2024. június 25. 18:00 ÉLŐ
Hollandia 0
Ausztria 1
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00 ÉLŐ
Franciaország 0
Lengyelország 0
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia
Szlovénia
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia
Szerbia

Rágalmazás miatt jelentik fel egymást a politikusok

50511403 7c34cadd8ae4d9d280141ce78b3d402e o copy
2024.05.29. 20:47
A szakértők szerint több rágalmazási per lehetne politikusok és nem politikusok esetében is, ha hivatalból meg lehetne indítani a rágalmazási pereket, azonban erre nincs mód, mert csak magánindítványra büntethető – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szólt arról is, hogy a közszereplőknek mennyivel kell szélesebb körben tűrniük a velük szemben megfogalmazott kritikákat.

Becsületsértő állítások miatt ítélték el néhány hónappal ezelőtt Szél Bernadettet, az LMP korábbi társelnökét. A politikus még 2021-ben fogalmazott meg becsületsértő állításokat Tarnai Richárddal szemben, kormánymegbízotti minőségével kapcsolatban. Minderről a Budapest Környéki Törvényszék döntött másodfokon, amikor a végzésben megállapította, hogy

a volt országgyűlési képviselő becsületsértő állításokat osztott meg egy bejegyzésében a közösségi médiában Tarnai Richárd főispán tevékenységével kapcsolatban. 

Az exképviselő már első fokon sem ismerte be felelősségét a Budaörsi Járásbíróságon. A végzés indoklásában szerepelt, hogy a bizonyítékok mérlegelése következményeként helytállóan vont le következtetéseket a vádlottra, azaz a volt politikusra, Szél Bernadettre vonatkozóan. Ekkor már a mentelmi jog mint büntethetőségi akadály nem állt fenn (a mentelmi jog intézményről itt írtunk bővebben). A másodfokú bíróság sem mentette fel a politikust, és nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú végzést.

Gy. Németh Erzsébetet, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét rágalmazás vétsége miatt jelentette fel Áder János testvére, mert a feltételezés szerint hazug kijelentéseket tehetett a bicskei pedofilüggyel kapcsolatban. (Erről írt beszámolónk itt olvasható.) Ahhoz, hogy bíróság elé állhasson, fel kellett függeszteni a mentelmi jogát. Áder János testvére tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit a fővárosi gyermekvédelmi főosztály vezetőjeként – mondta el a DK-s, Gy. Németh Erzsébet. Áder János előzőleg rámutatott, hogy Gy. Németh Erzsébet mindhárom korábbi állítása valótlan, hazug kijelentés, és ezzel nemcsak belegázolt a húga becsületébe, hanem rágalmazta is, olyan dolgokkal vádolta, amiket nem követett el. A politikust rágalmazás vétsége miatt jelentették fel.

Súlyos állítások

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, országgyűlési képviselője heti rendszerességgel egyeztet Kocsis Mátéval arról, hogy milyen javaslatokat nyújtson be az Országgyűlésnek – erről beszélt korábban a Tisza Párt alelnöke, aki egy úgynevezett fideszes fizetési listát is említett. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese a kijelentésekért szintén feljelentést tett rágalmazás bűncselekménye okán, mert állítása szerint nem egyeztet a Fidesz frakcióvezetőjével, Kocsi Mátéval.

Érdeksérelmet okozó rágalmazásért tehetett feljelentést

Magyar Péter a közösségi oldalán arról is írt, hogy feljelentést tesz Orbán Viktor miniszterelnök ellen rágalmazás miatt. „A holnapi napon feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért” – közölte csaknem két hete Magyar Péter a közösségi oldalán. A Tisza Párt alelnöke azt írta, hogy Orbán Viktor, valamint a miniszterelnök pártja és a propagandistái hetek óta azzal kampányolnak, hogy az ellenzéki politikusok háborúpártiak. Most már óriásplakátokon és videóhirdetésekben is ezt terjesztik. Elég volt! – hangsúlyozta a Tisza Párt alelnöke. Dobrev Klára pedig a nemrég kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben fogalmazott meg súlyos vádakat.

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök több mint 10 éve nem gyakorolja ügyvédi hivatását. Ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el.

A köztársasági elnöknek nincs takargatnivalója. Törvénybe ütköző szerződés megkötésében soha nem működött közre – írta közleményében a Sándor-palota. A hivatal közölte, hogy a rágalmazóval szemben megteszik a megfelelő jogi lépéseket.

Rágalmazás 

Rágalmazás vétségét követi el, és a Btk. alapján egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, illetve jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Alapvetően nem gyakori a rágalmazás vétség elkövetése, hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász rámutatott: ennek viszont nem feltétlenül a jogalap hiánya az oka, hiszen sok esetben indokolt lehetne a büntetőper, hanem az, hogy a közéleti szereplők ezzel sem kívánják napirenden, a közbeszéd tárgyaként fenntartani a velük kapcsolatban elhangzott (rágalmazó) állításokat és azok tartalmát. A hivatalos és a közhatalmat gyakorló személyeknek, valamint a közszereplőknek – ahogy erre az Alkotmánybíróság egy határozatban rámutatott –, a közügyek szabad vitathatósága érdekében szélesebb körben kell tűrniük a velük szemben megfogalmazott kritikát, vagyis a véleménynyilvánítás szabadságát velük szemben kiterjesztően kell értelmezni. Ezzel természetesen nem kerülünk közelebb a rágalmazás legitimálásához.

A szabad véleménynyilvánítás nem sértheti az emberi méltóságot

Az emberi méltóságot, mint minden ember veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapjogát a közszereplők esetében sem sértheti a szabad véleménynyilvánítás, amely megjelenik az Alaptörvényben – a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére  valamint a Polgári Törvénykönyvben a közéleti szereplő személyiségi jogának védelme körében, hangsúlyozta az alkotmányjogász. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, ez utóbbi alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Ez utóbbi azért is fontos, mert büntetőkereset helyett a rágalmazást elszenvedők gyakran inkább személyiségi jogi pert indítanak, amelyben a Ptk. 2:51–2:52. § alapján felróhatóságtól független szankciókat és sérelemdíjat követelhetnek.

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Az alkotmányjogász elmondta, hogy a szakértők szerint sokkal több rágalmazási per lehetne (politikusok és nem politikusok vonatkozásában is), ha ilyen kereseteket hivatalból (ex officiomeg lehetne indítani, azonban erre nincs mód, a Btk. alapján rágalmazás csak magánindítványra büntethető.

A nyilvánosságot kizárják az ülésekről

Míg a bírósági tárgyalások alapvetően nyilvánosak, a defamatorikus bűncselekmények (rágalmazás és becsületsértés) tárgyában zajló ülések nem azok, az ilyen ügyek fejleményeiről a sajtó – hacsak az érintettek nem tájékoztatják – nem tud, az ügyek aktuális állásáról nincs tudomásunk, így pontos adatok sem állnak rendelkezésünkre azt illetően, mennyire gyakori, hogy rágalmazás bűncselekménye miatt feljelentik egymást a politikusok – mutatott rá az alkotmányjogász. 

A perek számát tovább csökkentheti az a tavaly elfogadott és 2023. június 2-án hatályba lépett Btk.-módosítás, amelynek értelmében a rágalmazás tényállása kiegészült a (226. § (3) bekezdéssel):

Nem büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki az első bekezdésben meghatározottakat a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

A szólás- és sajtószabadságot is magába foglaló véleménynyilvánítás szabadsága első generációs alapjog, amelynek az Alkotmánybíróság értelmezése nyomán kizárólag az emberélet és méltóság mint elidegeníthetetlen emberi jogok előtt kell meghajolnia. Ha az emberi méltóság megsértésére irányul a sajtó közlése, úgy az még a közszereplőkkel szemben sem megengedett.

Emlékezetes, hogy a Magyar Nemzet újságíróját, Szikszai Pétert, és a lap főszerkesztőjét, Toót-Holló Tamást jogerősen elmarasztalta becsületsértés vádjában a Fővárosi Törvényszék, miután A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése című cikk megjelent a lapban. A bíróság megállapította, hogy a közölt írás öncélúan gyalázkodó volt, a becsület csorbítására messzemenően alkalmas, és kizárólag arra szolgált, hogy Szabót egy kiirtandó állati faj szintjére alacsonyítsa.

Amennyiben nem áll fenn olyan egyenes szándék, amely arra irányul, hogy az érintett politikust emberi mivoltában megszégyenítse, vagy szándékosan, kizárólag ártó szándékkal, közérdekű tartalom nélkül rágalmazza, akkor a sajtó munkatársait nem terhelheti büntetőjogi felelősség a fenti tényállás kimerítése esetén sem.

Ezzel a jogalkotó a szólás- és sajtószabadság iránti elköteleződését fejezte ki, valamint hozzájárult a demokratikus vita és közélet alakításának lehetőségéhez – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán. 

Kizárólag magánindítványra büntethető 

Nem a magánindítványozónak hanem a vádlottnak kell bizonyítania azt, hogy az általa állított becsületcsorbításra alkalmas tény a valóságnak megfelel.

Amennyiben a bizonyítás sikeres, a vádlottat fel kell menteni.

– jegyezte meg az alkotmányjogász. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy a valóság bizonyítása akkor bizonyul sikeresnek, ha a bizonyított tény a becsületcsorbítás súlyának megfelelően fő vonásaiban valónak bizonyult.

Amennyiben a bíróság megállapítja a terhelt bűnösségét, a bűncselekmény alapesetének megvalósulása esetén a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés.

A rágalmazás súlyosabban minősül, ha az elkövető aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követi el. Ilyen esetekben a büntetési tételt a törvény két évig terjedő szabadságvesztésre emeli fel.

Jellemzően azonban pénzbüntetést szab ki a bíróság, és nagyon ritka a végrehajtandó szabadságvesztés.

Ha van kiszabott büntetés, akkor az pénzbüntetés, és annak mértékével súlyozhat a bíróság az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának megfelelően, szem előtt tartva a büntetés kiszabásának általános elveit – összegezte ifj. Lomnici Zoltán. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)