ismételten eltűnt, és többet nem látták. A harmadik tanú elmondásait kommentálta egyedül Sz. Lajos, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nem mondták jól a tanúk a buli időpontját.

A tárgyalás megkezdésekor Kováts Katalin bírónő kérdezte, hogy a vádlottaknak van-e bármi előadnivalójuk. Mint kiderült a III. rendű vádlottnál, L. Istvánnál súlyos betegséget állapítottak meg, amire kezelést egyelőre nem kapott.

Életfogytiglant kért az ügyész

A vádiratban három vádlott szerepel: az ügyben érintett zrt. egyik vezetője mint felbujtó, valamint az emberölés két végrehajtója. Emlékeztetett: a végrehajtókat közvetlenül megbízó 51 éves férfival szemben a főügyészség már korábban vádat emelt.

A vádirat szerint az ügy sértettje 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég vezetését, tudva, hogy a cég valótlan tartalmú számlákat állít ki egy akkoriban ismert zrt.-nek. Feladata az volt, hogy a valótlanul kiállított számlák ellenértékét készpénzben felvegye, és az összeget visszajuttassa a zrt. két vezetőjének – akik közül az egyik már korábban elhunyt, a másik pedig a vádiratban szereplő felbujtó.

A focista azonban 2009 áprilisában az általa felvett ötszázmillió forintot nem juttatta vissza a zrt. vezetőinek, hanem azzal külföldre távozott. Pár hónappal később a társaság két vezetője a sértett tartózkodási helyéről tudomást szerzett, és hazahozatták.

A cég vezetőit dühítette, hogy a focista az elvitt pénz jelentős részével nem számolt el, ugyanakkor tartottak is tőle, mert túl sokat tudott róluk, és féltek, hogy a hatóságokhoz fordul, mivel már nem akart részt venni a bűnös tevékenységükben – írta a főügyész. Hozzátette: emiatt a két cégvezető a vád szerint elhatározta, hogy megöleti a férfit. Az emberölésre 2009. szeptember elején adtak megbízást egyik emberüknek, egy 51 éves férfinak, akivel szemben a Fővárosi Főügyészség már vádat emelt.

A férfi a megbízást elfogadta, azonban a tényleges végrehajtásra ő is megbízást adott; egy régi barátját kérte fel a focista megölésére. A férfi vállalta az emberölést, de cserébe ingyen vadászati lehetőséget, valamint legalább hárommillió forintot kért magának, valamint a maga mellé bevont másik végrehajtónak, aki az ügy harmadik vádlottja.

A vád szerint az 51 éves megbízó 2009. szeptember 28-án a benne bízó, gyanútlan sértettet gépkocsival Baranyajenő térségébe, egy általa előre kiásatott gödör közelébe vitte, ahol a két végrehajtó már várta őket. Az autóból kiszálló focistát az ott várakozó két férfi rögtön megtámadta, miközben az 51 éves megbízó elhajtott a helyszínről. A két vádlott közül az egyik lefogta a férfit, társa pedig súlyosan bántalmazta, ennek következtében a sértett a helyszínen meghalt. A vádlottak ezután a holttestet az előre kiásott gödörbe helyezték, és földdel befedték.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A főügyészség mindhárom vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

A sértettet a helyszínre szállító 51 éves férfival szemben a Fővárosi Főügyészség egy elkülönített eljárásban már korábban vádat emelt.

A volt MTK-s labdarúgót az Eclipse-ügyben is körözték a hatóságok. A 2010-ben kirobbant ügyben az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve is felmerült az egyik céggel kapcsolatban. A férfi akkor nyomtalanul eltűnt, a holttestét pedig 2020 őszén találták meg Baranyában. A rendőrség akkor azt közölte, hogy 2019-ben jutottak olyan információk birtokába, hogy a férfi emberölés áldozatává vált.

Az Eclipse-ügy 2010. március közepén robbant ki. A Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Katzenbach Imre megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára. A hatóságok szerint a 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyerő Eclipse vezetői a tízmilliárdos nagyságrendű árbevétel után fizetendő áfa mértékét jogellenesen csökkentették, így a cég több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be.