Szeptembertől drasztikusan emelkednek a közlekedési bírságok
További Belföld cikkek
- Már több mint kilencszázezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet
- Újszülött kislányt hagytak a kecskeméti vármegyei kórház inkubátorában
- Baleset történt Debrecenben, elgázolt a vonat egy kerékpárost
- Megszólalt Till Tamás gyilkosa: A magánéletemet sem tartják tiszteletben
- Corvinus-per: a tanúk szerint a kirúgott tanár stílusa vezetett a döntésükhöz
Ahogy arról az Index is beszámolt, az Országgyűlés július 4-én fogadta el a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvényt, amely többek közt módosította a szabálysértési törvényt is. A változások nyomán szeptember 1-jétől a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500, legmagasabb összege 200 ezer forintra emelkedik. Előbbi eddig 5 ezer, utóbbi 150 ezer forint volt, vagyis mintegy 30 százalékos az emelés.
Az üzembentartó felelőssége
Szeptember 1-jétől nemcsak a szabálysértési, hanem a közlekedési bírságok is drasztikusan nőnek – szúrtuk ki a Magyar Közlöny idei 100. számában. Az előbb említett salátatörvény ugyanis módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt is, amely – egyebek mellett – 30 százalékkal megemelte a közúti közlekedés szabályait megsértőkkel szemben kiszabható közigazgatási bírságokat: a „10 ezer forinttól 300 ezer forintig” szövegrész helyébe a „13 ezer forinttól 390 ezer forintig” szövegrész lépett. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől a gyorshajtók akár 390 ezer forintos közigazgatási bírságra számíthatnak.
Mint ismert, 2008. május 1-jétől a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel:
- a megengedett legnagyobb sebességre,
- a vasúti átjárón való áthaladásra,
- a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
- a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
- a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
- a természet védelmére,
- a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó előírásokat betartsák.
Amennyiben az előírásokat megszegik, az üzembentartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben szeptember 1-jétől már 13 ezer forinttól 390 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki.
Szabálysértési és közigazgatási bírság
A kisebb súlyú szabályszegéseket a rendőrség általában szabálysértési eljárásban bünteti, míg a nagyobbakat közigazgatási eljárásban vizsgálják és büntetik. Előbbit leggyakrabban közúti ellenőrzéskor alkalmazzák. Megjegyezzük: szeptember 1-jétől a helyszíni bírságok összegei is emelkednek. Eddig a bírság összegét ötezer forinttól 50 ezer forintig állapíthatták meg, ami 6 hónapon belüli újabb szabálysértés elkövetése esetén 70 ezer forintig terjedhetett.
Ősztől 6500 forinttól 65 ezer forintig terjedhet a büntetés, 6 hónapon belüli újabb szabálysértés elkövetése pedig akár 90 ezer forint is lehet.
A közigazgatási bírság mértéke törvényben meghatározott, a konkrét szabályszegésért járó pénzbírság pontos összege is adott. A vezess.hu cikke szerint a bizonyítékok (VÉDA-kapu képfelvétel, kamera- vagy traffipaxfelvétel, fotó) alapján állapítják meg a szabályszegés tényét, mértékét és a hozzá tartozó összegről szóló levél landol a postaládánkban. Ezt hívják objektív eljárásnak, és mivel a sofőr személye utólag nem megállapítható, az autó üzembentartója kapja a levelet. Fizetési kötelezettség terheli ilyenkor az üzembentartót, az azonban nem, hogy kiadja a sofőr személyét, így büntetőpont sem jár mellé.
Büntetés minimális sebességtúllépésért
A továbbiakban a sebességtúllépés jogsértés esetén a jogsértést feldolgozó ügykezelő rendszer a mért sebesség alapján állapítja meg a közigazgatási bírság összegét
– ezzel a kacifántos mondattal tette hivatalossá tavasszal a rendőrség, hogy 2023. május 1-jétől nincs ráhagyás a traffipaxok által mért sebességre. Ez magyarul azt jelenti, hogy akkor is megbüntethetnek, ha 50-es táblánál 51 km/órás sebességgel haladunk.
Az Újváry és társai ügyvédi társulás cikke emlékeztet, hogy a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény alapján a hitelesített mérőeszközt az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Ehhez képest a traffipaxoknál 100 km/órás sebességig 3 km/óra, efelett pedig 3 százalékos eltérés volt megengedett. Ezen a szokásjogon változtatott a rendőrség, amely akár 1 km/órás sebességtúllépés esetén is büntethet. Ez azért problémás, mert főként a régebbi gépjárművek sebességjelzője pontatlan adatot mutat, amely alapján előfordulhat, hogy mi azt hisszük, hogy 50 km/órával megyünk, miközben ez lehet akár 53-54-55 km/óra is.
Szerintük emiatt nem kell aggódni, hiszen a legtöbb gépjármű sebességmérő berendezése valójában 3–5 km/órával többet mutat a valóságosnál.
A cikk szerzője szerint a minimális, akár 1 km/órás sebességtúllépésért csak akkor jár büntetés, ha megállít a rendőr. Abban az esetben, ha nem állít meg, marad az a szabály, hogy bizonyos mértékű sebességtúllépésig nem kell számítanunk bírságra. Tapasztalataik szerint a magyar rendőrség körében nem túl népszerű az úgynevezett „megállításos” bírságolás, így az esetek döntő többségében a változások nem lesznek jelentős hatással a közlekedési „életünkre” – állítja az Újváry és társai ügyvédi társulás cikke.
(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)